Ti hogyan döntenétek a helyemben? Meg fognak ezzel a szüleim békélni valaha?
Nem részletezném túlzottan a dolgot, mert úgy nagyon hosszú lenne;
röviden: amikor 15 voltam kiderült, hogy örökbe fogadtak. A szüleim azt mondták, hogy jobban járok, ha nem ismerem meg az édesszüleimet, mert valószínűleg csak fájdalmat okoznának nekem, nagyon amúgy sem feszegettem a dolgot, mert jó életem van velük, mindent megkaptam tőlük, amire szükségem volt.
Egy éve viszont úgy döntöttem, felveszem a kapcsolatot az illetékes hivatallal, mégiscsak kíváncsi voltam, mi történt, miért kerültem nevelőszülőkhöz. Az ügyintéző felvilágosított, hogy édesanyám meghalt a születésem utáni napokban, apám pedig külföldön él, nem magyar, így elég nehézkésen, de megoldottuk, hogy tudjak vele találkozni.
Kiderült számomra, hogy egy fantasztikus ember az apám, és ahogy fejlődött az idegennyelv tudásom, úgy nagyon jó lett a kapcsolatunk, minden nap beszélünk, eljöttek ide hozzám olyan messziről, nem is egyszer, bemutatta a barátait/rokonokat (van egy unokatesóm is!); most a középiskola elvégzése után pedig felajánlotta, hogy fizetné nekem a tanulmányaimat, amolyan kárpótlásként. Kint, ahol ő lakik. Tudni kell, hogy ez egy nagyon jó iskola, jó lehetőségekkel, és ezt a szüleim ellenzik. Azt mondják, hogy ugyanezt a képzést itthon is elvégezhetném, itthon élhetnék, dolgoznék, nem idegen a nyelv és a környezet sem. Szerintük kint csak henyélnék, ellustulnék, elkényeztetnének, ráadásul nem kellene bedőlnöm "ennek a férfinek", aki 18 éve elhagyott engem; nekem viszont régi álmom Angliában tanulni és élni, és most pont adott lenne a lehetőség. Ráadásul iskolába járnék, nem is akármilyenbe. Igaz, alig fél éve ismerem az apámat, de nekem normálisnak tűnik. Amióta ez a téma feljött nagyon feszült itthon a hangulat, anyu ideges, apu meg alig szólal meg (nem csak velem nem beszél, hanem tényleg olyan csendes lett, szótlan, ami az ő esetében furcsa), emiatt pedig ők ketten is veszekednek, sokat sírok miatta; mert tényleg nem tudom mit tegyek... nektek ha adódna egy ilyen lehetőség élnétek vele? Szüleimmel hogy lehetne ezt megbeszélni? Hogyan békítsem ki őket? Egyáltalán miért viselkednek így? Mert régen, amikor Angliáról áradoztam, támogattak abban, hogy kiköltözzek, ha szereztem magamnak egy szakmát... most viszont mindenbe belekötnek, és komolyan nem tudom mit csináljak velük, mert így nagyon lelkiismeret furdalásom van, nem akarom hogy veszekedjenek, mert rossz őket így látni :(
18L
"Kérdező meg remélhetően MÉG IDŐBEN felismeri, hogy kik azok, akik erőszakkal nyomni akarják egy döntés fele..."
Én nem akarom nyomni egy döntés felé sem, csak próbálom olyan szempont szerint is megvilágítani a dolgot, amivel a kérdező eddig nem igazán akart vagy tudott foglalkozni.
Ítélkezni viszont nem akarok senkiről, bár ezt úgy látom, nem sikerült betartanom, tényleg elég keményen fogalmaztam, ezért bocsánatot kérek. És lehet, hogy tényleg nincs igazam, úgyhogy kérdező, ha nem jól látom a dolgokat, akkor ne vedd komolyan, amit írtam. Csak az általad leírtak alapján írtam véleményt, és a leírtak alapján az a véleményem, ami... A valóság persze lehet, hogy más...
