Milyen nagymama az, aki elakarja venni az 5 hónapos unokáját a szüleitől? Erre Ti hogy reagálnátok?
Sajnos az anyukámról van szó...
Eddig is hadilábon álltunk egymással, de most túllőtt a célon.
Tegnap összevesztünk, merthogy mit járkálok én el szórakozni a barátnőimmel, amikor van egy gyerekem, legyek itthon (nem vagyunk amúgy sem otthonülős típusok).
Én erre elmondtam neki, ami az utóbbi hónapokban gyűlt bennem, hogy mennyire nem érdekelnek minket a tanácsai. Megsértődött és közölte, hogy mindent megtesz azért, hogy a kislányunk hozzákerüljön, mert mi nem vagyunk jó szülők.
Tudom, hogy lehetetlen az, hogy elvegyék tőlünk, ez nevetséges.
Viszont az annyira nem, hogy a saját anyám képes volt ilyet mondani.
Nagyon rosszul esik, szerintem az lenne a legjobb, ha egy ideig nem tartanánk a kapcsolatot.
Vagy Ti mit tennétek?
Bocsi, tipikus tinitörténet. A szülő nevel, amibe beletartozik az is, hogy valamire nemet mond. A tinigyerek persze jobban tudja, így túl korán esik teherbe. Becsülendő, hogy nem kapartatja ki, hanem felvállalja, de azt gondolja, ugyanúgy élheti a leányéletet a gyerek mellett.
3-4 hetente kimaradsz éjszakára, elmész napokra is akár. Túl korán érkezett az a kicsi, ahogy látom, nem nőttél fel még a feladathoz :(
Nem "valamire" mondott nemet, hanem mindenre.
Nem járhattam sehová, mindig otthon akart tudni, minden tiltva volt. Azt sem engedte, hogy a saját Apámmal találkozzak, mert szerinte elhagyott minket, akkor ne keressen...
Nem tudom ki-hogy van vele. De az én szüleim simán elmentek nyaralni meg fesztiválozni meg ilyesmik, mikor én vagy a nővérem is még elég kicsi volt.
Olyan is volt h (most mindenki kapaszkodjon meg a gatyájába mert az ősanyák szívrohamot fognak kapni) Apukám volt gyed-en. Mert anyumnak jobb volt a fizetése neki kellet dolgozni. Sőt képzeljétek a szüleim a nővéremet egyetem alatt szülték, ezért a vizsga időszakokban sokszor napokra a mamánál volt hagyva. Na erre varrjon gombot mindenki. És mindketten felnőttünk és egészséges emberek lettünk. Nem értem ezt a hozzáállást, hogy ha szültél az életed onnantól nem tart tovább a gyereknél, meg hogy ha apuka vigyáz rá 4 napot akkor már rossz anya vagy....
Ha amúgy egy rendben lévő családról van szó, ahol a gyereket szeretik, a házasság rendben van és enni meg számlát fizetni is van miből, akkor mi a probléma tulajdonképpen?
"De, rossz anya.
Tiltani próbált mindentől, ezzel annyit ért el, hogy ahogy tehettem, költöztem és szinte mindenben hazudtam neki. "
És most jobbnak és okosabbnak érzed magad, hogy 19 évesen odaszültél egy gyereket a nagy büdös semmire, van egy kis gyesed, mert dolgozni azt 3 percet nem dolgoztál még életedben és végzettséged sincs, eltart a fiúd - kérdés meddig - meg feltételezem az ő édesanyja?
Kérdező,az elején még megértettelek,hogy milyen rosszul esett,amit édesanyád mondott.Azt is,hogy egy anyának is kell a kikapcsolódás.
De a további hozzászólásaid elég negatív képet festenek rólad :(
Te nem vagy rossz anya (ezt majd kérdezd meg a kislányodtól,mikor ő is 19 éves lesz),de a te édesanyád rossz.Lehet,csak túl rossz tapasztalatai voltak,lehet,Te akartál túl sokat,ezért féltett,tiltott. 19 évesen sosem dolgoztál,most anyukád után a párod tart el,és még hangoztatod is,hogy neked mindez jár,hogy bulizni jársz,naponta kávézgatsz,ebédelgetsz,a párodra hagyod több napra az 5 hónapos kislányod,meg bébiszitterre,Te igenis egy felelőtlen anya vagy.Valószínűleg teherbe sem véletlenül estél,találtál egy balekot.Ha szeretnéd,nem a barátnőiddel mennél állandóan bulizni,hanem a családoddal szeretnél többet együtt lenni.Bár ilyen kicsi gyereknél sokalloma napot,de ha már elmentél,miért nem a pároddal?
Nyugodtan lehet lepontozni,ahogy mindenkit,aki nem veled értett egyet!
39 - nem nem árt a gyerekének, ez tény. Mármint fizikailag.
Lelkileg nem tudjuk, hogy viselkedik vele, de a kérdésből és a kommentjeiből többminden is kitűnik.
Én nem vagyok ősanya, a gyerek 1,5 éves korában nyugodt szívvel elutaztunk a férjemmel egy hétre nyaralni, és pár hónapos korától rendszeresen volt egy-egy éjszakát, napot a nagyszülőknél, amit mi magunkra fordítottunk. De emellett volt rengeteg hétvégi-hétköznapi közös program is hármasban.
A kérdezőnél viszont más a helyzet, ő nem a házasságát ápolja, ő nem a férjével foglalkozik, hanem magával. Nem a gyerek motiválja abban, hogy lemegy másnap sétálni, hanem az, hogy a "barinőkkel" kávécskázgat meg eszegethet meg pletyizhet. A gyerek az le van szarva, ő itt nem a lényeg, a fontos az, hogy neki mi "jár". Ő nem a férjével megy el egy hétvégére vagy hármasban, nem, hát neki jár a buli, az alkohol, a barátnők. Neki jár ez 5 napban is, 5 hónapos - normál esetben szoptatott - baba mellett.
A férjének mi jár? A babának mi jár? Mert így a leírásból semmi, de a kérdezőnek annak minden. Minden és mindenki viselje gondját helyette a gyereknek, ha ő havi x alkalommal rendszeresen úgy gondolja, hogy ő most leinná magát, partizna meg koncertezne egyet. Ez nekem kicsit durva így. Főleg egy kis 19 éves fruskától.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!