Mit szólnál hozzá, ha az egyetlen gyereked, aki már megállapodott, közölné, hogy nem vállal gyereket, így nem lesz unokád?

Őszintén szólva nem érdekel.

Nyilván addigra felnőtt nő lesz, és el tudja dönteni hogy mi a jó neki.

Elsősorban az ő gyereke lenne, ő vinné végig a terhességet, szülne, kelne, fizetne vagyonokat.

Csak lesz valahol egy kisgyerek (négy sógorom van, és három testvérem) akivel elbabázhatok kéthetente.

Nekem ne szüljön a lányom, csak ha magának akar.

Nem tudom, milyen lehet egyetlen gyerekkel.:-) Felnőtt emberként a saját döntése, én tudom élvezni az életet unoka nélkül is, miután ő(ke)t felneveltem.

Azt viszont megkérdezném tőle, hogy mi az az életpálya, eredmény, amit el akar érni, és úgy gondolja, hogy nagyobb érték, és több boldogságot nyújt neki, mint egy új, érző emberi lény. Érdemes ilyen szempontból is átgondolni a dolgokat, hogy megfontolt döntést hozzon.

Az unoka az alanyi jog?

Én sajnálnám, ha a gyerekeim így döntenének, mert szülőnek lenni jó, - és az a sok jó kimaradna az életükből.

De nem fognak így dönteni, tudom, mert én neveltem őket.

Én sem szeretnék, mert számomra létezik olyan életpálya, ami nagyobb boldogságot hoz, mint főzni-mosni-takarítani-gügyögni-gyereket fuvarozni. Nem ezért tanultam, dolgoztam ennyit. Nagyon tisztelem azokat, akik gyermeket vállalnak és képesek felnevelni, de én tudom, hogy ilyen hozzáállással csak tönkretenném a gyerekem lelkét.

A szüleimnek nem mondtam így direkt, de abból, hogy még nem állapodtam meg, rájöttek, és finoman szólva nem örülnek neki, pedig nekem testvéreim is vannak, egyikük már gyűrűs menyasszony :)