Miért nem tudom elfogadni más gyermekét?

Csak merem remélni, hogy hazudod kérdező, hogy óvónő vagy. Egy óvónő nem tesz fel így egy kérdést, hogy utálja a "más gyerekét" - hisz egész nap mások gyerekét NEVELI.

Ha ennyire nem tudsz egy beteg gyerekkel bánni, egy 4 évessel együtt lenni, még azt is megkérdőjelezem, hogy egyáltalán nő vagy? Vagy csak anatómiailag vagy az.

És ha párod magához venné a gyereket???

Így is mindent ő fizet. A bíróságra mehetne, hogy kéri a felügyeleti jogot, mert nála jobb helyen lenne. És akkor nem lenne anya, aki befolyásolja, hanem lehetne nevelni, és a gyereknek is jobb lenne végre egy stabil jó helyen élni, nem pedig mindig más cibálja ide-oda.

Lehet, anyuka is meglepődne...

Szóval van egy kisgyerek, akit az anyja jó magasról lesz*r, és van egy apja, akin érződik, hogy púp a hátán, meg annak a nője, aki utálja, majd ott van a nagymama akitől talán kap az a szerencsétlen kicsi szeretetet, figyelmet, mert senki mástól nem, de az persze nem ugyanaz.

Te meg meglepődsz azon, hogy ilyen a gyerek? Egy kivert kóbor kutya több gondoskodást kap a járókelőktől, mint ez a gyerek.

Ha anyuka meg ennyire nem foglalkozik a gyerek testi és szellemi fejlődésével, akkor kérvényezni kell apukának, hogy ő nevelje, mert legalább ott a nagyi és apuka, akik azért egy kicsit jobban foglalkoznak vele, mint az anyja.

Ha meg apuka nem akarja megmenteni a fiát és felvállalni ezt a kötelezettséget, (habár így is, úgy is náluk van, szóval nagy különbség nem történne lakhatás terén), akkor egy agresszív, lelki nyomorék lesz a kiskölyökből, aki vagy túladagolásban fog elhullani, vagy a sitten.

Erre itt vagy te, mint gyermekgondozó, látod, hogy milyen szerencsétlen a gyerek sorsa (ezt egy laikus is látja), erre még te is elvered rajta a port ahelyett, hogy megpróbálnád felkarolni, ha már az apjával vagy, hogy legalább te legyél egy normális pont a kicsi életében. Ha meg ezt nem akarod, akkor pakolj, mert a kicsinek nincs szüksége egy sokadik emberre, aki utálja.