Miért szülnek a huszonévesek úgy, hogy még semmijük nincs az életben?
Ahogy az elmúlt időszakban észrevettem, egyre több velem egykorú, 20-23 éves ismerősöm vállal gyereket, miközben kb. nulla végzettséggel, nulla munkatapasztalattal és nulla saját jövedelemmel rendelkeznek. A többség épp csak megcsinálta az érettségit, néhányan belekezdtek a szakmába vagy egyetembe, de otthagyták, mert "nem megy" és "nincs kedvük hozzá", esetleg időközben diákmunkáztak egy keveset vagy dolgoztak valamelyik boltban fél évet - és ennyi, jön a baba a semmire.
A kérdés onnan jött, hogy nemrégiben találkoztam egy velem egykorú ismerősömmel, aki ott ragadt az egyik áruházban minimálbérért, ahol együtt diákmunkáztunk anno. Tavaly született meg a gyereke a képzetlen, 19 éves barátnőjétől,. Elbeszélgettünk egy kicsit, és elmeséltem neki, hogy most egyetemre járok, mellette önszorgalomból nyelveket tanulok és dolgozok... komolyan mondom, majd' elsírta magát, hogy ők otthon laknak a szülőknél egy szobában a gyerekkel, alig jönnek ki a pénzből, semmi előrelépési lehetőségük nincs a jövőben.
És az ismerőseim többsége ugyanígy él, otthon a szülőknél a gyerekkel, sokaknak mint mondtam még végzettsége sincs. Persze, facebookra naponta töltik fel a gyerekeik képét, amikor élőben találkozunk, akkor meg megállás nélkül panaszkodnak, hogy semmi pénzük és semmi lehetőségük.
Miért van az, hogy egy viszonylag értelmes emberben (jó, ezek a lányok tipikusan azok, akik az egész életüket max. egy közértben képzelik el, de ettől még szociálisan fejlettek) fel sem merül annak a gondolata, hogy MINIMÁLIS alapot megteremtsen a saját gyerekeinek. Nem kell 30 éves koráig szülni, nem kell saját lakás vagy autó, de hogy lehetséges, hogy még annyi igényük sincs, hogy legalább a saját családjukat el tudják tartani, önálló életük legyen és ne csak a nyomorgásra legyen kilátásuk? Legalább egy kis albérlet, némi összespórolt pénz mellé vagy valami... mert oké, nyilván mindenki kerülhet rossz helyzetbe, de nem mindegy hogy alapból a semmire szülünk gyereket vagy előtte igenis megteszünk mindent azért, hogy elkerüljük a nincstelenséget. Ha már csak annyit tettek volna, hogy inkább elvégeznek egy normális iskolát vagy dolgoznak vagy két évig, hogy a Gyesről ne úgy menjenek vissza, hogy 25 évesen se végzettségük, se reális tapasztalatuk, csak egy gyerekük....
Mielőtt jönnének a "semmi közöd hozzá"-típusú válaszok, szerintem rendezzük le azt, hogy ez egy kérdező oldal, engem érdekel, hogy miért nincs valakiben ennyi igény. És igen, van közöm hozzá, mert én hallgatom a panaszukat, és az én adómból fizetik nekik a segélyt, mert derogált dolgozniuk.
Nem azért akarok gyereket, mert jajj nem vesznek fel sehová...hanem mert akarok. (Az, hogy most nincs munkám nem jelenti azt, hogy nem is akarok.Sulit is azért akarom megcsinálni, hogy késöbb azt dolgozzam amit szeretek és legyen esélyem egy jobb életre, ill akár 20-30évet ledolgozzak egyhelyen, feltéve, ha sikerül bejutnom oda ahova szeretnék.)
na mind1 kàr ezen vitázni, mindenkinek megvan a maga véleménye erről a témáról.
Részemről befejeztem a beszélgetést.
Sziasztok.
141.ik jól mondod.
Egyébként 138.ik vagyok,hogy lehetett a soraimat így félreolvasni???
Szóval azért szültem én is mert túláradt bennem az anyai szeretet,amit tovább akartam adni.De egyáltalán az adás igénye,a későbbi munkámban is sokkal erősebb ösztönző lett az anyaság.
