Aki öngyilkos az bátor vagy gyáva?

08:05 vagyok

09:07 kivéve ha halva születtél. de akkor csak próbára teszi a szülők hitét. szegény gyereket még a hamvasztás előtt meg is kell keresztelni, hogy ne a pokolban végezze.

09:15

"Ha valaki nem hajlandó segíteni legalább ne ítélgessen. "

én is erre céloztam, de azok az emberek, akik nem nélkülöztek még, könnyen ítélnek el másokat kényelmes fotelből bíráskodva.

"Ha az életét értelmetlennek látó ember nem fordul segítségért, sokszor nincs honnan tudja a környezete, hogy segítségre van szüksége"

na persze, mert sokszor nem is érdekli a környezetét, mi van az adott emberrel, ezért nem fordul segítségért. csak itt lehet jó pár embert találni, akivel nem foglalkoznak mások.

konkrétan ha szól a szülőnek, hogy van valami baja van, akkor leszólják. sőt, alapvetően a legtöbb szülő szidja a gyerekét, és bünteti a biztatás és dicséret helyett. anyunak túl sok dolga van, elfoglalt, fáradt, ne zavard. inkább nézzed a tévét. utána meg jön a kiguvadt szem, hogy katika boldog kislány volt, nem értjük miért hagyott itt minket.

isten - ez filozófia, egy ilyen embernek valós segítőre van szüksége, egy másik emberre, aki figyel rá, nem elméletekre. másrészt halva született vallás az, ahol istentől elvárjuk a törődést.

ép eszű, segítőkész pszichológus is alig van, istenhívőről eddig nem is hallottam.

tehát ha valaki eleve nem is keresztény/ábrahmita nem fogja ezt a törvényt figyelembe venni. fontosabb neki a saját érzése, mint istené. aki pedig minden nap szenved, az nem akar élni.

10:53 örülök ha tetszik, de ez csak fricska azoknak, akik okoskodnak, mert nekik könnyebb az életük

...

jelenleg nem tudok kin segiteni és ha tudnád mennyin fogok majd segiteni.

előitéletes vagy!

,,ha ennyire optimista vagy, vezess biztonsági öv nélkül, vagy ugorj ki a 10.ről, 0.1 százalékuk túléli! ,,

ez nem optimistaság hanem meggondolatlanság meg idiótaság amit leirtál!

,,kíváncsi vagyok, mennyire lennél optimista ha az egész életed egy kudarc lenne.,,

feldolgoznám és egyszerűen költöznék 1 normális környezetbe, értek rosszak de leszüröm a tanulságot és elfelejtem .

,,mondjuk születhetnél elefántembernek, vagy végtagok nélkül, esetleg költözz palesztinába, vagy kóstold meg az aidset. de a legrosszabb mindig azoknak, akik nem látványosan szenvednek, mert őket senki sem sajnálja meg.,,

elenfánt ember? hmm ember szemszögből nem normális ,de ha felfedezi az elenfántember hogy hasznos akkor inkább normálisnak látja és akkor nem sír hogy sok hülye le nyomorékoza.leszarnám a hülye a népet a hülyeségükkel.

kösz nem kostólom meg a AIDS -et

,,jellemzően mindig akkor kritizálja az ember a "szélsőségeket" mikor ő maga nagyon szűk (álom)világban él.,,

az elbutult társadalomról mondanád ezt akkor ok lenne.

de én széles látó körü vagyok bocs.

ennyit rólad. pár móndatból nem ismersz meg :D

am rossz élményekről leszüröm a tanulságot és amin már FELEGESLEGES rágodnom arra kitaláltam hogyan töröljem ki az emlékezetemből persze nem törlöm hanem elképzelem hogy kitörlöm de még fogok rá emlékezni csak semmi hangulat nem fog hozzá kapcsolodni amikor vissza emlékezek arra a pillatra. ennyi!

Kedves 08.05!

Isten létező, nem csak egy filozófia és ezt olyan emberként írtam aki megtapasztalta, hogy milyen a földi pokol, milyen az, amikor úgy érzed, hogy senkinek sem vagy fontos,semmire sem vagy jó, hogy jobb lenne a világnak nélküled.

Tudom milyen az a mély depresszió ami arra ösztönöz, hogy feladd. Én kértem segítséget, mert két pici gyermek édesanyjaként még volt bennem annyi felelősségtudat, hogy beláttam,bármennyire is szeretném, nem adhatom fel.

