Hány olyan lány van köztetek aki nem tud sütni-főzni mégis így él? Csak mert engem állandóan ezért bántanak a szüleim 14/L

Kezdjük ott, hogy szerintem az emberek többsége nem tud normálisan főzni. Vagy egyáltalán hol a határ, mikortól mondjuk azt, hogy tudsz főzni. Sokan a rántás-habarást tartják a főzés alapjának. Én évekig nem is tudtam rántást csinálni. Aztán egyszer megkértem a nagymamám, hogy mutassa meg, hogy kell. Megmutatta, kipróbáltam, láttam hogy megy. És azóta se használtam :D Ha nem tudnám, pont ugyanúgy meg tudnám főzni azokat az ételeket, amiket szoktam.

Aki azt állítja, hogy tud főzni, annak is lehet egyébként bőven olyan recepteket mutatni, ahol megáll a tudománya. Sőt általában a kreativitás is teljesen kimarad, csinálják az anyukájuktól tanult recepteket, ugyanazt, ugyanúgy.

Engem anyukám nem tanított meg főzni. Nem is akartam tőle tanulni, mert nem főz jól. Aztán 14 évesen kollégiumba kerültem, ott menza volt, konyha meg nem, úgyhogy kísérletezni se tudtam. Akkor kezdtem el próbálkozni, amikor egyetemre kerültem. Persze sokáig túrós tésztát ettem sajtos tésztával, de aztán idővel egyre több mindent tanultam meg. Így egyáltalán nem befolyásolt az, hogy más hogy főz, mit főz.

Azóta kiderült, hogy amit tudok, az is szinte felesleges. A párom ugyanis imád főzni. Ezért aztán általában ő főz, én csak akkor, ha ő nem ér rá. Vagy ha néha van kedvem. De az életem nem sokban befolyásolná, ha egyáltalán nem tudnék. Pedig nő vagyok :D

Élek, de nálam a sütés-főzésnek nem az a jelentése, hogy társadalmilag elvárt, akár bonyolult, akár közkedvelt ételeket készítsek, hanem hogy saját magamnak eltudjam készíteni azt az ételt, amelyet én elfogyasztok.

Táplálkozás szempontjából a minimalizmust követem, számomra az étel maga a fontos és az, hogy minél egyszerűbben és egészségesebben legyen elkészítve, tehát számomra az a kiváló főzőtudomány, ha megtudok sütni jól egy lazacot és nem pedig az, ha eltudok készíteni egy tökéletes dobostortát.

Ennyi idősen engem is ezzel piszkáltak a szüleim. A piszkálás egy elég enyhe kifejezés amúgy. Amikor odamentem a konyhába nézni anyut és kértem, hogy mondja el, hogy lehet elkészíteni ezt-azt, elzavart, hogy menjek innen, ne zavarjam, útban vagyok, nézzek utána stb.

23 éves vagyok most, magamtól megtanultam főzni, és szerintem nagyon is jól főzök. Mellesleg sokkal egészségesebben és változatosabban főzök, mint anyám.

Pedig mar most erdemes az alapokat megtanulni.

Salata keszites rizs teszta fozes hus sutes.

Nalunk a lanyok 6-23 ig mindig segitenek a konyhaban ez alap es egyutt sutni fozni nagyon jo dolog.

51 éves vagyok, lassan 40$ve főzök, mert 12 évesen meg kellett tanulnom,hatetszett , ha nem...

A főzésnél a legfontosabb: a SZÍV. anélkül nem lehet jól főzni. Nagy rutinom ellenére énis hasznlom a szakácsköynvet, interenetes recepteket, de csak ötletnek, és sokat variálok a recepteken, és még jobbak lesznek. Mindig imádtam főzni,megunhatatlam a számoma. Ha van lehetőséged, yilván nem muszáj főzni, de ellesni, ahogy én is tettem, azt lehet. Így lehet a trükköket megtanulni, pl hogy a húst a húlevsebe mindig hideg vízben tesszük fel. sütiket nem nagoyn szeretek csinálni. Mellesleg a sütésben fontos a tűzhely, gáz, vgy villany, aló-feéső sütésű, stb. Én egyszerűen a legutóbbi gáztűzhelyemben nem tudtam soha tortát sütni , mert nem volt rá alkalmas. ezen is múlhat. Aztán egy villanytűzhelyen is más főzni, mint egy gázon. Én mármegszoktam, ki kellett tapasztalni. HA érdekel lesd el, miket alklmaznak a szülők, nagyszülők, próbáld, segíts nekik, stb. Aztán lehet már önállóan is ténykedni. azért sosem árt, ha valaki tud főzni. Ma ott tartok, hogy az irodaházban, ahol az irodám van, van egy kis étterem és már jó néhány recptet, ételötletet adtam, és mindenki szerette, mikor megcsinálták...szóval fel a fejjel. Én azért megtnaulnék főzni, mert az alap.

Tehát tanulj meg főzni, hogy ne hagyjon el a férjed.

Bennem sem lett volna egy ilyen belső görcs a főzéssel kapcsolatban, csak egyszer dühömben megkérdeztem anyut, hogy ha fiú lennék, akkor is kéne tanulnom főzni? És azt mondta, akkor nem.

Komolyan az eszem megáll, hogy amellett, hogy egyformán dolgozunk, még plusz elvárás, hogy etesd meg a másikat. Ez annyira megalázó, mármint nem nekem, hanem a férfinak. Ha etetnem kéne, nem is tudnék rá egyenrangúként nézni. Nem tengerimalacot akarok, hanem társat.