Már nem bírjuk tovább, mi a teendő?
Előre is elnézést kérek, ha hosszúra sikeredik. :)
Mi együtt élünk a szüleimmel (szüleim, én és a férjem) közösen kitaláltuk kb 5 évvel ezelőtt, hogy béreljünk együtt egy albérletet, úgyis jó a kapcsolatunk, és így nem lenne annyira drága. Idáig minden annyira tökéletesen ment, mindent felesben fizetünk, mindenki intézi a maga dolgát, mindenki magára főz mos takarít, tökéletes volt, mindenben számíthattunk egymásra, ha esetleg valamelyikünk bajba került. (Pl kölcsön kellett nekem, vagy anyukámnak, tudtunk egymástól kérni)
A hely ahol a lakás van, az is tökéletes. Főleg mivel az a hobbym, hogy (saját) sport/munkakutyám kiképzem, egy csomó elfoglaltságunk van. Közben dolgozok ezerrel, és tanulok is, bár most jelenleg ezt szüneteltetem. A férjem is aktívan dolgozik, tanul. Apukám nyugdíjas, anyukám dolgozik még.
Az a probléma, hogy az 1,5 éves unoka állandóan itt van. Ez most lehet "szemétség" tőlem, de szerintem nem normális hogy 1 héten 5 napot van itt, mintha csak bölcsiben lenne... Az anyjának állandóan dolga van, pl körmöshöz kell mennie, vagy hivatalos dolgokat kell intézni, vagy hogy most betegek a bölcsiben a gyerekek, vagy egy évben 5x van házassági évforduló.. :D egyébként nem is őt hibáztatom, a szüleim ilyen vak unoka mániások, akik 0-24 órában akarnak vigyázni a gyerekre, pedig anyukám nincs is itthon soha. Apukám pedig egésznapra bevállalja a gyereket, a gyerek meg egésznap sír az anyja után. Egyszer azért hagyta itt egésznapra a babát, mert főzni akart otthon. Apukám meg nem veszi észre hogy hülyének van nézve. Bár egyébként ez nem érdekel, mivel ő azért nem tiltakozik, mert a gyerekkel akar lenni. Viszont mi nem! Mi nem akarunk gyereket/gyerekeket, de most olyan, mintha lenne. Már reggel a sírással kelt, mindenhol gyerek játékok vannak, zaklatja a kutyámat, zaklat engem is, mert állandóan velem akar játszani, nekem meg kismillió dolgom lenne, de csendben kell lenni mert itt a gyerek... Nem tudok a kutyámmal itthon feladatozni, mert úgy tanítottam, hogy sikeres mozdulat után vakkantson egyet (kézmozdulatra)
Nem tudok mosni, mosogatni, porszivozni, 5 napja nem lehet kiporszívózni a lakást... Éjjel járok dolgozni, hogy napközben legyen időm a kutyára, mert 4x viszem le, plusz pár órát aktívan tanulunk, közben nyelvet tanulok, és azért az éjjeli munka után jó volna aludni is, és habár a házimunka nem csak az én reszortom, mert az is elvan osztva, a saját magam részét még megkell csinálni. Már beszéltem velük, hogy jó volna ezeket a gyerekes napokat velem megbeszélni, mondjuk hétvégére korlátozni, felőlem akkor itt lehetne mindkét nap, mert minden hétvégén megyünk túrázni a kutyával... Akkor azt mondták, rendben. De úgy látszik feleslegesen beszélek, pedig nem egy eltartott, megtűrt személy vagyok itthon, mindenből kivesszük a részünket, lehetne beleszólásunk, de nincsen, a sógornőm is csak a szüleimtől kérdezi meg hogy nem baj, ha a gyerek itt van?! Most meg mi legyen? Nem tudunk külön költözni, mert rohadtul drágák már az albérletek, elképesztő milyen árak vannak, és ha mégis kitudnánk venni, kutyával hova menjünk?! Itt engedélyezték a kutyát, sőt a főbérlő imádja a kutyákat, együtt járunk kutyasuliba... Szóval mielőtt valaki azt mondaná hogy miért nem számoltam erre korábban, nem számítottam arra hogy anyámék így bekattannak. Van egy vidéki házunk is, tulandonképpen az én házam, arra számoltam, hogy ha gáz van, oda megyünk. De közben a másik tesóm összejött egy 3 gyerekes anyukával, lett egy újabb baba is, és kellett nekik a lakás... Most meg annyira levannak égve, hogy nem tudnak elköltözni, megélni alig tudnak. Szóval, oda nem tudunk menni. Pedig ez volt a B terv...
