Hogy fog rám emlékezni a gyermekem, ha meghalok?

"Arra vagyok csak kíváncsi, hogy mi marad meg bennük rólam."

Nos, ez leginkább attól függ, mire készülsz... Ha öngyilkoságról beszélünk: A kicsi nem fog emlékezni rád semmiképp, de sosem tudná feldolgozni, hogy "önként" hagytad magára. Ahogy a nagy sem... És az mindegy, hogy a távozásod után milyen anyagi vagy érzelmi környezetben nőnek fel. Sosem fognak megbocsátani. Annyi fog megmaradni nekik, hogy ők nem értek annyit hogy küzdj is értük (akár magaddal, akár külső tényezőkkel). Gyáva és szánalmas megoldás! (Mondom ezt úgy, hogy küzdöttem súlyos depresszióval! Igaz, gyerek nélkül. De az öngyilkosságra még szerintem sincs magyarázat!)

Végtelenül remélem, hogy csak egy provokatív kamu kérdés. (Szerintem az.) Ha pedig nem, akkor szedd össze magad sürgősen!

Az utolsó kommentedből arra következtetek, hogy az apjuknál nem lenne jó helyük vagy nincs apjuk.

Kérdező, ne rébuszokban beszélj!

Most arra gondolok, hogy állandó vita és veszekedés lehet nálatok, nélkülözéssel egybe kötve.

Az elgondolásod, hogy egy családba kerüljenek, az 99%ban álom.

Ugyanis azok a családok ahol nem lehet gyerek, csecsemőt vagy kis babát szeretnének örökbe fogadni. Szinte a két éves is nagy hozzá. Testvér párt nem fog senki befogadni.

Ha intézetbe kerülnek, onnan pedig nevelőszülőkhöz, akkor esélyes, hogy együtt maradjanak, de nem 100% garancia.

Ráadásul a nagy kérdezősködne és nem biztos, hogy az új "szülők" megfelelően tolerálnák.

Nehezen illeszkedne be a nyolc éves. A két éves sokat sírna, keresne Téged, de idővel beilleszkedne az új családba.

Kérdező, mégegyszer szépen kérlek, ne rébuszokban beszélj!

Mondd el őszintén mi a baj.

Ha kell, privátban segítek, ha tudok.

Ha fizikilag alkalmas vagy a nevelésre, de mégis el akarod őket hagyni, akkor jól figyelj:

Először is, NEM VAGY NORMÁLIS. Másodszor; belegondoltál már abba, hogy hány olyan végstádiumban lévő anya ölne azért, ha láthatná a gyerekét iskolába menni, leérettségizni, megházasodni?! Ha láthatná, mi lesz belőle?! És te ezt magadtól csak úgy eldobnád, mert gyenge vagy. Minden problémát meg lehet oldani - igen, még a te helyzetedet is. De otthagyni két gyereket elmebeteg dolog. A nagyobb utálna téged, és joggal, hiszen megérdemelnéd. A kicsi valószínűleg könnyebben felfogná, de meg nem bocsátaná soha, mert az ő életét is tönkretetted. Volt eszed megszülni őket, de gondoskodni már nem olyan egyszerű, mi?

Meg mi ez a duma, hogy jobb lenne nekik egy másik családnál? Felfogtad, hogy ez mivel jár? Gondolsz rájuk is vagy csak magadra? Nekik nem egy random hiperszuper család kell, hanem TE, mint anya. Lehet, hogy egy idegroncs vagy, de szükségük van rád. Ismersz olyan családot, ahol meghalt/lelépett egy szülő? Mert én igen, és elmondhatom, hogy számos esetben a gyerekeken brutálisan meglátszik a dolog. A depresszió, aggresszió, extrém visszahúzódás, elégtelen jegyek, alkoholizmus, drogok stb csak pár példa. Lehet, hogy azt hiszed, hogy te ezzel jót tennél a gyerekeidnek, de pont az ellentéte történne: megnyomorítanád az életüket. Honnan tudod, hogy nem teszel olyan mentális kárt a nagyobb gyerekben, hogy majd később emeletes házakról próbál leugrálni, mert annyira "boldog" az új családban?

Amit csinálni akarsz, az önzőség. Ez a döntés nem neked lenne nehéz, csak nekik. Neked már full mindegy lenne, de ők ott maradnak anya nélkül, és utálnának és szánalmasnak tartanának téged, és azt is elhiheted, hogy nem értenék meg. Mert ezen nincs mit megérteni. Ha tényleg érdekelne téged, hogy mi van velük, akkor megoldanád az ügyet rendesen, és nem így.

Figyelj! Én 74 éves vagyok,10 féle gyógyszert szedek,bottal megyek de majd megőrülök egy unokáért. Sajnos a fiam 45 éves elvált,épített egy új házat van élettársa de sem az előző házasságából nincs gyerek sem az élettársától. Lombikkal is többször próbálkoztak....Ha én tudnálak meggyőzni én helyre tennélek azt garantálom.Legfeljebb vennék másik botot.

Akkor mikor megcsinálták neked a két gyermeket akkor "ide" tartoztál?

Kérdező te egy ritka ÖNZŐ,anyának NEM nevezhető lény vagy!

Lehet hogy tényleg jobb lesz nekik nélküled.

Te csak megszülted őket,de NEM vagy az édesanyjuk!

Egy anya, aki tényleg SZERETI a gyerekeit sosem tudna ilyen rettenetes dolgot elkövetni!!!

Te magára akarod hagyni a gyerekeidet egy veszedelmes világban, ahol még annak a gyereknek is nehéz dolga van akinek van családja.

A gyerekeidet lehet hogy szétfogják választani és akkor már egymásra sem számíthatnak!!!

Gusztustalan féreg az én szememben az ilyen "ember", aki képes egy életre megnyomorítani a gyerekeit!!!

Én szintén anya vagyok.

Van egy 2 és fél évesem.

Engem műteni kell hamarosan és iszonyatosan félek attól hogy nehogy baj történjen műtét közben vagy után,mert a fiamnak még rám van a legnagyobb szüksége.

Neharagudj, de én téged nemtudlak sajnálni,a gyerekeidet viszont nagyon!!!

Csak annyiban sajnállak,hogy sziv nélkül születtél!

De igenis irtad azt,hogy mindent megtettél.Szabadulni akarsz a gyerekeidtõl, gondolom gazdag családnál szeretnéd õket látni,talán még egy kis zsozsót is kapsz.

Miért nem válaszolsz arra,hogy hol a férjed,a szüleid, a férjed szülei?Gondolom,hogy csak van apjuk.

Azt meg hogy,hogyan fognak rád emlékezni,már többször le lett irva.

Ha azt érzed,hogy alkalmatlan vagy az anyaságra,akkor szedd most össze magadat.Szerencsétlen gyerekek.

B.aszki szerinted mit fognak érezni???

A nagyobbik gyűlölni fog,ráadásul jogosan mert megnyomorítottad az életét.

A kicsi keresni fog eleinte és sokat sírni.

Nagyobb gyerekként ő is gyűlölni fog téged, ugyanazért mint a testvére.

Lelkibeteg felnőttek lesznek,ami valószínűleg fizikailag is ki fog hatni rájuk!

Amúgy meg nem mindegy neked hogy mit fognak érezni??

Annyira álszent vagy!

Most sem foglalkoztat különösebben téged,hogy mi lesz velük!

Te úgy is 2 méterrel a föld alatt leszel,úgysem tudod meg soha mi lett velük.

#55 voltam.