Érdekelne hogy más családban ez hogy van. Szerintetek sokat kérek a gyermekeimtől?

Ma amikor hazaértem, kb 18:30 kor, a lányom dzsekije letéve, szoltam hogy azonnal tegye vállfára, a fogasszekrénybe. Nem tetszett neki, de jött.

A fiam le sem jött köszönni. Felmentem, beköszöntem. Láttam, hogy még mindig sukid ruhában van. Szóltam hogy öltözzön át, nem tetszett neki. Menjek ki a szobájából, mit akarok tőle? Belehelem a szobáját. Úristen ki ez a gyerek? Megette a fiamat?

Nem ebédeltek itthon, pedig mindig főzök. A suliban nem szeretik a kaját, ezért szendvicst visznek.

A vége az lett, hogy elkoboztunk a férjemmel együtt a telefonokat és a laptopokat.

Morogtak mindketten. Mondtam nincs internet, tanuljanak papíralapú szótárból.

Azóta kajáltak, majd visszaküldték őket a szobájukba....

Most együtt beszélik meg a franciát. A lányom segít az öccsének.

Jó hallani, hogy dumálnak.

Meggyőződésem, hogy az internet vadítja el gyermekeinket. Ideges lesz, ha félbeszakítod a csevegést, a videó nézést vagy bármit.

Innen minden konfliktuskisebb korukban, amikor még nem volt állandó internetkapcsolat a családunkban, szót tudtunk érteni velük.

#55. Nem értek egyet nem átöltözés kapcsán. A suliból, utcáról, buszról egy csomó port, baktériumot hazahoz. Igenis öltözzön át. Én is mindig átöltözök, a fiam is eddig átöltözött, ha nem is rögtön, de 1 óra leforgása alatt biztos.

Ebben nem látok semmi kivetnivalót.

Amúgy meg ma a második nap, higy korlátozva van az internet, és láss csodát tanul. És nem ideges, nem beszél rondán.