Jártam pszichiáternél, de nem ő segített, ő csak tele akart tömni gyógyszerekkel, amivel a 7 hónapos kisfiamnak ártottam volna. Igen, egyszerűbb lett volna leszedálni magam és nem törődni semmivel,ehelyett én az általad filozófiának nevezett Istenhez fordultam, könyörögtem és Ő meghallgatott, visszavezetett a hozzá vezető útra és mint írtam, nem lett könnyebb az életem de azóta teljesen kiegyensúlyozott, bizakodó vagyok mert van célom, tudom, hogy honnan jövök és hova tartok.

Lehet, hogy a segítségre váró öngyilkos nem hisz Istenben, de tudod a legmélyebben hívő emberek többsége ugyanígy volt vele amíg nyilvánvalóvá nem vált számukra, hogy Isten igenis létezik és csak ő képes igazi segítséget nyújtani.

Kedves Kérdező!

Megijedtem, mikor kérdésedet olvastam, mert rosszat sejtek. Nem véletlen szoktak ilyen dolgok miatt kérdezni. Ugye nem fontolgatsz ilyesmit?

Véleményt könnyű mondani valakiről, mikor ilyesmire vetemedik, de háttérbe nem láthat senki. Az öngyilkosságnak is vannak különböző okai, tény, van aki csak így akarja felhívni magára a figyelmet. Nem tartom Őt sem gyávának, inkább a környezetét figyelmetlennek, hogy veszi észre a segítségre szoruló ember estleges néma segélykiáltását, pedig mindig vannak előjelek, szinte kivétel nélkül. Nagy bajt ott látok, ingen közömbössé váltunk családtagjain és környezetünkben élő embertársain iránt. (Tisztelet persze a kivételnek.) Ha rajtam múlna, segítenék mindenkinek, aki ilyesmit fontolgat. AZ ÉLETET TISZTELNI KELL, HA VALAKI VALAMI OKNÁL FOGVA ARRA SZÁNJA EL MAGÁT, HOGY MEGTEGYE, JOBB LENNE HA KIKIABÁLNÁ MAGÁBÓL A PROBLÉMÁKAT ÉS BIZTOS VAGYOK BENNE, VALAKI CSAK MEGHALLANÁ. Persze vannak nem tiszta tudat állapotok, amikor tehetetlenné válik saját maga felett, nincs önkontroll. Minden esetre segítsünk, ha valaki arra szorul. Biztos nagyon közhelyesnek tűnik hozzászólásom, de nagyon féltek mindenkit ettől a megoldástól.

08:05 vagyok

15:24 szerintem meg az idiótaság, amit írtál

csak azért mert szerencsés életed van, nem kell mindenkit leemózni, akinek nem.

vannak olyanok is, de pont hogy a hülye emberek azok, akik nem gondolkodnak öngyilkosságon, mert sosem szembesülnek önmagukkal, nem gondolkodnak el az életen, a társadalmi mozgatórugókon.

attól pedig hogy elnyomsz magadban egy kérdést, nem lesz jobb az életed. aztán majd 40 évesen jössz rá, hogy évekig hazudtál magadnak. az tényleg jobb...

tipikusan az a fajta ember lehetsz, aki inkább társaságba jár, minthogy művelődjön, vagy elgondolkozzon magán. ami addig nem is gond, amíg nem beszélsz hülyeségeket, meg nem ítélkezel kollektíven mások felett.

ezek után már azt is feltételezem, hogy ateista vagy, önimádó, aki szerint minden lehetséges, csak néha nincs kedved bebizonyítani.

újdonságot fogok mondani: egy darab por vagy az univerzumban, és rengeteg olyan helyzet adódhat, hogy nem tudsz rajta változtatni. főképp azért sem, mert mikor odakerülsz a gödör mélyére, nem olyan a kilátás, mint a torony tetejéből.

"feldolgoznám és egyszerűen költöznék 1 normális környezetbe, értek rosszak de leszüröm a tanulságot és elfelejtem . "

hihetőnek hangzik. és miből költöznél el, ha pénzed sincs rá, mert örököltél egy rakás adósságot, ráadásul még a saját házadra is felvettél hitelt, aztán kiderült, hogy rákos vagy? mindezt minimálbérből?

de tudnék még olyan helyzeteket mondani, akiket igazán próbára tett a sors.

"leszarnám a hülye a népet a hülyeségükkel. "

kíváncsi lennék, hogyan tennéd, miközben minden nap összevernének csak azért, ahogyan kinézel. és milyen lelki támaszt keresnél, miközben mindenki elfordul tőled, vagy ketrecben mutogatnak mint egy szörnyet. vagy milyen lehet abban a tudatban élni hogy valószínűleg sosem lesz barátod, nem hogy egy rendes párkapcsolatod.

mindezt pár száz évvel ezelőtt, amikor még nem volt divat az emberi jog.

