Szerintetek ez normális? Ettől még szeretheti a gyerekét? Főleg apukák válasza érdekelne most, mert egy anyánál gondolom más a szeretet.
Én (bár még nincs gyerekem), de nem tudom elképzelni hogy az 5 éves gyerekemet napokig ne lássam. Persze ezt úgy mondom, hogy nincs gyerekem és nő vagyok. Kíváncsi lennék egy férfi erre mit mond.
Adott egy apa aki egyedül neveli a gyerekét, az anya isten tudja hol van. Apa azt mondja szereti a gyerekét, mégis van hogy csak úgy mindenféle indok nélkül a nagyszülőknél hagyja napokra, vagy akár hetekre is. Heti 1x elnéz felé, de különösebben nem hiányzik neki. Legalábbis ha hiányozna neki gondolom mondaná, vagy legalábbis nem hagyná ott. Azt mondja teljesen nyugodt, mert tudja hogy jó helyen van a gyerek, a gyerek is szeret ott lenni és a nagyszülők is szívesen vannak vele. Amikor apukánál van a gyerek akkor a nevelés annyiban kimerül, hogy reggel elviszi oviba, délután hazaviszi, 6 körül hazaérnek általában beülnek a tv elé és 8-ig tévéznek, elég katonásan neveli a lányt, folyamatosan rendre utasítgatja és bár azt mondja hogy szereti, de semmi érzelmet nem mutat ki neki. Este van egy esti mese és ebből áll egy nap/hét. Hétvégén meg újra a nagyszülőknél.
Igen, teljesen normális. Gondolom, a nagyszülők nem az ördögtől való gonosz idegen lények, akikre "bűn" rábízni a saját unokájukat, hanem valószínűleg szívesen látják. Az apuka meg könnyen elképzelhető, hogy dolgozik, erre soha nem gondoltál még?
Az meg, hogy nem sír a válladon minden nap, hogy "brühühü, mennyire hiányzik a kislányom" még nem jelenti azt, hogy nem hiányzik neki, legfeljebb
1. nem az a fajta, aki boldog-boldogtalannak kimutatja az érzéseit
2. nem érzi úgy, hogy rád tartozik, ő mit gondol.
"egy anyánál gondolom más a szeretet" - ezt igyekszem igen mérsékelt szavakkal kommentálni: Mondd, te normális vagy? A legjobb úton haladsz afelé, hogy igazi, vérbeli ősanya legyen belőled, aki szerint a hím közreműködik a nemzésben, de utána takarodjon, mert hát nincs is joga hozzá, hogy bármit érezzen az anyuka SAJÁT pocaklakó-babuciangyalbögyörője iránt.
Ez nem szeretet, nem apaság, ez egy nagy nulla.
Persze a magyar társadalomban ez átlagos, tegye fel a kezét akinek normális apja volt.
Mármint normális, nem "katonás", meg "megérdemeltem az atyai pofonokat" és hasonló marhaságok.
Engem két szülő nevelt, de ugyanez volt nálunk is. Este fürdésig tv, semmi beszélgetés (még ha szerettem volna, akkor se), suli utolsó napján meg lecuccoltak testvéreimmel együtt nagyszülőkhöz, és ott voltunk a suli első napjáig. Hétvégente lejöttek apuval, ennyi.
A szeretetről, meg annak kimutatásáról nem tudok nyilatkozni. Én se tudom hogy kell kimutatni a szeretetet, hálát.
28L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!