Miért kell azért így kiborulni, mert elfelejtettem érte menni?

Mit nem értesz kérdező ilyen az élet ha valamit elcseszel leüvöltik a fejed, és ha még patogni is kezdesz le is kevernek egyet, 16 vagy ne ad az értetlen kisgyerköcöt

mázlid hogy nem élöben szájaltál mert apád kiveri a fogaid amit meg is érdemeltél volna.

Háát először is nem olyan nagy szám hogy nem ment érte,apósomék pl. egyszer hazaértek leültek és felfigyeltek rá hogy milyen nyugalom van és akkor kaptak észbe,hogy oviban haygták a gyereketXD nem történt semmi mert az óvónéninek addig is segített a lurkó összepakolni a teremben. Azzal nincs baj,hogy ott felejtetted van ilyen max csöppet kellemetlen(már akinek), szüleid is rosszul reagáltad le,de:

te meg rosszul reagáltál a szüleid hisztijére,mert bár logikus,de flegma választ adtál nekik ami nem valami bölcs dolog.Nem viselkednek a szüleid felnőttként, viszont akkor legalább neked kéne akként viselkedned.

Engem is felejtettek már oviban (pont nővérem :D) és este 7-ig senki se jött értem. Semmi bajom nem lett, dajka néni hazahozott kézen fogva.

Ez nem egy tragédia, bárkivel megesik (anyám aki dolgozott azt hitte tesóm megy értem, tesóm aki a szobájában tanult azt hitte anya fog elhozni).

Az már viszont baj, hogy nem tudják higgadtan, felnőtt ember módjára kezelni a helyzetet. Gondolom az óvónő nem felháborodva hívta fel őket, és nem tette ki az utcára, tehát baj nem történt.

Elég lett volna annyi, hogy felhívják a kérdezőt, hogy elfelejtette, máskor ne forduljon elő, és menjen el az oviba a tesójáért. ENNNYI! De ehelyett az értelmetlen idegeskedéssel több problémát okoztak.

Kérdező, mikor hazamennek, legyél nagyon higgadt, és mondd meg nekik, hogy szeretnéd ha megbeszélnétek közösen ezt az egészet, és nem az van, hogy téged "jólmegvernek" aztán takarodj a szobádba.

Én 12-13 évesen sem felejtettem el elmenni az öcsémért az oviba, szóval elég béna vagy, maradjunk annyiban.

Azonban azt gondolom, mindez a szüleid felelőssége is. Ugyanis én ha az egyik gyerekemet a másikra hagynám bizonyára felhívnám 3-kor, hogy édesem, ne felejts el elmenni az oviba a hugiért/öcsiért. Szóval szerintem ők is ugyanolyan hibásak, mint te.

Azt gondolom, tök mindegy, hogy mi mit fogunk írni, a kérdező ettől függetlenül fa.szulni fog.

Ennyi.

Másrészt két kis apróság:

Emlékszem, nálunk oviban volt, hogy én maradtam utoljára, és már sírtam, hogy értem nem jön senki... Nem dobtak az utcára, és jött értem drága jó anyám, aki lekéste az előző buszt.... De ha a gyerek tudja, hogy őt háromkor el szokták vinni ( a Gabika meg a Zolika után)... és most nem, akkor nagyon meg tud ijedni.

Ill. nem ovi, hanem iskola: a napközi fél ötkor zár, a tanárnéni pedig akkor is rajta van a 16.37-es buszon, ha a fene fenét eszik. Késett a buszom (kemény tíz percet, télen hó esésben, tehát számítani is lehetett rá), előbb mentem az oviba a kicsiért, és a suliban ért a meglepetés (16.35-kor!), hogy az elsős gyerekem már hazaküldték. HOVÁ??? Szóval téli hidegben, már sötétben, ölemben egy négy évessel rohangáltam a faluban, hogy megtaláljam az elsős (tehát hét éves!) gyerekem, aki sírva keringett utcáról utcára, mert mi se voltunk otthon, a szomszéd se, a nagynéni se, arra meg nem is gondolt, hogy kicsit vár a suli előtt vagy a kapuban, és ott megtalálom.

Vicc az egészben, hogy fel is hívhattak volna, hol vagyok, mikor érek oda, de nem tették.

Lapozzunk.

A kérdező "bajban lesz", ha a szülők hazaérnek, és ott majd lehet nekik élőben és személyesen szemtelenkedni. Mindezt felvértezve azzal a tudattal, hogy márpedig neki igaza is van, mert a GYK-n húszan megmondták.

Kérdezőkénk szemmel láthatóan nem ijedt meg, nem bánta meg, nem látja be, hogy most kicsi össze kéne húzni magát, inkább felesel a telefonban.

Még jó, hogy azt elismeri, hogy tényleg nem ment érte, és nem tagadta le, hogy deee, ő elment érte! Ennyit arról, hogy beismerte, hogy hibázott. Ijedtségnek, megbánásnak nyoma sincs.

Ha meg tudja, hogy a mostohafater még idegbeteg is, és húzza direktbe', akkor meg hül.ye is.

Ráadásul nem két percet késett, hanem két órával később hívják, tehát eszébe se jut!!, hogy ő most felelős egy kisgyerekért. Tegye minden anya a kezét a szívére, hogy ebben az esetben ő is ordítana a telefonban.

nekem nagyon furcsa, hogy sokat úgy gondolkodnak, hogy nem a 16 évesnek kell menni az oviba a gyerekért.

Mint írta nem is rendszeres dologról van szó.

Viszont én csak 3,5 évvel vagyok idősebb a tesómnál, és az oviba szinte minden nap én mentem érte.

Akkor is amikor nekem nyári szünet volt, neki pedig nem.

Ez egyáltalán nem volt furcsa, nem csak én hanem minden családnál így volt ez.

Pl az unokatesóm nálam 3-mal idősebb, amikor én voltam ovis, és ő iskolás, akkor engem ő vitt...jó, ez nem nagyvárosban, hanem kis településen volt.

manapság is így van ott, tehát nem igaz az " én időmben" példálózás.

Amikor nem nekem kellett menni érte bizony volt olyan, hogy a szüleimnek üzentek a szomszéddal, akinek szintén volt gyereke (15 éve még nem volt mobil, úgyhogy bonyolultabb volt a helyzet:))

igazuk volt, hogy mérgesek, és hogy kiakadtak, viszont a mostohaapád nem felnőtthöz méltóan viselkedik.

Beismerhetnéd, hogy nagyot hibáztál.

Kérdező, nyugodj meg:)

Pár évig voltam óvónő és elhiheted, hogy elég sok szülő felejti ott a gyerekét:D Hányszor ültünk 6 után is, mert nem jöttek a gyerekért. Volt olyan anyuka, aki elaludt, mi ébresztettük fel a telefonnal. Szóval, azért nem olyan nagy bűn ez, megesik még felnőttek el, hát akkor egy tinivel(ráadásul nem az ő gyereke).

És, azt, hogy kirakják az ÓVÓDÁS gyereket az utcára, mert megy haza az óvónéni... Ezt remélem ti se gondoltátok komolyan, ilyen nincs!

nagyon jó, hogy nálatok ilyen nincs...de sajnos van ahol tényleg előfordul, hogy nem az oviban, de a napköziből lazán elküldik a gyerekeket

Annak, aki azzal jön, hogy a 16 éves annyira gyerek, azért csendben megjegyezném, hogy 16 felett gyámhatósági engedéllyel akár házasodhatna is...