Mit szólnál hozzá, ha az egyetlen gyereked, aki már megállapodott, közölné, hogy nem vállal gyereket, így nem lesz unokád?

Aki megkérdezné, hogy miért döntött úgy, hogy nem vállal gyereket, az akkor is kíváncsi lenne, ha úgy döntene, hogy vállal?

Mert én értelmét nem látnám a kérdésnek, ha akarná, úgyis elmondaná. Viszont ha már kíváncsi lennék a döntései okára, akkor az is érdekelne, miért akar gyereket, nem csak az, hogy miért nem.

Elfogadnám, az ő élete, az ő döntése. Nem vagyok még szülő, de én sem akarok minden áron, már elmúltam 30, nő vagyok, és nem alakult úgy az életem, hogy mostanáig összejött volna, jelenleg párkapcsolatom sincs, egyedül meg nem vágok bele egy ilyen életre szóló nagy kalandba, és egyesek idióta elméleteivel ellentétben én nem fogok megalkuvó módon összejönni valakivel, csak azért, hogy lepottyantsak egy babát, mert jaj mi van, ha kifutok az időből, nem érdekel. Csak hozzám illő társsal vállalok, és láttam már 40 fölött is olyanokat, akik egészséges babát szültek.

Mivel az én hozzáállásom ilyen, és nem hagyom magam befolyásolni, ha a rokonaim esetleg nehezen emésztik meg, ha szülő leszek egyszer, én el fogom fogadni a gyerekem döntését, ha így dönt.