Huszonévesen el kell tűrnöm, hogy gyerekként kezelnek, vagy van más lehetőségem?
Először is: Dolgozni nem tudok egyelőre. Megbeszélni már próbáltam velük, egyszerűen lepereg róluk.
A helyzet az, hogy egyetemre járok, elég kemény szakra. Mellette gyakornokként dolgozgatok napi pár órát, de pénzem ebből ugyebár nincsen. Örülök, hogy bírom.
A szüleimnek (saját állításuk szerint) természetes volt, hogy támogatnak, amíg tanulok. Ők mondták, mikor jelentkezés előtt álltam, hogy válasszam csak nyugodtan ezt a szakot, ne legyem gondom a munkára.
Ennek az ára viszont az, hogy gyerekként kezelnek. Ezt úgy kell elképzelni, hogy akkor kell ennem, aludnom, fürdenem, takarítanom, satöbbi, mikor ők mondják. A párommal akkor találkozhatok, ha megengedik. Ő hozzánk soha nem jöhet át, mert gyűlölik (csak azért, mert együtt vagyunk, ezt kerek perec kijelentették) "Bulizni" életemben először és utoljára a szalagavatómon voltam.
Szóval nem túl jó a helyzet. Az már csak a hab a tortán, hogy eközben folyamatosan szidnak, kiabálnak velem, hogy tehetségtelen vagyok, haszontalan vagyok, semmit nem tettem le az asztalra eddig.
Most kitalálták, hogy heti egyszer 2 órára találkozhatok a párommal, az legyen elég. Ez volt nekem az utolsó csepp.
Jövőre diplomázok. Addig tűrjem el ezt?
Vagy mi mást tehetnék? Hagyjam félbe a tanulmányaimat? Vegyek fel hitelt? Dolgozzak éjszaka, és bukjak ki suliból? Vagy más ötlet?
Járt bárki hasonló helyzetben? Mi a megoldás? Kétségbe vagyok esve.
válasza:Amíg
- valakinek él az anyja,
- szüleinél lakik (térítés nélkül),
- szülei tartják el, gondoskodnak róla,
addig bizony, életkortól függetlenül GYEREK az illető.
.
Felhomályosítasz bennünket, mi az az "elég kemény szak"?
Az elsős elemistának is "elég kemény" az írás megtanulása...
válasza:Leírásod és kérdésed alapján gyerekként élsz, gondolkodsz és viselkedsz.
Ha felnőtt lennél, eszedbe jutott volna az a kézenfekvő megoldás, amennyiben változtatni nem akarsz, márpedig nem akarsz az életeden, hogy beszélsz velük (!).
Elmondod, mi a gondod, és hogy szabadságra van szükséged, cserébe nagyobb felelősséget vállalsz az otthoni dolgokból. Valamit-valamiért. Kommunikáció.
válasza:Utolsó vagyok: egyébként pedig lehet tanulni levelezőn, egyéni tanrend mellett, hétvégén-nyáron melózva, diákhitellel stb. Akik nem olyan szerencsések, mint te, azok így oldják meg.
Ha jövőre diplomázol, akkor 22 éves vagy. Kezdj el felnőni.
válasza:Ha eddig kibírtad, akkor most már szerintem kibírod.
Évek óta ez van. Akkor mi ez az egy év már???
Tanuljál. Ne dolgozzál, ha nem megoldható a szakod mellett.
Majd utána dolgozol és önállósodsz.
Addig meg gondolj arra, hogy nem tart ez az időszak örökké.
válasza: válasza:#9 es #10
Nem szoktam bulizgatni, irtam hogy szalagavato elott, se azota nem voltam.
Hazimunkat termeszetesen csinalok, a fozes az egyetlen, amit nem, mert azt anya nem nagyon engedi, nagyon kenyes a konyhajara, meg nem is igazan szeretik a foztomet. Minden mast megcsinalok szivesen hetvegen.
A tanulmanyommal meg semmi gond.
Miert olyan fontos, hogy pontosan milyen szakra jarok? Tobb ismerosomnek is van ilyen problemaja (nem a csaladi, hanem a penzugyi resze), jellemzoen orvosi, muszaki, jogi kepzeseken fordul elo. Miben van kulonbseg koztuk ilyen teren?
Amugy nincs bajom a munkaval, de mar ide is irtam ki kerdest, meg keresgeltem is, de sehogy nem talaltam olyat, ami nem teljes munkaidos allas, es meg lehet belole elni (es legalis illetve etikus)
Nyilvan "zsebpenzt" lehet keresni, meg is teszem, azzal nincs baj, ha van idom akkor dolgozok, de nem tudok belole onalloan megelni.
válasza:Nem minden szak van levelezőn. Mondom ezt úgy, hogy én is levelezőn, munka mellett tanultam.
Viszont nem azt a szakot választottam, amit egyébként szerettem volna, mert azt nem lehet levelezőn. Nem azért, mert úgy nehéz, hanem mert nincs levelezőn az a szak.
Egyébként meg a levelező 99%-ban fizetős. Szóval ugyanott lenne, mint most. Hiába dolgozik, de a fizetése jelentős része elmegy tandíjra. Nem tudna egyedül megélni.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!