"de én széles látó körü vagyok bocs. "

ha az lennél, tudnád hogy az embernek vannak érzelmei is, és ha nem kap normális hátteret a kezdetekben, a személyisége is torzzá válik.

körű. hosszú. "ennyit rólad". habár nem helyesírás, hanem tartalom alapján ítélek

mindig olyan jól tudtok takarózni ezzel, hogy nem is ismerlek, mikor 1-2 mondatból kiderül hogy 0 együttérzési képességed van, mert tudom kell a kutyád nevét meg a végzettségedet ahhoz, hogy kimondjam, hülyeséget írtál.

természetesen mikor te ítélkezel felettem, akkor te jól ismersz engem.

mondatból. rövid. hogy már csak azért is lásd, mekkora paraszt vagy

20:41

hidd el, 10 év múlva másképp fogod látni. reméljük, hogy ne kelljen.

23:58

mindenkinek segít, kivéve azoknak, akik mégis felakasztották magukat.

kíváncsi vagyok hogyan segített neked

örülök hogy legalább ennyi felelősségtudat van benned, hogy egy gyereket nem hagysz magára.

08:29

sokan inkább nem akarják meglátni ezeket a jeleket, könnyebb a felelősséget áthárítani egy kiszolgáltatott emberre

pont azért nem kiabál, mert az idióták meghallják, és még a maradék lelki erejét is elveszik tőle. az pedig tényleg a szülőket minősíti, ha fogalmuk sincs arról, hogy a gyerekük 2 éve már azon gondolkodik hogy felakassza magát

örülök hogy egy értelmes hozzászólást is lehet olvasni

Érdekes kérdést tettél fel. Ezzel a kérdéssel foglalkoztak tudósok - szociológusok és rájöttek, hogy az öngyilkosság megítélése erősen kultúrafüggő.Pl. Japánban bátor cselekedetnek számít, de az USA-ban gyengének, gyávának tartják az öngyilkosokat.

Személyes véleményem szerint az, hogy miként kell megítélnünk, a körülményektől is függ. Gyakran az öngyilkosok nem is akarnak valóban meghalni, csak fel akarják hívni magukra a világ figyelmét. Gyakran a nők kísérelnek meg öngyilkosságot sikertelenül. Mindenestre ez nehezen megválaszolható kérdés. Én is osztom azt a véleményt, hogy nem a gyávaság vagy a bátorság a megfelelő szó, hanem az elkeseredettség, "pillanatnyi elmebaj" drasztikus formája és annak is van alapja, hogy az öngyilkosok csak azok lesznek, akik nem hisznek Istenben. Amíg bízol valamiben, reménykedsz addig nem fogod eldobni az életed.

http://www.youtube.com/watch?v=o4hFRESaeJ4

Nem vagyok nagy szakértője a témának de szerintem két csoportja van: egyik aki valóban meg akar halni (hosszas, hidegvérű tervezéstől vagy hirtelen felindulástól függetlenül), a másik aki csak ezzel akar figyelmeztetni megijeszteni, stb. másokat.

Szerintem nem az a kérdés, hogy bátor,vagy sem, hanem hogy önző-e, hogy tehetetlen-e, hogy reményvesztett-e vagy sem, stb.

Akárhogy is - élet-halál kérdésnél nem lehet kihagyni a hit kérdését: reinkarnáció, "Ítélet"...

Egy öngyilkosság visszafordíthatatlan folyamat, nem lehet azt mondani, hogy de nem ezt akartam, és több mint valószínű, hogy az "új dolog, az ismeretlen" még rosszabb lesz. Ezt szerintem kevés öngyilkosságon gondolkodó mérlegeli. (A túl elkeseredett emberek, akik ilyesmin törik a fejüket nagyon beszűkült látásmóddal rendelkeznek, ez már kiesik a látómezőjükből. Ők csak a negatív részleteket figyelik, nem csoda hogy még jobban elkenődnek, mintegy igazolva saját megfigyelésüket.

Én is úgy gondolom, hogy valamennyire - "kacéran" vagy komolyan te "játszol" a gondolattal. Amennyiben neked tette fel a kérdést egy ismerősöd, és ez ültette a bogarat a füledbe, figyelj rá jobban, főleg, ha más gyanús gondolatai, mondatai is vannak.

Érdemes lelki segélyszolgálathoz fordulni. Van fiatalokat segítő kortárssegítő és van kábítószereseket segítő szervezet is. Ha segítségre van szükséged, de nem tudsz kihez fordulni, írj nekem, megpróbálok segíteni.

A kedvenc kisfilmem is segít talán egy kicsit:

http://www.youtube.com/watch?v=r9OQNsx51Uc