Amúgy bírom az unokaöcsémet, jófej ha épp nem sír és hisztizik, de én nem tudok egy gyerekkel élni, sajátot se szeretnénk. Mi a teendő szerintetek?
válasza:Sajnos ez a gyk egy korrajz, komolyan...Hogy mik vannak a fejekben, döbbenet.
Adott egy értelmesen, problémát leíró kérdező, aki sztem egy vagány fiatal nő és adott egy sógornő, aki szült egy egyereket és passzolja a nagyikra. Ki is lehet itt a hibás? Nem más, mint kérdező, akinek van egy okos kutyája. Emberek! Gratulálok!
Nekem az egész történetben az a legdurvább, hogy sógornődnek ennyire nincs igénye a saját gyereke társaságára. És passzolja nagyszülőkre, veled mit sem foglalkozva. Félre értés ne essék! Normális kereteken belül legyen a nagyszülőnél a gyerek, de ne heti öt napra! Gondolom sógornő nem dolgozik és jön vagy hamarosan jön a második gyerek és akkor már nem egy gyerek lesz ott heti öt napot, hanem kettő.
teljesen érthető, hogy ez folyamatosan zavaró. Ezt így elmondanám szüleimnek és sógornőmnek is. Vagy, ha ennyire nincs beleszólásod akkor a költségeket is csak a szüleid fizessék.
Családdal te is mag vagy áldva. Másik familit a házadból tuti ki nem rakod, ha még a villanszámlát is postázzák. Pifám leszakad, komolyan. Nagyon nem jó kilátások. Sógornőd sztem agyilag fel sem fogja, ha ezeket elmondod neki, az tuti, hiszen azt sem érzi, hogy a gyereket neki kellene nevelnie nem a nagyszülőknek...
Remélem kitalálsz valami jót, ami a kutyádnak is jó!
Emberek! A kutyát a szüleim nem megtűrik, nem szeretik, hanem imádják, a kutyával alszik az anyukám, sőt anyukámnak külön kutyás műsorokat adunk elő (dog dancing) kijön a suliba velünk gyakorolni, ha van rá ideje! Imád kutyázni ő is, és az én kutyám nem koszos, a napom 90% ban foglalkozok vele, lehet egyeseknek ez elképzelhetetlen, de így van. A szabadidőnkben én és a férjem folyamatosan a kutyát fejlesztjük és vele vagyunk.. Mindenhova együtt megyünk, kutyás kávézóba, még a munkahelyemre is bevihetem, hiába tilos, mert annyira jól viselkedik. Hagyjuk már a kutyát békén. A gyerek meg tényleg nem sír egésznap, bár elég sokat sír. Ha nem sír, akkor csapkod, csapkodja a műanyag flakont a járólaphoz, üvöltenek a zenélő játékok, egyszóval úgy viselkedik mint egy gyerek. Csak akkor van csend, amikor alszik. De nem alszik sokat, max 1 órát kb 12 óra körül. Éjjelente nem szokott felkelni sírva, de már hajnalban fent van. Mármint olyan 7 körül, nekem az hajnal, mert 5:30 ra érek haza a munkából. A kutyámat direkt úgy etetem és szoktattam, hogy az első reggeli séta 9-kor legyen hogy észhez tudjak térni, most meg alig alszok 1-2 órát. Sírva kel a gyerek, gondolom minden gyerek így kel, nem tudom. Vagy csak azért mert sose otthon kel. Éjszakára is itt van a gyerek, de van mikor éjszakára elviszik. Szerintem ez nem normális. Amúgy beszéltem a szüleimmel, anyuval teljes mértékben mindent meglehet beszélni, apukám a kis morgós öregúrral nem. Felajanlottam hogy akkor megyek én vidékre, de nem akarnak a tesómékkal élni, és ezt meg is értem, nem valami normális család az. Pedig egyre jobban tetszik az ötlet, viszont ők nem tudnának itt 60+ezer forintot fizetni. (120000 ezer havonta az albi rezsivel + tisztító szerek és fűszerek ilyesmik felesbe szóval 70E) és anyuék pedig egyedül 120 at nem tudnak állni. Anyu benne van abban, hogy korlátozzuk a látogatásokat, de ha szólni mer a sogornőmnek akkor tuti nem hozza többet a gyereket, haragtartó. Szóval belegondolva, egyedül mi vagyunk itt a problémák... Még akkor is, ha igazunk van. Nem akarom hogy anyuék miattunk szenvedjenek, hogy nem látják a gyereket.
