Miért szülnek a huszonévesek úgy, hogy még semmijük nincs az életben?
Ahogy az elmúlt időszakban észrevettem, egyre több velem egykorú, 20-23 éves ismerősöm vállal gyereket, miközben kb. nulla végzettséggel, nulla munkatapasztalattal és nulla saját jövedelemmel rendelkeznek. A többség épp csak megcsinálta az érettségit, néhányan belekezdtek a szakmába vagy egyetembe, de otthagyták, mert "nem megy" és "nincs kedvük hozzá", esetleg időközben diákmunkáztak egy keveset vagy dolgoztak valamelyik boltban fél évet - és ennyi, jön a baba a semmire.
A kérdés onnan jött, hogy nemrégiben találkoztam egy velem egykorú ismerősömmel, aki ott ragadt az egyik áruházban minimálbérért, ahol együtt diákmunkáztunk anno. Tavaly született meg a gyereke a képzetlen, 19 éves barátnőjétől,. Elbeszélgettünk egy kicsit, és elmeséltem neki, hogy most egyetemre járok, mellette önszorgalomból nyelveket tanulok és dolgozok... komolyan mondom, majd' elsírta magát, hogy ők otthon laknak a szülőknél egy szobában a gyerekkel, alig jönnek ki a pénzből, semmi előrelépési lehetőségük nincs a jövőben.
És az ismerőseim többsége ugyanígy él, otthon a szülőknél a gyerekkel, sokaknak mint mondtam még végzettsége sincs. Persze, facebookra naponta töltik fel a gyerekeik képét, amikor élőben találkozunk, akkor meg megállás nélkül panaszkodnak, hogy semmi pénzük és semmi lehetőségük.
Miért van az, hogy egy viszonylag értelmes emberben (jó, ezek a lányok tipikusan azok, akik az egész életüket max. egy közértben képzelik el, de ettől még szociálisan fejlettek) fel sem merül annak a gondolata, hogy MINIMÁLIS alapot megteremtsen a saját gyerekeinek. Nem kell 30 éves koráig szülni, nem kell saját lakás vagy autó, de hogy lehetséges, hogy még annyi igényük sincs, hogy legalább a saját családjukat el tudják tartani, önálló életük legyen és ne csak a nyomorgásra legyen kilátásuk? Legalább egy kis albérlet, némi összespórolt pénz mellé vagy valami... mert oké, nyilván mindenki kerülhet rossz helyzetbe, de nem mindegy hogy alapból a semmire szülünk gyereket vagy előtte igenis megteszünk mindent azért, hogy elkerüljük a nincstelenséget. Ha már csak annyit tettek volna, hogy inkább elvégeznek egy normális iskolát vagy dolgoznak vagy két évig, hogy a Gyesről ne úgy menjenek vissza, hogy 25 évesen se végzettségük, se reális tapasztalatuk, csak egy gyerekük....
Mielőtt jönnének a "semmi közöd hozzá"-típusú válaszok, szerintem rendezzük le azt, hogy ez egy kérdező oldal, engem érdekel, hogy miért nincs valakiben ennyi igény. És igen, van közöm hozzá, mert én hallgatom a panaszukat, és az én adómból fizetik nekik a segélyt, mert derogált dolgozniuk.
:D
Őszintén szólva a tizenéves koromat végig buliztam.Túlságosan is.De annyira benne voltam,hogy nem tudtam,hogy már nem is erre vágyom.
Nem volt tervbe véve gyerek,annyira nem,hogy én is 30 után terveztem.De az első sokkhatás után,mikor kiderült mégis meggondoltuk magunkat és azt gondoltuk,erre vágyunk.
Ezt annyira nem bántam meg,hogy azóta is aki gyereket akar,inkább ezt javaslom.
Aztán van,aki nem akar gyereket és nem is való neki.
Ettől még szeretjük(van ilyen ismerősöm).
Nem a bulizásra gondoltam. Tinikori bulizás más.
