Szerintetek is baj, hogy elfelejtettem anyósomnak mécsest venni?

Miért, van még 2 hét addig, nem? Mi a gond?

Mi is veszünk itt is, ott is, aztán itthon összeszámoljuk, melyik sírra mennyi kell, aztán ha kell, veszünk még. Mi ebben a tragédia?

Nekem esne jól, ha a párom megfeledkezne az én halottaimról. Főleg hogy a párod édesanyjáról van szó.

"Miért ekkora nagy ügy ez?"

Hogy lehet ehhez így hozzáállni? Ha már elfelejtetted, akkor kérj bocsánatot, ne a másik legyen már a hülye, mert rosszulesik neki, hogy a halott édesanyjára nem is gondoltál.

Miért kéne szégyellned magad? A párod is nyugodtan megveheti.

Az én édesanyám is meghalt :'( és eszembe sem jut, hogy párom vegye meg a mécsest. Ha megveszi, örülök neki, ha pedig nem, nem sértődök meg rajta.

Ha a kérdés arra vonatkozik,h édesapád sírjára vettél és anyósodéra nem,akkor igen,nekem is baromi rosszul esne...Mert ezzel kb. azt közvetíted felé,hogy nem érdekel az ő halott édesanyja...

Igen,persze,"gondoskodjon"mindenki a saját halottairól,nem azért,de ez nevetséges...Ha már egy család vagyunk,akkor szerintem alap,hogy megtisztelem azzal a páromat,hogy figyelek az ő szeretteire(halottaira)is...

Nem a mécsesen akadt ki,hanem a hozzáállásodon...pláne,hogy "elfelejtetted"..

Nem baj. Annak baj, aki ebből ügyet csinál. Elfelejtetted, elnézést kértél pont. Egy normál ember ebből nem csinál ügyet. De az, aki életben tartja a halottját, aki hisztizik Halottak Napja körül, aki mindenáron bele akar kötni a másikba, az igen.

Szerintem inkább a férjed szégyellje magát, hogy ilyen ostoba és gyerekes. A halottat meg kell gyászolni és elengedni. Utána a temetőlátogatás Halottak napja környékén már csak JELKÉPESsé válik - mint ahogyan annak is kellene lennie.

7-es voltam:

Én viszont nem akadnék ki ezen. Egyrészt nem tudjuk, hogy az anyóst vagy az apóst ismerte-e még életében a meny, vagy sem. Ha nem, akkor szó sincsen itt semmiféle normális érzelmekről a másik fél részéről (akinek meghaltak a szülei), csakis arról, hogy a saját érzelmeit akarja a másikra rátukmálni.

Ha életében ismerte, akkor talán ezért "felejtette el". mert olyan "jó" ember volt a halott életében, hogy ezt érdemli. Lehet, hogy a fiát agyonajnározta, de a menyét gyűlölte. A két emberben törvényszerű, hogy két, egymással ellentétes kép és érzelem marad meg a halottról.

Mindig szeretik egyes emberek elfelejtni, hogy egy ember nem válik azzal jóvá, hogy meghalt. Aki életében gonosz, önző és szemét ember volt, az holtában is marad.

Kicsit túl van ez is lihegve, mint annyi minden otthon.