Ti hogyan döntenétek a helyemben? Meg fognak ezzel a szüleim békélni valaha?
Nem részletezném túlzottan a dolgot, mert úgy nagyon hosszú lenne;
röviden: amikor 15 voltam kiderült, hogy örökbe fogadtak. A szüleim azt mondták, hogy jobban járok, ha nem ismerem meg az édesszüleimet, mert valószínűleg csak fájdalmat okoznának nekem, nagyon amúgy sem feszegettem a dolgot, mert jó életem van velük, mindent megkaptam tőlük, amire szükségem volt.
Egy éve viszont úgy döntöttem, felveszem a kapcsolatot az illetékes hivatallal, mégiscsak kíváncsi voltam, mi történt, miért kerültem nevelőszülőkhöz. Az ügyintéző felvilágosított, hogy édesanyám meghalt a születésem utáni napokban, apám pedig külföldön él, nem magyar, így elég nehézkésen, de megoldottuk, hogy tudjak vele találkozni.
Kiderült számomra, hogy egy fantasztikus ember az apám, és ahogy fejlődött az idegennyelv tudásom, úgy nagyon jó lett a kapcsolatunk, minden nap beszélünk, eljöttek ide hozzám olyan messziről, nem is egyszer, bemutatta a barátait/rokonokat (van egy unokatesóm is!); most a középiskola elvégzése után pedig felajánlotta, hogy fizetné nekem a tanulmányaimat, amolyan kárpótlásként. Kint, ahol ő lakik. Tudni kell, hogy ez egy nagyon jó iskola, jó lehetőségekkel, és ezt a szüleim ellenzik. Azt mondják, hogy ugyanezt a képzést itthon is elvégezhetném, itthon élhetnék, dolgoznék, nem idegen a nyelv és a környezet sem. Szerintük kint csak henyélnék, ellustulnék, elkényeztetnének, ráadásul nem kellene bedőlnöm "ennek a férfinek", aki 18 éve elhagyott engem; nekem viszont régi álmom Angliában tanulni és élni, és most pont adott lenne a lehetőség. Ráadásul iskolába járnék, nem is akármilyenbe. Igaz, alig fél éve ismerem az apámat, de nekem normálisnak tűnik. Amióta ez a téma feljött nagyon feszült itthon a hangulat, anyu ideges, apu meg alig szólal meg (nem csak velem nem beszél, hanem tényleg olyan csendes lett, szótlan, ami az ő esetében furcsa), emiatt pedig ők ketten is veszekednek, sokat sírok miatta; mert tényleg nem tudom mit tegyek... nektek ha adódna egy ilyen lehetőség élnétek vele? Szüleimmel hogy lehetne ezt megbeszélni? Hogyan békítsem ki őket? Egyáltalán miért viselkednek így? Mert régen, amikor Angliáról áradoztam, támogattak abban, hogy kiköltözzek, ha szereztem magamnak egy szakmát... most viszont mindenbe belekötnek, és komolyan nem tudom mit csináljak velük, mert így nagyon lelkiismeret furdalásom van, nem akarom hogy veszekedjenek, mert rossz őket így látni :(
18L
&39, látom meggyőző erővel tudsz csúsztatni, tehát sokan kajálják, hogy a tutifrankót írod, pedig dehogy...
"Az a gyerek adható örökbe, akiről lemondanak a vér szerinti szülei. " meg ugye az, akit a GYÁMHIVATAL ÖRÖKBE ADHATÓNAK NYILVÁNÍT... amihez ugye az pont untig elég, ha az apa a betegsége miatt nem tudta fél évig tartani a kapcsolatot, és az orvosa úgy nyilatkozott, hogy nem várható a közeljövőben az állapotában javulás...
"Ez nagy tévedés.
A barátnőm az unokatestvérét kereste meg, akit fél éves korában adtak örökbe és a megkereséskor már mindketten 40 fölöttiek voltak. Hivatalos úton, gyámhivatal segítségével. Ráadásul az titkos örökbefogadás volt." - elhiszem... most akkor ugye csak az unokatestvérek kontra örökbeadó-örökbefogadott közötti viszonyt kellene megkülönböztetned, és elolvasnod a kib. jogszabályt, hogy ki kerestethet kit..
