Miért kell azért így kiborulni, mert elfelejtettem érte menni?

Alapvetően úgy gondolom, hogy nem a nagytesó nyakára kell szülni a gyereket, szóval úgy kell tervezni, hogy az ilyen dolgokat a szülő intézze el.

De ha már így van fixálva, akkor ne legyen már ekkora pofád, kérdező. A kistesódról van szó, nem egy könyvtári könyvről, hogy késve vittem vissza, na bumm. Egy kisgyerek rohadtul meg tud ijedni, ha nem jönnek érte időben... és ugyan a kilométeres arcoddal hápogsz itt, hogy hát de nem történt semmi, de simán történhetett volna. Pl. nem vagy éppen otthon, mert dolgod akad, aztán a gyerek zárás után marad ott. Nem fogod fel, hogy egy másik emberért feleltél, és milyen felelőtlen voltál. És ebben tök mindegy, hogy tanultál vagy mittudomén, moziba mentél... mintha emiatt most mkinek a te talpadat kellene nyalnia. Szülőként én is kiakadtam volna rád.

Az más kérdés, hogy a nevelőapádnak azok után, amit tett, tényleg nem lett volna joga így leordítani a fejedet, és én is hányok az ilyen alakoktól.

Nálunk pont ma mentek a 15 éves fiaim a féltestvérükért az oviba.

Ritkán van ilyen de sose felejtenének el ilyet!

Nembeszélve róla, hogy én se, tehát mielőtt menniük kellett még hívtuk egymást, s egyeztettek velem.

Rájöttem ugyan, hogy hülye vagy, de azért gondold már magad egy szülő helyébe, akinek az elvileg felnőtt, felelősségteljes gyereke elfelejt elmenni a saját testvéréért. Én a mostohaapád helyében téged vágtalak volna a földhöz. Mert mindegy, hogy nem lett semmi baja a tesódnak, mindegy, hogy egyszeri alkalom volt, és nyilván most már figyelné erre, de megtörtént, és miattad nemcsak a testvéred, hanem az óvónő is 2 órával tovább maradt bent. Lehet, hogy így most lesz.rod, de lefogadom, hogy te vagy a legjobban felháborodva, amikor valami miatt 1-2 órával tovább kell az iskolában maradnod, pedig te még tudod is, hogy miért maradsz ott, nem úgy mint egy óvodás. Az se tűnt fel, hogy nincs otthon a tesód, b+? Remélem, hogy sosem lesz gyereked!

(44: Ezek után biztos lesz legközelebb)

Na meg az óvónővel szemben se szép, aki mondjuk lehet hogy emiatt várhatott még egy órát a következő buszig, vagy lekéste az előre megszervezett programját.

Egyébként ha az ember hibázik, akkor elismeri és bocsánatot kér, nem kezdi el sértegetni a másikat. Ennyi.

Még az a többségi vélemény, hogy mindenki otthagyja néha a gyerekét.

Én kevesebbért is pánikoltam gyerekkoromban. Ha egy nagykamasz olyan gyerek még, hogy a kistestvérről is megfeledkezik, mert nem a napi rutin része, miért éppen egy óvodás legyen olyan rugalmas, hogy akkor is feltalálja magát, ha minden ok nélkül sötétedésig nem mehet haza?