Miért kezelnek úgy mintha csak 1 gyerekem lenne?

Sok a rosszindulatú ember.

Én a nevelt gyerek szemszögéből írok. Apu ugyan nem születésemtől, de egész pici koromtól nevelt. És igen, ő volt mellettem a bajban, ö segített, ő az apám. Sajnos ma már nincs köztünk. A vér szerinti "apám"még él. Na, ő csak vér szerinti, de semmiképpen sem az apám. Az az apám, aki felnevelt. Még akkor is, ha nem ő gyártott le.

Ne törődj a sok ostoba, rosszindulatú nővel! Még arra sem képesek, hogy logikusan gondolkozzanak.

Ha "csak" neveled a kislányt, akkor nem vagy az anyja, de ha örökbe fogadnád, akkor már igen. Pedig akkor sem te lennél a szülőanyja.

Egy gyereknek NEM az a szülője, aki világra hozza, hanem aki felneveli!

Kérdező, én kérek tőled bocsánatot a bunkók helyett, akik itt leoltottak téged.

Ne foglalkozz a beszólásokkal, amit csinálsz, az helyes és tiszteletreméltó. Biztos vagyok benne, hogy a párod is értékel és szeret téged, pláne az előző rossz tapasztalata után. Gondolj arra, hogy 8-10 év múlva már mások is megszokják a helyzetet, és nem bombáznak ilyesmivel, addig is nyugodtan, következetesen vállald fel, hogy két gyereketek van.

A nagyobbik lány nyilván tudja, hogy nem te vagy a vér szerinti anyja, de téged szeret szülőjeként, érzelmi biztonságot nyújtasz neki. Ha úgy döntesz, rendezheted jogi szempontból is, de (az én szememben) nem ez a lényeg.

Nézd, ne bántódj meg ezeken, ugyanis biológiailag akkor sem te vagy az édesanyja a nagyobb gyereknek, ha érzelmileg hozzád kötődik. Szóval ha a biológiai anyukának egyszer csak eszébe jutna, hogy van egy gyereke, és megjelenne nálatok, abból lehetnek konfliktusok.

Azt hiszem, olyan gyerekeket örökbe lehet fogadni, akikről a szülő lemondott, nem tudom, mi a helyzet olyanokkal, akiket az egyik szülő elhagyott, hogy te most jogilag az anyjának számítasz-e vagy sem. Ennek nem baj, ha utánanézel. Viszont mások szemében, sokak szemében a biológiai anyaság az elsődleges, ezért mondják, hogy egy gyereked van, ami biológiailag igaz is, függetlenül az érzelmi kötődéstől.

Ezen ne bántódj meg, és ne éld meg támadásnak.

Apámnak van egy féltestvére, akinek az édesapja meghalt háborúban, mamám meg később hozzáment a nagyapámhoz, aki sajátjaként nevelte fel. Ez ugye megint más kategória, mint akit elhagynak, sose éreztették vele, hogy nagyapámnak nem saját gyereke, így nagyon erősen kötődik a családhoz, de sajnos vannak olyan helyzetek, amikor a féltestvért nem úgy kezelik. Egy ismerősöméknél volt egy nevelt gyerek, vagy örökbe fogadták vagy befogadták, őt is elhagyta az édesanyja, minden működött is, amíg a srác rossz útra nem tévedt, akkor lelépett, pedig szeretetben nevelték, családtagként, nem tudom, mi lett vele, és a befogadó családdal se tartom már a kapcsolatot, az okokat sem tudom, bármi lehet.

Sokan a vérségi kapcsolatot, a származást nagyon fontosnak tartják egy nevelt gyerek esetén, hogy milyenné válik, mondják, hogy "a vér nem válik vízzé", és feltételezik, hogy ha valaki "rossz" származással rendelkezik, idővel rajta is "kiüt" ez, és úgy gondolják, hogy neveléssel nem lehet kiküszöbölni.

Próbáld megérteni a kívülállókat is, ők a saját tapasztalataikból és látottakból indulnak ki, esetleg kérdezd meg, mi a problémájuk a nevelt gyerekeddel, hiszen te sajátodként neveled és szereted őt is, nyugodtan rákérdezhetsz, hogy mi miatt aggódnak. (Nyilván a nem megfelelő támadó, kötekedő, cinikus stílust kérd ki magadnak.)

Próbáltam segíteni, remélem, előrébb tudsz lépni ebben.

Mivel egy gyereked van, mit vársz?

A nagyobb NEM a tiéd, semmi közöd hozzá jogilag, sem vérségileg.