#72, alapvetően korrekt - bár megvallom, picit hitelesebb lenne, ha egy füst alatt nem pontoztad volna le azokat a bejegyzéseket, amiben felhívtuk a figyelmed a hibára többen:)
Egyébként - ugye magam is örökbe fogadottként - egy mondatot tartok még irtózatosan gáznak az írásaidban az eddig említettek mellett, ezt:
"A nevelőszüleid ellenben felvállaltak téged, befogadtak és felneveltek, holott ez nem lett volna kötelező a számukra, de mégis most úgy érzik, hogy te a gyerekük vagy! Tényleg képes lennél ilyet tenni velük ezek után, hogy lelépsz Angliába a faterhoz?"
Szóval illó tisztelettel megemlíteném, hogy az örökbe fogadást nem a gyerek, hanem az örökbe fogadó szülő kezdeményezi, tulajdonképp általában egyoldalúan (hacsak nem már mondjuk 10+ a gyerek, olyan is van), azért, mert Ő akar gyereket. Ezek után a "felneveltek, pedig nem lett volna kötelező a számukra", hangyányit sántít...
(egyébként nem örökbefogadás specifikus, vér szerinti szülők és gyerekek között is közismert az a párbeszéd, amikor a szülő előadja a "bezzeg én feláldoztam érted az életem, és bezzeg EZ a hála???" hattyúhalált, és a rá adott könyörtelenül tényszerű válasz, az "És? Én kértem? Akkor milyen alapon rajtam kéred számon a SAJÁT döntésedet???"
Szóval légyszi ne a Kérdezőn kérd számon azt, amiben neki szava sem volt, ennyicske.
Nagyon köszönöm a sok választ, véleményt és tanácsot, amit itt kaptam; végül úgy tűnik megszületett a megoldás, bár nem volt egyszerű :/ Anyukámmal nem sikerült dűlőre jutni, nagyon mérges rám, folyton ordibál velem (nem csak az édesapám miatt hanem úgy minden apróságért), de hála égnek apummal megértettük egymást, felfogta hogy ugyanúgy őt tekintem apámnak, ők a szüleim és nem "felejteném el" őket és azt amit kaptam tőlük az évek alatt akármi is legyen. Szóval legalább vele jó a kapcsolatom, azt mondja, anyu is idővel belátja, hogy akárhogy beszélek édesapámmal, ugyanúgy rájuk is gondolok, őket szeretem.
Mivel felvettek főiskolára (itthon), beköltöztem kollégiumba, ami anyunak szintén nem tetszik, el se akart engedni, konkrétan lehetetlen volt a bepakolás miatta, de úgy gondolom egy kis tér meg idő majd megoldja a köztünk lévő gondot (legalábbis reménykedem benne). Esetleg ha látja, hogy nem hanyagolom el őket attól függetlenül, hogy külön élek, egy kicsit újból "normális" lesz. Viszont addig erősen gondolkozom azon, hogy hétvégére se megyek haza.
Édesapámmal egyébként ugyanúgy tartom a kapcsolatot és meglepő módon megértette amikor felsoroltam az indokokat, miért nem megyek ki. Persze a legnagyobb indok a szüleim viselkedése volt, azért elmondtam neki azt is, hogy a bizalom nem alakult még ki, persze jófejnek tartom, de akármi rosszat feltételezhetek róla (főleg azok után amit itt is olvastam, azért ráébresztettetek pár dologra), így pedig nem akarok nekivágni a nagy útnak. De elvileg nyáron majd megyek hozzá, bár ő a karácsonyt tartotta jobbnak, azt viszont én a szüleimmel szeretném tölteni, ahogy azt eddig tettem minden évben.
Na mindegy, csak gondoltam becsekkolok, leírom mi lett a végeredmény, és mégegyszer köszönöm válaszokat, meg hogy végigolvastátok terjedelmes problémámat! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!