Testvérem bunkón viselkedett, anyánk nekemtámadt? Kinek van igaza?
Én már felnőtt vagyok, sok éve külön élek, van egy középiskolás öcsém. Rengetegszer segítettem neki a házijában, beadandókkal stb.
Ma felhívott anyám munkaidőben, hogy segítsek öcsémnek a matek háziban. Kérdeztem, miért nem ő hív fel? Ott volt öcsém is egyébként, ki volt hangosítva a telefon. Magyarázom neki, nem érti. Mondtam, oké, kapcsolja be a gépét, képernyőmegosztással gyorsabban levezetem a feladatot. Öcsém erre közli, ő nem tudja, hogy kell megosztani a képernyőt. Mondom, két klikk, elmondom vagy van róla videó, azt megnézi, jött a kifogás, miért nem jó, csak mondjam meg az eredményt. Mondtam, hogy annak semmi értelme, minek oldogassak a munkaidőmben matekfeladatokat. Erre szó szerint elküldött a p.csába.
Na már most ezt anyám ugye hallotta, nem szólt egy szót sem. Később felhív, mintha mi sem történt volna és megemlíti, hogy egyébként átjött a szomszéd munka után és segített a leckében. Mondom, jól van, majd legközelebb is a szomszédhoz menjen, mert a mai után én többet biztosan nem segítek neki.
Erre anyám nekemtámadt, hogy önző vagyok, nem segítek a családomnak, majd ők sem segítenek nekem ezután semmiben. Hiába magyaráztam, hogy 1. az nem segítség, hogy helyette megoldom a feladatot, mert lusta bekapcsolni a gépet, 2. ha elküld a p.csába, miközben épp neki segítek mellesleg munkaidőmben, mit vár?
A vita végén oda jutottunk, hogy anyám a fejemhez vágta, hogy gyerekkoromban mennyit dolgoztak értem és ez a hála. Idegenek szívesebben segítenek stb. Azt mondta anyám, béküljek ki a testvéremmel, mert ő csak egy gyerek, én meg felnőtt, lehetne több eszem, okos enged stb.
Most arra gondolok, öcsém nem kisgyerek már, 16 éves elmúlt. Eddig is minden hülyeséget elnéztek neki szüleim, és rohadt nagy szája van otthon, de velem ne beszéljen így.
Mit gondoltok, tényleg nekem kéne írnom neki? Nem kért bocsánatot, meg semmi. Anyám szerint hagyjam rá, írjak neki.
válasza: válasza:Olvasva a legutóbbi válaszodat kérdező, ismerős a szitu. Nekem is van olyan rokon, akinek ha szívességet teszel hússzor, ő neked egyszer, max. kétszer, akkor úgy adja elő, hogy ő mennyit segített. Meg az ilyen embereknek az a válaszuk, hogy amit te teszel/tettél értük, az semmiség vagy legalábbis nem olyan nagy dolog, hisz te ráérsz, te megteheted stb. De bezzeg amit ő tett érted, na, az a valami!
Most ez arról jutott eszembe, hogy képes volt a fejedhez vágni, hogy segítettek egy nyamvadt szűrőt kicserélni. :D Ehhez képest minden szarral titeket hívnak. Most is, matek házival, komolyan?? Nincs az a lecke szerintem a mai világban, amit ne lehetne 2 perc alatt kikeresni Googlen.
Én 20 éve jártam iskolába, akkor hívogattam ismerősöket, ha nem tudtam valamit megcsinálni. Mit nem adtam volna azért, hogy legyen internet és bármit megnézhessek, megoldhassak magam? Még a korrepet is megspóroltam volna.
Aki ennyire életképtelen 2022-ben, annak csak egyre nehezebb lesz, mert a világ abba az irányba halad, hogy szinte mindent magad intézel online. Ilyen hülyeségért másokat hivagatni, meg a szomszédot hívni, hááát... arról nem beszélve, ha én így beszéltem volna, engem szájonvert volna anyám, nem még a másikkal cirkuszol.
Hehe, 42, kb szóról-szóra. Volt már hogy az arcomba vágta, hogy az nem is segítség, amit csináltam, mert nem sikerült megoldanom. :D Mikor vízumot intéztem nekik. Utánajártam mindennek, elindítottam a folyamatot, COVID miatt megakadt valami, mondtam, hogy ezen a ponton fel kéne hívni a nagykövetséget. Nézett rám, hogy hívjam fel. Megadtam neki a számot. Aztán rendesen meg volt sértődve, hogy miért neki kell felhívni a saját vízuma miatt. :D Ennek kapcsán mondta, hogy nem is segítettem, mert nem tudtam megoldani. Hát oké.