De láthatóan téged a tények cseppet sem érdekelnek, mert voltaképp a Kérdezőt lázítod a vér szerinti rokonai ellen.
"Te a vér szerinti rokonságodból senkinek nem kellettél."
"Elvileg. Gyakorlatilag meg tett rád nagy ívben, nem kellettél neki. "
"Kíváncsi vagyok, "apuci" akkor is ilyen lelkes lenne-e, ha a lánya ne adj Isten 8 osztályt alig elvégző, nyomorgó, esetleg fogyatékos, vagy drogos lenne. "
MIÉRT???? Nem szégyelled magad kicsit se???
Az én anyukámék szerény körülmányek között nevelkedtek. A gazdag nagybácsi, akinek nem volt gyereke, mindig jobban értett a gyerekneveléshez. Jobban tudta, hogy melyik az olcsóbb étel, ait a gyerekekkel kéne etetni, mindek nekik több, hogymilyen cipő kéne nekik, hogy ne keüljön sokba.
Gazag nagynéni elvtette a gyerekét, hogy minek kínlódjon vele.
Aztán, amikor anyukám 18 éves lett, kitalálták, hogy ők most örökbe foagdnák, hogy "segítsenek a családon".
A környezetük kiröhögte őket, hogy nem kizsákmányolható munkáskezet kell örökbe fogadni, hanem gondoskodásra szoruló kisgyereket.
A te szüleid ezt tették, NE FELEJTSD EL!
Az, hogy ki a biológiai apád, az tök mindegy, bármelyik idegen lehetett eddig is. Annyit fogajd el, amennyit egy idegentől is elfogadnál.
(Rád ne gerjedjen, mert anyádra emlékezteted!)
"A te szüleid ezt tették, NE FELEJTSD EL!" - melyik szülője? Az anyja, hogy meg mert halni, vagy az apja, hogy depressziós mert lenni a párja halála után?
Vesd össze: " Az ügyintéző felvilágosított, hogy édesanyám meghalt a születésem utáni napokban, apám pedig külföldön él, nem magyar..."
"A környezetük kiröhögte őket, hogy nem kizsákmányolható munkáskezet kell örökbe fogadni, hanem gondoskodásra szoruló kisgyereket." - aha... feltaláltad a beiskolázással - tandíjfizetéssel történő kizsákmányolást...
Továbbra sem értem, hogy miért jó a Kérdezőt az egyetlen megmaradt vér szerinti szülője ellen lázítani...
"Utolsó, erre viszont igaz az, hogy ha nem jönnek be a számításai, legfeljebb hazajön... nem?"
Ha mástól függ, hogy neked van-e pénzed, akkor nem.
Nem olvastam el a válaszokat, de úgy gondolom, ha apukád komolyan gondolja a támogatásodat, akkor ez nem egy soha vissza nem térő alkalom kellene hogy legyen.
Ha a helyedben lennék, elkezdeném itthon az egyetemet, közben tartanám a kapcsolatot a kinti rokonokkal. Közben még jobban megismered őket, anyukádékat sem bántod meg, és ha még mindig téma ez a kiutazás, akkor kimehetnél nyáron 1-2 hónapra nyelvet tanulni. (Ha meg nem, akkor ennyit is ér az apa-lánya kapcsolat).
Ezt megteheted következő évben is, és ha minden jól alakul, pályázhatsz valami Erasmus ösztöndíjra, meg hasonlók. Esetleg a BsC után folytathatod kint a tanulást.
A lehetőségek korlátlanok, ha apukád komolyan gondolja a támogatást. De azért fél év ismeretség után ne akarj hozzá kiköltözni. Ennyi idő alatt képtelenség valakit igazán megismerni. Arról nem is beszélve, hogy a szüleid mit éreznek. Adj nekik időt, hogy megbarátkozzanak az új felállással. Semmiről nem vagy lekésve.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!