Anyum elkuldott othonrol. Mit tegyek?

Kérdező, tényleg segítséget kell kérned a rendőrségtől. Anyukád jó eséllyel valamilyen mentális betegségben szenved, mert épeszű ember nem dobja ki a 14 éves gyerekét, ha elalszik. Hiába szeretnéd "békésen" rendezni a dolgot, aki ezt megműveli, arra később/másban sem fogsz tudni támaszkodni. NEM a te hibád, ami történt, ezért nem is fogod tudni egy bocsánatkéréssel vagy könyörgéssel helyrehozni. Az elhelyezésedet hivatalosan tisztázni kell, mert jelenleg anyukád joga és kötelessége (lenne) rólad gondoskodni, viszont erre láthatóan alkalmatlan. Ami nálatok otthon megy, az nem szokványos és nem normális. Jogod van rendezett viszonyok között élni.

#17-es, ez nagyon gáz, sajnálom, hogy ilyen légkörben kellett felnőnöd. Remélem, már nem a szüleiddel élsz.

"NEM a te hibád, ami történt, ezért nem is fogod tudni egy bocsánatkéréssel vagy könyörgéssel helyrehozni."

Így van!

Nem a te hibád, mert semmilyen körülmények között nincsen joga kidobni a saját otthonodból, törvényi kötelessége, hogy lakhatást biztosítson neked.

Ez konkrétan bűncselekemény, amit csinált, kivéve, ha beteg. Szerintem hazavisznek a rendőrök, és ha ő nem enged be, őt viszik el kórházba, te maradsz otthon.

17. vagyok. Természetesen már külön élek. Amint volt lehetőségem elköltöztem.

Kérdező, még ha rossz tanuló lennél és rendetlen akkor sem dobhatna ki, mert felelős érted. Ha téged most pl. valaki ne adj isten elrabolna, mert egy parkban kell aludnod vagy elütnek este az utcán akkor anyudat vonják felelősségre, hogy mit kerestél te ott. Akkor is, ha érett felnőtt módjára tudsz viselkedni jogilag ő felel még érted.

Esetleg olyat lehet csinálni, hogy átköltözöl egy rokonhoz vagy koliba, hogy ne tudja rajtad leverni, ha feszült. Egyik barátnőm ő 17 évesen már egyedül élt (igaz más okokból). Neki meg kellett jelölni egy gyámot és heti 1x kötelező volt találkozniuk, de ettől eltekintve élhetett egyedül. Nem hiszem, hogy ez 14 évesen lehetséges lenne, csak azért írtam le, hogy biztos van valami megoldás, hogy ne kerülj intézetbe, de anyud idegeinek se legyél kitéve. Kérj segítséget egy felnőttől, aki tud ebben segíteni. Iskolapszichológus, tanárok? Ők talán tudnának tanácsot adni, hogy mi lenne ilyenkor jó megoldás.

Nehogy már neked kelljen bocsánatkérő levelet írni meg esdekelni egy ilyen hülyeség miatt, hogy hazamehess az otthonodba, ahol alapból lenned kéne. Itt nem te vagy a hibás.

Ne érdekeljen, hogy mit fognak gondolni mások. Ha anyudnak kellemetlen és plusz stressz, hogy ez nyilvánosságra kerül akkor így járt, nem kellett volna megtenni. Gondolt volna erre korábban.

A tanár, akihez jársz biztos ismer más pedagógusokat, esetleg tanít iskolában is, ahol van pszichológus, aki tudja mi ilyenkor a teendő. Ha elmondod neki, hogy mi a helyzet biztos meg tud neked kérdezni valakit, ha szeretnéd. (Már, ha rendes és nem fog rögtön anyudhoz szaladni, hogy esdeklés helyett szeretnél segíteni a helyzeteden.)