Már nem bírjuk tovább, mi a teendő?

Kedves Kérdező!

Nekem az jutott eszembe, hogy nem lehet, hogy ti helyet cseréltek a tesódékkal?

Ti mehetnétek a saját házatokba, a tesódék pedig nem kerülnének az utcára.

Kérdező, te ebből már jól nem tudsz kijönni.

Az egyetlen megoldás a költözés, de azzal kényszerpályára állítod a szüleidet is, mert mint mondtad, ők egyedül nem tudják fent tartani a lakást. És nem igazán fognak szeretni érte.

És hidd el, a szüleid nem értik, hogy titeket miért zavar a gyerek.

Én megértelek, a te otthonod, és nyugodtan szeretnél élni, gyerek nélkül. Minden jogod megvan hozzá. Viszont ugyanakkor az ő otthonuk is, és ők szeretik, ha ott az unoka, és nekik is megvan hozzá minden joguk. Patthelyzet.

Tudom, hogy késő bánat, de ezért nem egészséges együtt lakni egy másik családdal, még ha a szüleid is azok. Mert a körülmények változnak, és azok az egyik félnek elfogadhatók, a másiknak nem.

Na, én is végigolvastam az egészet. Mivel minden megoldás sz.ar (egyedül ti elég nehezen - anyádék meg sehogy sem tudnának albérletet megfizetni, a tesódékat csak nem akarod kib.aszni a kisházból, a sulit sem kéne abbahagyni), ezért az a legkevésbé sz.ar megoldás, ha az unoka kevesebbet jön. Valami nem stimmel az anyjával, a bátyádnak kéne ránéznie, hogy mi az istent csinál egész nap, hogy nem tud a saját gyerekére vigyázni.

Értem én, hogy a szüleid szeretik az unokát, meg hogy a sógornőd ezzel zsarolja őket, csakhogy ha nem csinálnak valamit, akkor minden így marad. Nem kell engedni a zsarolásnak, néhány hét alatt úgyis belátja a hü.lye pitsa, hogy nem jön be tovább a taktikája és akkor örülni fog, hogy néha leadhatja anyádéknak a pulyát. Ezt főleg a szüleiddel beszéld meg, hogy ne engedjenek a zsarolásnak, ez így nem mehet tovább stb.

Amúgy nem csoda, ha szerencsétlen gyerek sokat sír, meg nem kiegyensúlyozott, ha nem kell az anyjának. :-(

Még az jutott eszembe, hogy közösen leülve kompromisszumos megoldást kell kidolgozni.

Írtad, hogy szereted a gyereket, tehát nem a jelenléte a baj, hanem a jelenlét mennyisége és időpontja.

1. Állítsd ultimátum elé a szüleidet, hogy ezt így nem bírod tovább, költözni fogsz. Mást ne mondj, gondolják szépen csendben ők végig ennek a következményét. Valószínűleg jelentkezni fognak a "nem tudjuk fizetni" kártyával.

2. pár nap után dobd fel, hogy hajlandó lennél maradni, de kompromisszumot kell kötni. Nagy vasárnapi ebédnél, mikor már mindenki JÓLLAKOTT (sokkal nyugodtabbak olyankor az emberek), a kávé mellett kezdjetek beszélni a témáról.

3. ha lehetséges (azaz nem túl nagy vállalás neked) ajánld fel, hogy hetente 1 délutánt/délelőttöt TE foglalkozol a gyerekkel (mondjuk életkor függő is, de nagyon mutatós fellépéseket lehet kutya-gyerek párossal összerakni, tehát van benne fantázia). Meg amúgy is: ha már úgy sem tudsz pihenni-tanulni-kutyázni, akkor egyúttal bébisintérkedhetsz is.

Tehát a te részedről bedobva a hajlandóság.

4. cserébe kérd, hogy a maradék napok legalább felét (!) a papa töltse az unokánál. Legalább jobban belelát, mi a fene is van ott tulajdonképpen. (ha sógornő ebbe nem akar beleegyezni, akkor meggondolandó, hogy MIÉRT... ne adj isten, privát elfoglaltsága van a lakásában?!)

5. Azt mondod, anyukád jobban hajlik a megértésre. Tehát a 2 db "papanálatokgyerekvigyáz" napból az EGYIKRE oszd be a mamát is! OTTHONTÓL TÁVOL! A legjobb a közös családi program lenne előre 10-20 ötlettel a tarsolyban: nyáron fagyizás, játszótér, sárkányeregetés, pitypanggyűjtés, ibolyaszedés, télenhóember, vagy gyerekprogram. Külön szuper lenne, ha esetleg akad a könyékben hasonló korú gyerektársaság, és azokszüleivel-nagyszüleivel tudnának heti 1 (!) napot közös programot csinálni.

Jahaaajj... közben továbbgondoltam az előbbi ötletemet, és azóta röhögök:

Próbáld meg klikkerre belőni a gyereket! Gumimaci vagy hasonló méretű jutifalattal. Aztán összemérheted a kutya vs. gyerek tanulékonyságot :D

95nek van igaza. Apukádon múlik az egész, és ő keresztbe tesz mindenkinek. Miért is? Mert egy elkényelmesedett, begyöpösödött vénember - már megbocsáss. Tudom, édesapád, és szereted, de akkor is ez az igazság. Ő nem hajlandó 10 percet átsétálni a másik lakásba. Ennyi. Ennyin múlik 3 másik ember nyugalma.

Ha vele nem fogsz szót érteni, akkor csak nehezebb utak vannak előttetek (mint pl tesóék kilakoltatása vagy örihari a gyerek anyjával). Apuka lépjen ki a kiszolgált vénember szerepéből és hozzon egy minimális áldozatot.

Szia kérdező!

Látszik már valami fény az alagút végén?