Miért szülnek a huszonévesek úgy, hogy még semmijük nincs az életben?
Ahogy az elmúlt időszakban észrevettem, egyre több velem egykorú, 20-23 éves ismerősöm vállal gyereket, miközben kb. nulla végzettséggel, nulla munkatapasztalattal és nulla saját jövedelemmel rendelkeznek. A többség épp csak megcsinálta az érettségit, néhányan belekezdtek a szakmába vagy egyetembe, de otthagyták, mert "nem megy" és "nincs kedvük hozzá", esetleg időközben diákmunkáztak egy keveset vagy dolgoztak valamelyik boltban fél évet - és ennyi, jön a baba a semmire.
A kérdés onnan jött, hogy nemrégiben találkoztam egy velem egykorú ismerősömmel, aki ott ragadt az egyik áruházban minimálbérért, ahol együtt diákmunkáztunk anno. Tavaly született meg a gyereke a képzetlen, 19 éves barátnőjétől,. Elbeszélgettünk egy kicsit, és elmeséltem neki, hogy most egyetemre járok, mellette önszorgalomból nyelveket tanulok és dolgozok... komolyan mondom, majd' elsírta magát, hogy ők otthon laknak a szülőknél egy szobában a gyerekkel, alig jönnek ki a pénzből, semmi előrelépési lehetőségük nincs a jövőben.
És az ismerőseim többsége ugyanígy él, otthon a szülőknél a gyerekkel, sokaknak mint mondtam még végzettsége sincs. Persze, facebookra naponta töltik fel a gyerekeik képét, amikor élőben találkozunk, akkor meg megállás nélkül panaszkodnak, hogy semmi pénzük és semmi lehetőségük.
Miért van az, hogy egy viszonylag értelmes emberben (jó, ezek a lányok tipikusan azok, akik az egész életüket max. egy közértben képzelik el, de ettől még szociálisan fejlettek) fel sem merül annak a gondolata, hogy MINIMÁLIS alapot megteremtsen a saját gyerekeinek. Nem kell 30 éves koráig szülni, nem kell saját lakás vagy autó, de hogy lehetséges, hogy még annyi igényük sincs, hogy legalább a saját családjukat el tudják tartani, önálló életük legyen és ne csak a nyomorgásra legyen kilátásuk? Legalább egy kis albérlet, némi összespórolt pénz mellé vagy valami... mert oké, nyilván mindenki kerülhet rossz helyzetbe, de nem mindegy hogy alapból a semmire szülünk gyereket vagy előtte igenis megteszünk mindent azért, hogy elkerüljük a nincstelenséget. Ha már csak annyit tettek volna, hogy inkább elvégeznek egy normális iskolát vagy dolgoznak vagy két évig, hogy a Gyesről ne úgy menjenek vissza, hogy 25 évesen se végzettségük, se reális tapasztalatuk, csak egy gyerekük....
Mielőtt jönnének a "semmi közöd hozzá"-típusú válaszok, szerintem rendezzük le azt, hogy ez egy kérdező oldal, engem érdekel, hogy miért nincs valakiben ennyi igény. És igen, van közöm hozzá, mert én hallgatom a panaszukat, és az én adómból fizetik nekik a segélyt, mert derogált dolgozniuk.
Ja értem, mert "véletlen" teherbe esett és magukat sem volt pénzük eltartani :)))
Annyira imádom, hogy mindenki "véletlen" esik teherbe ezen az oldalon... érdekes módon aki képes gumit húzni vagy gyógyszert szedni az nem esik "véletlen" teherbe...
Nyilván aki direkt esett teherbe mert tervezték az nem fog kiirni kérdést, hogy jaj terhes vagyok mit csináljak?! Persze, hogy nem jobb más nyakára szülni, de nem bnőm kérte őket, hogy oda mehessenek. Anyosnak az a pici az unokája és válalta, h segit nekik. Elötte albiba laktak ketten. Természetesen a költségekbe beszállnak. Házi munka javát is bnöm csinálja, mert ö van otthon.
Lehet nem kellett volna megtartani és most lenne ki teljesen, hogy elvetette. Gyereknek megvan mindene ami kell. De megjegyzem párja mondta ki az utolsó szót.