Házi feladat kapcsán is mindig elmondtam, hogy sokszor nekem is utána kell néznem mielőtt segítek, mert nem emlékszem már szinte semmire. Utánanézek, aztán csak úgy tudom általában megcsinálni. Ezt ő(k) is megtehetnék. Annyiszor elmondtam nekik, leszarták. Most már mindegy is, azt mondta, többet nem kérnek segítséget semmiben, amit kétlek, de ezek után én végleg befejeztem a jófejkedést.
válasza:43# "azt mondta, többet nem kérnek segítséget semmiben"
a) könyörögj sírva, hogy ne büntessen ilyen szigorúan, hogy megvonja a csicskáztatásodat!
b) Emlékeztesd az ígéretére mindig! Következetesen, mindig, ha valami kéréssel áll eléd, legyen az a legapróbb dolog is. Anyám, január 31-én megígérted, hogy többet nem kértek (többesszám!) segítséget semmiben. Ne csinálj seqqet a szádból, oldjátok meg. Ha pattog állítsd le, tedd rá a gcibe a telefont. Ha pedig neked kell valami és arcoskodik, akkor vigyorogj a képébe, hogy anyám, én nem ígértem neked ilyesmit hogy nem kérlek meg :)
De kérdező te is egy komplett balf4sz idióta vagy, nem bántásból, de akivel így lehet viselkedni meg így lehet beszélni, az magának csinálja. Erről csak te tehetsz, hogy a férjed meg a te fejeden táncol az anyád, nincs bennetek tartás. Normális ember ezt nem tűri, te meg nyelsz nagyokat, most is, csak kussolsz, maximum mondod, hogy nem is... semmi következménye nincs anyád szarakodásának. Egyébként ilyenkor látszik mennyit ér az anyai "szeretete", hánytorgatja föl a cselekményeit. Ezek után egy szöget beverne a segítségedre, el tudnád fogadni? Ezzel a nővel le kéne zárni a csatornát. Szülinap virág, bonbon és semmi több. Mostantól minden bántást, fájdalmat amit tőle kapsz (és lesz bőven) azt megérdemled. Ennek kiteszed a mamlasz férjedet is külön történet. Neked már ő a családod, nem anyád boxzsákjai meg lábtörlői vagytok.
válasza:"azt mondta, többet nem kérnek segítséget semmiben"
Hehe, ezzel rossz érzést akarnak kelteni benned, de valójában szívességet tennének. Ezek után ha megint jönnek házi feladattal, ügyintézéssel vagy akármivel, mondhatod azt, hogy "Nem úgy volt, hogy többé nem kértek semmiben segítséget?"
Nagyon jól teszed, hogy befejezed a jófejkedést, és azt is, hogy nem válaszolsz anyád zsarolásaira. Pukkadozzanak csak, aztán tanuljanak meg a saját lábukra állni.
válasza: válasza:Nagyon jót írtál 46-os, ha nem gond, annyit hozzáfűznék, hogy nem is annyira nem veszik észre -nagyon is érzi az ember- hanem nem tudnak tenni ellene. Nincs meg a megfelelő eszköztár amivel ki tudnának állni magukért. Aztán ezt viszik tovább a nagyvilágba, és keverednek sok esetben elnyomó kapcsolatokba. Akár munkahelyi, akár magánéleti vonatkozásban. Ezért sincs joga egy szülőnek sem tulajdonának vagy alattvalójának tekinteni a gyerekét.
Természetesen szeretetnek nevezve.
válasza: válasza:44# itt az az áldozat aki hagyja magát, nagyon el vagy tévedve ha ezt a fogalmat itt használod! Felnőtt emberek, külön családok ahol az egyik taposgál a másik fején. Ki itt az áldozat? Én nem látok, nincs 18 alatti gyerek aki áldozat lenne! A kérdező nem gyerek, férjes asszony (oké, 16+ is lehetne, de nyilván nem), felnőtt, vannak lehetőségei. Az öcsi másik apától, anya új életének része. Ez is övön aluli, hogy egy ilyen szituban a kérdező arcába vágja az anya, hogy nincs senkid a féltesódon kívül. Gondolom kérdező apja lelépett, öcsié még ott van. Jól látom, kérdező? Az anyja nem most kezdte ezt a magatartást. Kérdező lepontoztál, de miben nincs igazam? A férjedet ennek kiteszed, mert te hagyod magad, magatokat. Tudod milyen érzés, amikor a partnerem családjának én jó szívvel segítek, azok így beszélnek rólam, hogy az nem is volt segítség. Na, én tudom milyen, mindkét oldalról. Én nem hagytam ezt az anyámnak. A partnerem hagyta az övének. Ő élvezhette, hogy kiállok érte, én nyeltem a békát meg a könnyeimet. Elküldhettem volna a szüleit melegebb éghajlatra, de nem az én dolgom volt.
Ez senkinek sem jó, de addig fog tartani amíg a kérdező szeretné. Ez nem áldozathibáztatás.
49, értem, hogy téged valaki nagyon megbántott hasonló szituációban, és nagyon sajnálom. Az elméleteidet és a frusztrációdat azonban nem itt a kérdésem alatt kell levezetni.
"Az öcsi másik apától" - ezt nem tudom, honnan veszed, sehol nem írtam ilyet. Az öcsém az édestestvérem.
A férjem meg akkor segít, amikor akar. Nincs rákényszerítve semmi. Nagyon ritkán segített, mert mindig hozzám jöttek általában. Mint írtam, sokszor fel sem vette a telefont, mert ő munka közben nem tudja, utána meg vissza sem hívta őket, mert nagyon későn ér haza sokszor. Nem látom, hol van kihasználva. De ha ennyire sajnálgatod, akkor rá miért nem mondod, hogy megérdemli, meg csak ő tehet róla, stb? Ő is felnőtt ember, akár én.
Jó, ez költői kérdés, értettem elsőre is, hogy érted nem állt ki a párod és meg vagy bántva. Itt most viszont nem ez a téma. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!