De akiknek így habzik a szájuk,és lesik az anyagi hátterünket,azokat csak az anyagi javak és,ha többen vagyunk akkor tőlem vesznek el félelem motivál (jaj az adómból tartja el a gyerekem szöveg) és kötve hiszem,hogy van bennük a szeretenek a nyoma is.41/N
Anyai szeretettel nem lakik ám jól a gyerek, és öltözködni se fog belőle. És túl boldog sem lesz vele, ha 10 éves korában is az anyós nyakán kell nyomorognia, és a szülei mindennapos veszekedését hallgatnia, amit a helyhiány, nincstelenség, sok feszültség szül.
Mondhattok amit akartok, de értelmes ember tisztában van vele, hogy ezek véletlenül sem ideális körülmények egy gyerekhez. Aki nem gondolkodik, szül egyet a semmire, aki meg igen, az mérlegeli a lehetőségeit, és nem vállal gyereket, ha nem teheti meg!
Tudod kinek nem való a gyerek,a karrierista,jól megalapozott háttérrel rendelkező 40-es nőknek,akik olyan okból,hogy megijednek,hogy egyedül maradnak öregkorukra gyereket vállalnak.
Anyaságra pszichésen alkalmatlanok,mert igazából önző okból vállalnak gyereket,a gyerekre rátelepednek,megfojtják őket,mert igazából csak a szolgát és alkalmazottat látnak bennük,akivel öregkorukat akarták bebiztosítani.
Egy nő csak szüljön normális időben első gyereket,akkor is,ha nem minden tökéletes,ugyanis nem az a tökéletes,amit itt mondanak.
A gyerek ugyanis alakít és alkalmazkodni kell hozzá,minél később ez annál nehezebb egy szabályaiban megkövesedett idősebb egyénnél.
Nagyon szomorú, hogy úgy látod, gyereket akkor is szülni kell, ha nem adottak a körülmények.
Tudod, a többszázezer, düledező házakban élő, éhező, lopós cigány is így gondolkodik. Hozzájuk ezekszerint közelebb állsz, mint egy normális emberhez...
U.i.: inkább legyen a gyerek anyja jól szituált 40-es karrierista (már a 40 azért elég későn van, 30 körül lenne ideális legkésőbb szerintem), mint egy élősködő, magát eltartató, segélyre szülő magadfajta! Tőle legalább tanul valami hasznosat, tőled meg maximum azt, hogy hogyan húzzuk le a férjünket/anyánkat :(
145.
Egy lányom van tinédzser,valóban úgy szültem,nagyon jó szülői háttérrel,hogy még nem tudtam sokat felmutatni.
A szüleim és a párom nagyon akarták az unokát,úgy is,hogy anyagilag sokat segítettek,de csak egy darabig,mivel már én pénzelem őket ennyi idő elteltével.
Tudod máshol a gyerek segíti később a szülőket és hálásabb,ha ilyenkor segítettek.
A második gyermeket viszont elvetettem,pont olyan okokból,hogy már nem bírtam a kiszolgáltatottságot,a másoktól való függést és a sok otthon tartózkodást.
Az ezt követő években olyan karriert futottam be és jobban állok,mint sok korombeli és még nincs vége,mert folyamatosan újat találok ki.
Ami biztos egy pici gyerek ebben még visszahúzott,mint írtam,ezért nem vállaltam egymás után két kicsit.De egy kamasz,aki már értelmes,a technikai újításokban naprakész,nem úgy,mint a korosztályom,viszont nagyon jó ösztönzőerő!
145.a primitív sértegetéseiddel magadat minősítetted.
A gyerek ne vállaljon a szülő "nyakára" gyereket, de ha a szülőnek problémája van a gyerek álljon mellette. Tehát a szülő mindig szülő marad, segíteni kell, de a gyerek nem szorulhat segítségre a szülőtől felnőttként.
Hozzáteszem 26 vagyok és nincs gyerekem az anyagiak miatt. De akkor sem kell elítélni azt aki fiatalon szül, mert igenis legkésőbb 30 éves koromban jön majd a gyerek.
Furamód boldogan nőttem fel, pedig nem vetett fel a pénz minket, hála apánknak aki elhagyott minket......
