Ti támogatnátok ebben az esetben anyátokat? Kívülállók szerint balek vagyok.

10-es vagyok.

Én is megtenném, mert ilyen vagyok.

Azt kell, hogy mondjam, ha ennyit sem tesz meg, akkor tényleg nem kellene ennyire támogatnod.

Nem az én reszortom eldönteni, de próbáld biztatni, hogy legalább takarítson ki.

Sajnos én is ilyen helyzetben voltam. Anyu úgy lett lassan 10 éve munkanélküli, hogy gyorsan keres majd új állást. Aztán teltek a hónapok és az évek.

Segítettem, mert sajnáltam. Sokszor felhívott, hogy viszi a bank az autót, jöttek a behajtók, és adjak pénzt. Természetesen adtam. A fizetésem egy része hazament, holott már nem laktam otthon. De ő is úgy volt, mint a te anyád, még takarítani sem volt képes.

Az egész helyzet akkor változott meg, amikor terhes lettem. Még akkor is elvárta volna, hogy helyette takarítsak, annak ellenére, hogy sokat véreztem, veszélyeztetett terhes voltam. Akkor minden átértékelődött bennem, a baba lett az első. Táppénzre kellett mennem, nem tudtam annyival támogatni az anyám, mint korábban. És tudod mit csinált az én anyám? Teljesen kikelt magából, hogy miért a gyerekem lett az első és miért nem ő. Többet nem adtam haza.

A hab a tortán az volt, hogy nem rég találkoztam a volt főnökével. Kicsit beszélgettünk, és megkérdezte, anyu nem vágyik-e vissza, mert azóta is sajnálja, hogy felmondott.

Akkor tudtam meg, hogy az én drága anyámat nem kirúgták, hanem felmondott, és a főnökének azt mondta, azért, mert én fogom eltartani.

Komolyan mondom, a legszívesebben elsüllyedtem volna.

Ezt telefonon elmondtam az anyámnak. Azóta én se kerestem, és ő se keresett engem. Ennek lassan fél éve.

Utolsó vagyok. Most úgy érzem magam, mint a világ legnagyobb balekja. Segíteni akartam, mert szeretem őt, ő pedig csak kihasznált. Ha ezt tudtam volna, amikor elkezdtem neki pénzt adni, most minden máshogy lenne.

A legszebb az egészben, hogy azóta nem is keresett, az unokája sem érdekli. Nekem viszont miatta lakáshitelt kellett felvennem, pedig azt a pénzt, amit neki adtam, félre is rakhattam volna :(