Pedig így mi nem tudunk tovább élni. Nincs egyszerűen megoldás. :S
Ja és nem élősködök anyámék nyakán, elképesztő hogy nem tudnak egyesek szöveget értelmezni. Közös döntés volt, mert a férjem is, és én is imádjuk a szüleimet. Apám és a párom közös programokat csinálnak, stb, nagyon bírjuk egymást. De ez is kezd eltűnőben lenni, sajnos, mert most már egyiknek sincs ideje erre se. Közben a sogornőm meg isten tudja mit csinál, azt tudom hogy a bátyám rengeteget dolgozik. Biztos van valami dolga, de nem mondja soha hogy mi.
Plusz kitudnánk fizetni egy albit, bár nehezen de megtudnánk élni. Csak önköltséges egyetemre jár a férjem, és a nyelviskola, kutyaiskola se ingyenes, ha ezekről lemondunk akkor tudnánk. Csak ezekről meg nem érdemes lemondani, fontos az iskola.
válasza:Összegezve: te éjszaka dolgozol, és nappal aludnál, amikor a gyerek ébren van. Lemondani semmiröl se akarsz, és anyádékat sem akarod bántani.
Azt tudod egyáltalán, hogy mit szeretnél? Mert kb csak azt írod, hogy mit igen.
1. A szüleid annyit vigyáznak az unokájukra amennyit ők szeretnének és amennyit a gyerek anyja hagyja. A közösen bérelt lakásotokban nem korlátozhatod le mennyit szeretnének vigyázni rá.
2. Bizony az életben sok minden lemondással jár. Te döntsd el mi a fontosabb, a nyugalmad vagy az iskola.
Az egyetlen járható út, hogy keresel a szüleidnek egy olcsóbb albérletet amit ki tudnak fizetni, ők odaköltöznek, te beköltözöl a saját házadba, a sógornődéknek meg megmondod, hogy menjenek ahova akarnak.
Bár én szemen köpném magam, ha kiraknám az utcára a testvéremet, azok után, hogy én voltam az egyetlen gyerek aki kapott házat...
válasza:
válasza:Már rég kibaxtam volna a gyereket,menjen szépen haza v költözzenek ők a neveletlen uncsikához, nem fogadtam be soha rokont főleg nem kölyökkel,gyerek még látogatoba se nagyon jött,mert nálunk nincs az h a gyerek dirigál stb,férjem és én is utáljuk őket nem oknélkül.. Anyádék gyerekmániásak lettek,meneküljetek ez csak rosszabb lesz..
37N
válasza:Először is nagyon szomorú, hogy a válaszolók közül többen annyira ostobák, hogy nem tudnak szöveget értelmezni. Nekem eddig egyértelmű volt, hogy a Kérdezőnek nem a popsija alá lett rakva a ház, mivel ezt sehol nem írta, de itt máris mindenki ezt feltételezi, máris dobálóznak a gyakorisok kedvenc szavával: élősködés. :-D Tamtamtaaaaaam....
Akik itt élősködnek: sógornő és a másik testvér a házban.
A Kérdező nem élősködik, hanem közösen laknak együtt a szüleivel egy közösen kivett albérletben, ugyanannyi joggal. A Kérdezőt már az alapvető szükségleteiben zavarja az, hogy a sógornő állandóan oda viszi a gyereket. Direkt nem azt írom, hogy a gyerek zavarja, mert a gyerek itt nem hibás, és a Kérdező is türelmesen áll hozzá.
Az édesapának/nagypapának tudomásul kéne venni, hogy akkor működik ez a felállás, ha mindenkinek az igényeit és kéréseit figyelembe vesszük. A Kérdező eddig türelmes volt, próbált megoldásokkal előállni, de a szülők nem akarnak együtt élni a másik testvérrel sem. A Kérdező jöjjön ki rosszul a helyzetből, amikor Ő az, aki betartott mindent és mindenkire tekintettel van, még pénzt sem kér a NÁLA LAKÓ TESTVÉRÉTŐL?
És még ő is fizesse az albérletüket? A falra mászok ezektől a minden szerencsétlent fogadjunk el úgy ahogy van, még akkor is, ha az engem akadályoz kb mindenben típusú emberektől.
A Kérdező nem hibás. A kutyát nem keverem bele, mert nem releváns.
Legjobb megoldás lenne külön költözni vagy olyan albérletet keresni, ami esetleg külön bejáratos nektek és a szüleidnek is. Kétszintes családi ház az agglomerációban? Ahova mehet a kutya? Vagy a szülőknek új albérletet keresni - segíteni akár anyagilag is egy darabig. Testvértől pedig pénzt szedni, vagy költözzenek el. A családra kell tudni számitani, de ez a kihasználás olyan formája, amit senkinek nem kell eltűrnie.
Kérdezô, remélem megoldódik a helyzet!
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!