A húgommal, hogy beszéljem ezt meg, egyáltalán van értelme?
A húgommal van gond. Nem találkozunk túl gyakran, évente csak néhány alkalommal találkozunk, ezek általában apu és anyu születésnapjára, karácsonyra, húsvétra, vagy halottak napjára esnek. Ilyenkor hazajön, reggel érkezik, este pedig megy is vissza. Karácsonykor eddig kétszer maradt éjszakára anyuéknál, de másnap reggel mindig hazament.
A legnagyobb problémám az, hogy van egy nagy testű kutyája, akit mindig magával hoz. Ez a kutya sosem szokott hozzá a zajokhoz, és láthatóan nagyon nehezen viseli a családi összejövetelek hangos légkörét. Sokszor mászkál nyughatatlanul. Legutóbb, májusban, sajnos meg is harapta a kisfiamat. Anyuéknál voltunk, és amikor a fiam épp a konyhába ment anyu után, pont összetalálkozott a kutyával. Megijedt, felsikkantott, és a kutya hirtelen az alkarjába harapott. Mindez egy pillanat alatt történt.
Ezután megkértem a húgomat, hogy legközelebb, halottak napján és karácsonykor, hagyja otthon a kutyát, mivel most nálunk lesznek az összejövetelek, és a kisfiam azóta is fél a kutyáktól. Amikor most telefonáltam neki, hogy egyeztessek, mikor érkezik, azt mondta, kicsit később jön a szokásosnál, mert a barátja indulás előtt berakja a kutya szállítóketrecét az autóba.
Ekkor emlékeztettem, hogy megbeszéltük: legközelebb inkább ne hozza a kutyát. Erre teljesen kiakadt, és azt mondta, hogy inkább nem is jön, ha nem hozhatja a kutyát.
Most tanácstalan vagyok, mit tegyek.
Hogy beszéljem meg vele? Vagy hagyjam a fenébe?
válasza: válasza:
válasza: válasza: válasza:Ha a kutya nem gyerekbarát, nem viszem el egy kisgyerekes házba. Ahogy vice versa, viselkedni (mindegy, hogy kora vagy nevelés hiánya miatt) nem tudó gyereket sem viszek kutyás háztartásba.
Az én házam az én váram. Ha a húgodnak nem tetszik, akkor nem megy el és kész. Hozzánk sem hozhat senki semmilyen kutyát, mert macskáink vannak és amúgy is egy lakásban élünk, én meg utálom a kutyaszagot és a koszt, amit behordanak. Mondjuk csak egy ilyen agybeteg ismerősünk volt, aki egy percre nem bírt elszakadni a neveletlen kutyájától, mert az azonnal vonyított (nyilván totál szepás), na ő le is kopott.
válasza:51 egy normális kutya egy sikkantásra nem így reagál. Nem ért valaki a kutyákhoz ne tartson!
Továbbá ha megyek valahova nem viszem a kutyám!
válasza:Kutyás...itt vége is a történetnek. Sajnos ő is az a fajta aki betegesen hozzá van nőve egy háziállathoz. Az ilyenre az életben nem fogsz tudni észérvekkel hatni, kizárt. Neki valószínűleg egy lelki támasz a kutya, egy mankó, aki nélkül szétesne. Sajnos ők kissé lelkibeteg emberek.
Nincs értelme szóba hoznod a dolgot, csak vita lesz belőle. Itt is azt fogják írni neked, hogy tegyél a gyerekedre szájkosarat, esetleg zárd be a szekrénybe, ne ijesztgesse a kutyát :D
Nekem is van egy ilyen kutyás ismerősöm. Ő sem tud meglenni a kutyája nélkül néhány órát sem. Egyszer segítséget kért költözésben, egy fuvart, Pestről vidékre. Elvittem volna szívesen autóval, meg is beszéltük, azt kértem, hogy a kutyát ne hozza, mert nem szeretnék állatot az autómban, plusz macerás is lenne a sok holmi mellett. Erre megsértődött és visszamondta az egészet, azt mondta, hogy a kutyája nélkül a világon SEHOVA nem hajlandó menni, és ahova a kutyája nem mehet be, oda ő a lábát be nem teszi soha az életben. Erre nem lehet mit mondani. Sok boldogságot nekik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!