Számomra meg undorító, amikor a jó szándékú segítőoldalakon kuncsorognak az ilyenek, mert szültek a semmire egy, vagy több gyereket. Én nem segítenék nekik. Miért? Mert a gyerekük ezt látja otthon, ezáltal többszörösen újratermelik az ilyen léhűtő idiótákat.
Ismerősi körömben is van sok ilyen. Anyuka-apuka nyakára szülik a gyerekeket, a férjüket meg kizavarják külföldre dolgozni, hogy a fenekük el legyen tartva. Undorodom az ilyen életstílustól (már elnézést), mert mindig panaszkodnak (tapasztalat), dolgozni nem akarnak ("me' há' én 80ezeré' nem megyek el dolgozni me' az kevés"), de szemrebbenés nélkül veszik fel a segélyt vagy a különböző támogatásokat, amiket meg az ÉN adómból is fizetnek.
Sokan egyszerűen buták az élethez, lusták, nem akarnak se tanulni, se dolgozni, mondván nincs kedvük meg minek. Sok 23-24 éves meg már leírja az egész hátralévő életét úgy, hogy "úgysem lesz jobb, minek erőlködjek", és így szülnek egy gyereket. Az meg már a szánalmasság határa, amikor egy nő/lány csak "pasimegtartás" miatt képes szülni egy gyereket. Nem értem, hogy az ilyenek mit gondolnak, mintha egy gyerek bármit is változtatna a kapcsolatukon. Ha változtat is, 99%-ban negatív irányban. A jövőjükhöz meg úgy állnak hozzá, hogy "majd lesz valami".
Ezek reménytelen, felelőtlen emberek, én elvenném tőlük a gyereket addig, amíg nem képesek legalább a minimális életkörülményeket megteremteni a saját gyereküknek.
3 olyan barátnőm van,aki az általad említett korban szült gyereket,leírom részletesen,ha nem bánod:
Az 1. 20 éves volt,férjnél volt már és becsúszott,megtartották.Előtte volt 2 év munkaviszonya,Gyed kapott és a férje is dolgozott mindvégig.Azóta nincsenek együtt,nem élnek valami fényesen,elég sok problémájuk van.A barátnőm értelmes nő,de ...
Ez az egyetlen negatív történet.
A 2. barátnőm 21 éves volt 3-4 éve voltak együtt.Becsúszott a baba szintén,megtartották a babát is,az esküvőt is.A barátnőm közben lediplomázott és vagy 1 évet dolgozott is,a baba már a saját lakásukba született,persze hitel volt rajta.Azóta még 2 gyerkőc született és sokan megirigyelnék azt a szenvedélyt,ami a mai napig közöttük van.
A 3. barátnőm 23 éves volt,már férjnél volt,szintén diplomával.Előtte 2 évet dolgozott.Beépítették a férj szülei házának a tetőterét és oda született meg gyorsan a két csöppség.A mai napig boldogok.8 éve voltak együtt mikor megszületett az 1. gyerkőc.
Arra nem gondoltál,hogy a nők jelentős része lesz depressziós szülés után,azért látják olyan negatívan az életüket?
Megértem,amit írsz,de egy kicsit mutathatnál több tisztelet azok felé,akik másképp képzelik az életüket,mint Te.
Én is 21 évesen szültem.
6 hónapos terhes voltam,amikor abbahagytam a munkát és 6 hetes,amikor újrakezdtem.És nem,nem azért,mert amúgy is csak Gyesre lettem volna jogosult,hanem azért,mert a fizetésem + a gyes nagyobb összeg volt,mint amit Gyedre kaptam volna.
És nem passzoltam le sehová a gyereket,akkor dolgoztam,amikor ő aludt.Ha kellett aludt a babakocsiban én meg végeztem a munkám.Ha kellett ringattam a lábammal az autósülést,hogy ő aludjon én meg ütögettem a billentyűzetet.
Azóta is dolgozom,apuka is dolgozik és a kislányunknak mindene megvan.Nem volt mindig fenékig tejföl,de bármennyit is tanultam a fiatalkori szülésből és gyereknevelésből és úgy érzem a következő gyerkőcnek már milyen hiper-szuper tökéletes anyukája leszek,az az egy biztos,hogy annyi türelmem és energiám,mint 21 évesen már biztosan nem lesz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!