Hogy lehet úgy "elmenekülni" otthonról, hogy ne legyen belőle harag?
24 éves vagyok. Szüleim gyerekként kezelnek, mintha 11-12 éves lennék (ráadásul valami enyhén visszamaradott szellemileg), korlátoznak, kiabálnak velem ha "rossz vagyok", rám erőltetnek dolgokat, stb, képtelenek feldolgozni, hogy nem maradok örökre kisgyerek. Édesanyám nagy álma, hogy otthon éljek örökre, ott dolgozzak ahol ő, mert akkor mindig együtt leszünk és rajtam tarthatja a szemét.
Ezt már igen nehezen bírom. Hamarosan szabadulok, kapok munkát, lesz hova mennem, 50 km-re tőlük.
A gond már csak az, hogy nem úgy akarok elmenni, hogy rájuk csapom az ajtót, aztán évekig nem beszélünk, csak fújunk egymásra..
Hálátlan se akarok lenni, mert pénzügyileg sokat tettek értem (igaz, csak úgy, de mégis áldozat volt)
Szóval hogy kéne közölnöm, hogy lelépek otthonról, aztán majd megyek látogatóba valamikor, ha nem akarok rossz viszonyt? Nagyon könnyen dühösek lesznek (és sokáig), és nincs sok ötletem.
Mit kéne mondanom szerintetek?
Eddig sokszor volt, hogy napokig, hetekig haragudtak rám olyan mondatokért, mint pl:
- Elmegyek tescoba, hozzak nektek valamit?
- a cigifüst büdös
- melegem van
- megkívántam a lecsót
- szerintem a zero kóla finomabb
Mindegyik fél óra ordítást, majd több nap duzzogást, szájhúzgálást jelentett.
Akkor egy "elköltöznék" elszabadítaná a poklot..
Én így csináltam: apa, december végén kiköltözök a páromhoz. Pont, nincs beleszólása.
Nagynéném persze mártírkodott, meg zsarolt (vele éltem), de nem túlzottan érdekelt. Mit csinál, bezár? Ne már! :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!