Nem hiányzott csak kettesben a pároddal lenni, utazgatni, szórakozni? Csak egymással lenni? Egymásnak élni? Ha van egy gyerek az már teljesen más. Ott felelősség van, ott mindent meg kell szervezni. Múltkor valakitől megkaptam, hogy ugyanúgy le lehet a gyereket passzolni és elmenni valahova hétvégén. Értem én, de az nem ugyanaz. Semmi spontán dolog nincs ilyenkor, mindent meg kell szervezni előre és sokszor a szülők végigaggódják az egészet, hogy jajj otthon vajon mi van a gyerekkel stb stb. Nekem ez nem fér a fejembe, hogy hova sietnek egyesek, szerintem jobb kötöttségek nélkül élvezni a fiatalkorodat. Más együtt lenni valakivel, és megint más ha férjhez mentél és úgy vagytok kettesben. Szerintem jobb kiélvezni így az életet.
Kérdező én veled hasonlóan gondolkodom.
24 éves vagyok, de még nincs benne az 5 éves tervben a gyerek, mert szeretnék biztos alapot adni neki. Engem már le"karrieristáztak", csak azért mert később szeretnék családot. Ha meg szeretném adni neki azt a jólétet, amit nekem megadtam a szüleim akkor ez kell.
Persze van pár volt évfolyamtárs akinek már ott ül a nagyfiú az oldalán, de ők tipikusan olyanok voltak, hogy legyen meg az érettségi aztán dolgozok valahol.
Nincs jövőképük.
20-25 évvel ezelőtt el lehetett menni dolgozni egy jó szakközepes érettségivel, ma kitörölheted vele a segged, sőt sokszor a diplomával is.
Amúgy akik ma korán szülnek valószínű azért teszik, mert ilyen környezetben nőttek fel. Ezt csinálta az anyjuk, a nővérük, a szűkebb környezetük.
Az idősebb korosztályt nem szabad ide venni, nagymamám 45-ben született az alföldön élt és náluk az volt az élet rendje, hogy kijárták a 8 osztályt aztán 14-15 évesen férjhez adták őket és már jöttek is a gyerekek. Szerencsére a nagymamám is már gondolkodott annak idején és csak 20 éves kora után ment férjhez, pedig akkor már vénlánynak számított. Viszont elég volt neki 2 gyerek, akikkel tisztességesen megéltek.
Meg nem értem minek olyan hamar a gyerekvállalás. Nekem ezek az éveim a legszebbek, most érzem, hogy élek, bulizok, élményekkel gazdagodom, építem a párkapcsolatom.
"komolyan egy kalap alá veszed azt aki ezt tizenx évesen így tervezte, vagy aki nem terezte ugyan, de ha már így alakult megtartotta?"
Tudod, a lényeg ugyanaz: az illető iszonyatosan felelőtlen volt. Mert a nemvédekezés is felelőtlenség, véletlenül nem csúszik be a baba. Ha mégis tök véletlenül jön, attól még nem lesz sem pénze, sem tapasztalata a szülőknek és ugyanúgy nem tudnak neki semmi alapvetőt nyújtani, max amit a szülők kifizetnek.
Utazni az egyik legjobb dolog,amit imádok.
Az elmúlt 4 évben nem a gyerek miatt nem tudtam utazni,hanem a megörökölt hitel miatt,amit fizettem.Most járt le ősszel és azonnal kimentem két hétre külföldre.Egyedül,mert meg akartam szabadulni már mindentől,a 4 évemtől.
A gyerek pedig már nagy,ő állandóan akarta,hogy menjek,már nem anyás,csak azt látja,hogy kintről ajándékot kap.
A munkámat pedig már nem alkalmazottként,hanem magán vállakozóként csinálom,úgyhogy a magam ura vagyok.
Tulajdonképpen néha csak azért szeretek elhelyezkedni időnként 2-3 hónapra valahová,hogy meglessem ki mit,hogy csinál.
Aztán pedig beépítem,ami tetszik az enyémbe.Haladni kell a korral:D
én csak azért irtam hogy 15hós gyerek mellett hétvégén melozok,hogy én nem olyan anyuka és fiatal vagyok hogy 3évig otthon ülök.
és külön lakunk mindenkitől.tehááát, mi nem olyan fiatalok vagyunk.
"tehááát, mi nem olyan fiatalok vagyunk."
Rendben, de nyilván nem is hozzátok szólt a kérdés, ezért nem kell vergődni, hogy "bezzeg mi...".
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!