Szerintetek mi vezethet ahhoz, hogy egy gyermek megölje a saját szüleit?

#59, hiába töröm az agyam, képtelen vagyok rájönni, hogy mi köze van egymáshoz a szexnek, a szerelemnek, meg az iskolai előmenetelnek... egyszerűen nem jön össze, no...

Ha meg olyan jó iskolába járt, ahogy állítjátok, akkor biztosan tud róla - alapban mondjuk a szülőtől kellene - hogy a szexbe bele van kódolva a terhesség lehetősége, és nyilván tisztában van a védekezés módszereivel is.

A drogot én az alku "nem" felére soroltam az előbb, de tudni kell azért, hogy más dolog a kipróbálás, és más a rendszeres használat.

"Ez lenne a megfelelő nevelési módszer?"

Erről látod fogalmam sincs, de azt gondolom - és így is tettem az életben - hogy aki használni nem tud, az legalább ne ártson, ha valamit nem tud megadni, akkor legalább ne korlátozzon..

Hogy jön össze a kettő? Ki akar retardáltakkal szexelni? Csak a lány, más embernek még járni se jutna eszébe vele, nem odaadni magát neki. A védekezédről valószínüleg tudott, de aki ennyire felelőtlen, és ennyire nem képes szabályozni a cselekedeteit, az szerinted pont a védekezésre öszpontosítana? Azt meg megnézném, hogy milyen képet vágnál, ha a 14 éves lányod bejelentené, hogy "Gratulálok, nagymama leszel!" Normális nevelés esetén nem érez rá késztetést, hogy kipróbálja a drogot. Korlátokon alapul az egész világ, felnőttkorban is lesznek, gyerekkorban is vannak. Ha nem lennének kotlátok, összeomolna a társadalom. Mint mondtam, a lány anyjának elvárásai nem "kotlátok" voltak, hanem társadalmi normák. Tudod, mi a korlátozás? Ha nem mehetne sehova, ha egész nap a tankönyvek fölött kéne ülnie, ha nem mehetne strandra, ha végetáriánusnak kéne lennie, ha nem tévézhetne. De az, hogy 14 évesen nem feküdhet össze minden mocsokkal, az minden, csak nem korlátozás.

Szerintem te nem is vagy felnőtt, hanem egy kamasz, aki "korlátozva" érzi magát, ezért is tartja áldozatnak a lányt, aki szerencsétlen szintén szabályok közé volt szorítva. Úgy sajnálom szegényt. 😦

"Szerintem te nem is vagy felnőtt, hanem egy kamasz, aki "korlátozva" érzi magát, ezért is tartja áldozatnak a lányt," - na, ezen újfent jót röhögtem, mindig ez szokott lenni egy idő után konziék ütős érve.

"Hogy jön össze a kettő? Ki akar retardáltakkal szexelni? Csak a lány" - na ya... és miért, másnak szerinted van hozzá bármiféle köze is? A szex, az többnyire 2 emberre tartozik...

" Azt meg megnézném, hogy milyen képet vágnál, ha a 14 éves lányod bejelentené, hogy "Gratulálok, nagymama leszel!" - olyan frenetikusan idiótát, hogy azt el se hiszed, ez ugyanis elvi lehetetlenség. És nem a lányom miatt, az még akad...:))) és nem is a terhesség miatt, mert arra van a kisebbik esély, hogy ilyen körüklmények közt a megtartás mellett döntene - mert ugye az ő döntése, és nem az enyém.

"Korlátokon alapul az egész világ, felnőttkorban is lesznek, gyerekkorban is vannak." - tökéletesen igazad van, ezeket szokták ugye törvénykönyvekbe írni... ami abban van, az a mindenkitől elvárható alapnorma, annál szigorúbbat bárki csak 1 embertől várhat el: önmagától.

Én legalábbis így vélem.

Ehhez képest tényleg igazán nem értem, hogy mi a gondod a véleményemmel, ahogy azt sem, hogy miért akarsz védeni, sikeresnek bemutatni egy olyan nevelést, ami egy halottat meg egy gyilkost eredményezett... na, ennél tényleg nem túl nagy kihívás jobb nevelést adni. Gyaníthatóan most nem lenne se halott, se gyilkos, ha mondjuk azt teszik, amit javasoltam az imént. Akkor az szerinted nem jobb?

"Lásd be" Belátom.

Hogy mit nyert volna vele? Mondjuk, hogy nem kerül börtönbe? Hogy leérettségizik, és továbbtanul? Hogy 18 évesen elköltözik, ha nem tetszik neki ott lakni? Hogy normális élete legyen? Hogy ne rontotta volna el a jövőjét?

#67, tudod az a szomorú helyzet, hogy 18 évesen már cseszheted, a további sorsod már 90+%-ban eldőlt, már sínre került az életed, az elköltözés már legfeljebb csak a menekülés illúzióját adja meg, de esélyed sincs felülírni a szocializációdat, kitörölni magadból mindazt, amit a "csak jót akaró" szüleidtől kaptál. Nem véletlen, hogy mennyi ember köt ki pszichológusnál a kedves szülei okán... most ezt hiszed vagy nem, én mondjuk megtapasztaltam, ez úgy néz ki, hogy a szüleid révén beleszocializálódtál egyfajta viselkedésbe, rétegbe, ami elfogadna, de amit rühellsz, és van, amire vágynál, de ahhoz meg se kapcsolódási pontod nincs, se be nem fogad... és lebegsz a két valami között a nagy semmiben, van egy utált életed, meg elérhetetlen vágyaid. Aztán ilyenkor szokott az jönni, hogy az ember megalkuszik, aztán persze nem bírja elviselni és elmenekül... na innen jön pl. a huszonéves válások zöme...

Szóval a "majd 18 évesen elmegy" az egy illúzió, a szabadság illúziója, az ember körei, kapcsolatai, szocializációja a kamaszkorban alakulnak ki, az utána jövők már jóval felületesebbek. Mire az ember 18 éves lesz, már egy rakat dolgot végérvényesen elveszített...

#69, ez jó kérdés... te látsz bármiféle garanciát rá, hogy 15 évesen már békén hagyták volna élni a saját párkapcsolati-szexuális életét, ha egyszer 14 évesen nem hagyták?? Mert a 14 év és a 18 év között már iszonyú nagy különbség van, ebben gondolom egyetértünk akkor.

Illetve hát az a nagy kérdés inkább, hogy a lány láthatott erre bármiféle garanciát, hogy legkésőbb mondjuk 16 éves koráig megszabadul az anyja kontrollálási-beleszólási vágyaitól az élet ezen területén?