Ha arra várnának, meg én is arra várnék, hogy majd akkor szülök ha van diplomám x év munkám saját házam akk kb 40évesen szülnék....igy is kivagyok h 23évesen nincs gyerekem, mert nem jönn.... fiatalon szeretnék anya lenni, de erre egyre kisebb az esély, ha elöbb suli meg munka akk is kb 30éves lennék. (Most kezdem elvileg feb.ban az egyetemet) Senkit nem akarok bántani, mindenki ugy csinálja ahogy neki jó, de részemről későnek tartom a 30+t. Mármint én nem akarok olyan korban szülni, legalábis elsőt nem.
De mint irtam, hogy ha minden jol megy rövidesen megyünk kintre dolgozni, akk talán lesz esélyünk saját házra, addig nem.
És azt sem értem, miért baj, ha vkinek segit az anyosa meg a pici keresztanyja, ha tudnak?
Sogornőjét nem értem, terhes, azt se tudja ki az apja, ő tipikusan az a csaj akinek azért kell gyerek mert jaj de cuki. Na annak a gyereknek tuti h xar élete lesz. Róla lehetne véleményt alkotni, nem a bnömröl aki az érintetekkel közösen választották a nehezebik utat, azt hogy tartsa meg a picit és felnevelik a párjával a kicsit.
De azt senki nem mondta, hogy saját házba kell szülni. Persze akinek van erre kilátása, az tegyen úgy. Az albérlet/hiteles ház/lakás sem felelőtlenség, ha megvan arra a pénzük, biztos munkahelyük, hogy fenntartsák. Az a felelőtlenség, amikor NINCS meg a biztos munkahely, bevétel, de mégis szülnek, aztán maximum mennek anyós nyakára élősködni.
A "véletlen" teherbeeséses eseteket meg arra értettem, hogy ahányszor jön ide valaki sírni, kiderül, hogy "véletlen" esett teherbe. Aztán a véletlen mivoltja is: antibiotikumot szedett a gyógyszer mellett, megszakítás, hőmérőzés, "szoptatás alatt nem is lehet teherbe esni", "csak egy kicsit ment el benne a fiúja", kilyukadt az óvszer de nem mentek el esemény utániért, "mensi alatt/után nem lehet teherbe esni", stb., hányt/hígfosott gyógyszerbevétel után, de nem pótolta, "csak" 2-3 szemet hagyott ki a gyógyszerből de gondolta nem lesz baj... Na ezek a "véletlen" teherbeesések általában.
Komolyan mondom, olyan emberről utoljára 30 éve hallottam, aki valóban azért esett teherbe, mert megfelelően szedte a gyógyszert, de az megbízhatatlan volt (akkoriban)...
Számomra biztos munkahelynek az számít, ahol az ember már mindimum 2-3 éve, határozatlan idejű szerződéssel dolgozik, esetlegesen továbbképzési és előrelépési lehetőségek is vannak. Plusz a kedves leendő anyuka tud érdeklődni a cég többi alkalmazottjánál, hogy gyesről/gyedről milyen arányban szokták visszavenni a nőket.
Tehát a kis sufnicégek, ahol havonta hosszabbítgatják a szerződéseket, semmiképp sem számítanak annak.
Egyébként fiatal anya és fiatal anya között is van különbség. Pl. ha ott áll az ember mondjuk 24 évesen, éppen elvégzett alapképzéssel, 1 év munkával, 2 éves gyerekkel, akkor valóban nem sok esélye van arra, hogy talál munkát a gyermekével. De ha mondjuk előtte 2-3 évet dolgozott, az egészen más kérdés.
Rengeteg olyan munkahely van (tudom, dolgoztam közvetítőirodában), ahova az 1-2 éves tapasztalatúakat nem keresik, szóba sem állnak velük, a gyerek pedig abszolút kizáró ok. A leginkább preferáltak a 2-5 év közötti tapasztalattal rendelkezők, mivel ők már beletanultak a szakmájukba, de még "rugalmasak", ellentétben egy 10-15 év tapasztalattal rendelkezővel, aki a korából kifolyólag idősebb is (tehát átlagosan 35-40 körüli), kevésbé fogékony az új módszerekre.
Ezt szerintem mindenképp fontos figyelembevenni a gyerekvállalásnál.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!