Hogy békélnél meg vele, hogy nem lesz unokád?

a fiad vmiért mégis őt választotta.

amúgy meg sok nő nem akar, akkor se ha nincsen műmelle

Hűha, mennyi retardált van itt.

Én is szeretnék majd unokát. Nyilván tisztában vagyok vele, hogy ebbe semmi beleszólásom sincs, majd a gyerekiem eldöntik, hogy akarnak-e vagy sem, és ha igen hányat. Ennek semmimköze sincs ahhoz, hogy én szeretnék unokát. Nekem jogom van vágyni rá, nekik meg joguk van nem vállalni.

" ki se ért a fürdőbe, az előszobában összehányta nagymamám horgolt szőnyegét" Akkor a csaj pszichiátriai eset, és emellett mivel az említett műnős külsőségek máshol is elérhetők lennének, csak van valami belső értéke, amivel megfogta a fiadat vagy a fiad másképpen pszichológiai eset, hogy csak egy totális lelki gyámolításra szoruló nő mellett érzi férfinak magát.

A lányodnál nagyobb a baj (ti. párkapcsolat sincs). Javaslom, hogy keress meg egy jó pszichológust, és add oda a számát a lányodnak azzal, hogy úgy látod, nem érzi jól magát, és hogy te nem fogod kérdezni, felkereste-e vagy sem, ez az ő dolga, de ki tudja, talán segíthet neki egy terapeuta.

Én 2-3 hónappal később telefonáltam a terapeutának. Ezt kellően nem durva beavatkozásnak érzem.

A lányod: Nem azért kell járjon, mert megkérted, hanem. Mert ő akar. Én sem rögtön kezdtem járni. Hiába tudtam, hogy létezik pszichoterápia, azt nem kapcsoltam össze a bajommal. A lehetőség nem szúrt eléggé szemet.

Esetleg felvezethetnéd úgy a lányodnak, hogy egy ismerősödnek ezmegaz a baja (ebbe fogalmazd bele a lányod 2-3 jellemvonását, baját) és ő kapott egy számot pszichológushoz, és most azon gondolkodik, menjen vagy ne, és ő (a lányod) mit tanácsolna neki.