Mit csináljak ha a szüleim sosem nem főznek?

Ha ide írkálsz, minimum 16 éves vagy - és te 8-kor már mész aludni? Most negyed 10 van, mégis itt vagy...

Ha neked nem ok a menza, akkor az árából rendelj teletál vagy egyéb menüt. Vagy főzzetek hétvégén és fagyassz le magadnak egy-egy adagot hétköznapra. Mindent meg lehet oldani.

Csak suli a kötelességed, semmi extra. Főzz magadra, ha nem cselédkednek neked. S ezt nem bántásnak vedd!

Emellett csak a te nézetedet ismerjük. Semmit nem tudunk pl hány órás melójuk van, mi is a munkakörük, hány műszak stb. Oda-vissza út és sok más tényező hiányzik.

Ismerek olyan nőt aki egyedülálló, 2 gyerekkel, 12 ó két műszak... Csak a munkahelyére utazás napi 4 óra... Hát nem irigylem.

Ha te jajj de fáradt vagy és jajj nincs időd, kedved főzni... Nekik mennyire legyen kedvük munka, család, háztartás és egyéb kötelesség mellett?

Nem érzed, hogy ez egy kicsit öngól így?

Sose hisztiztem, hogy "mi van anya, nem főztél?", helyette nekiálltam szó nélkül. (Úgy, hogy reggel 8-tól nekem napi 10-13 tanóráim voltak... Kora este végeztem suliban... Gondolom mondanom se kell, hogy hazaút, tanulás, házik, egyéb szakmai feladatok...) Sőt volt, hogy megkérdeztem mit enne szívesebben.

Oké, hogy szüleid, de cselédnek ne nézd őket. Ők is emberek. Na meg te is. Van kezed, lábad.

Nekem sincs kedvem mindennap főzni a mai napig. 3 napra főzök vagy pl szoktam olyan lefagyasztható dolgokat csinálni, ami megsüthető bármikor.

Havi 1x gyúrok egy szép nagy adag pizzatésztát. Félkészre megcsinálom és le vannak fagyasztva. Amikor megkívánom kirakom olvadni, amíg pl műhelyben alkotok. Felolvadáskor bedobom sütőbe.

Addig alkotok tovább, aztán kész is.

Leves is lefagyasztható stb. Kakaós csiga stb is megoldható.

Nyáron mindig befőzünk üvegbe eltejető lecsót és keleti ételeket is. Úgy mint a lekvárt, ivóleveket.

Nah meg a kert... Az se kis munka a mai napig. Kora tavasztól késő őszig. Együtt megyünk és csináljuk anyámmal egy külön kis telken.

Sokszor volt, hogy anyám agyalt mit főzzön, de láttam neki sincs kedve, nekem se volt és mindig mondtam:

Hagyd, van étel a hűtőben feltalálom magam, pihenj.

Az meg sose árt, ha elkezdesz megtanulni főzni, sütni. Felnőtt korodra se árt felkészülni.

S így vakon csak a Te véleményed alapján nem fogom elhordani mindennek a szüleidet, ahogy te magad megtetted itt. Nem csak egy aspektus létezik. Empátia pedig van bennem.

Lehet nem tökéletesek, de senki se az. Mi pedig nem ismerjük őket, se az ő nézetüket.

Lehetőséged pedig neked is van, csak kifogásokat keresel, akkor a TE SZAVAID ALAPJÁN pont olyan vagy, mint aminek elhordtad a szüleidet... Remélem ezt felfogod.

Ettől függetlenül emberségesen úgy gondolom:

Egy gyermek/ember nézete még mindig csak egy nézet.

Semmit nem tudunk szüleid körülményeiről.

Étel s alapanyag rendelkezésedre áll, kezed neked is van.

Én akár éjjel 2-kor is kívántam meg valamit, kimentem és megcsináltam tizenévesen is és mai napig is, ha úgy alakul.

S addig örülj, amíg van fedél a fejed felett, nem éhezel, alapanyag pedig van, lehetőséged is,mert pl van sütő stb.

Röviden: ne csak az egyoldalú empátiamentes önzőséged domináljon.

Van, hogy adott emberek komoly gondjaik mellett (mert pl nem akarják a gyereket terhelni bajaikkal) sokszor inkább mondják "semmi" , "lusta vagyok".

Én anyám is sok mindent magába fojtott, amikor egyik nap viszont a kórházba találtam rá a betegágyon... A stressz felemésztette.

Onnantól kiköveteltem, hogy igenis ossza meg a gondját baját, itt vagyunk neki.

Kérdezted valaha szüleidet, milyen napjuk volt? Vagy ha kedvtelenek voltak beszélgettél velük?

Oké, értem én, hogy "szülő, gondoskodjon a gyerekéről", de ők is emberek. A tizenéves gyereket pedig nem kell lebecsülni...

Hiszen úton vannak a felnőtté válás útján. Amolyan átmenet.

Minket fokozatosan bevontak pl főzés-sütésbe, ahogy a talarításba is.

Ha pici pár éves korban mindent a szülő pakol el a gyerek után, nem igen fog később maga után rendet rakni. Kb elvárja a szülőtől.

Minden ilyesmiben kellene normális esetben az átmenet, fokozatosság.

Sok felnőtt pedig amolyan nagyra nőtt gyerek. Erre majd rájössz idősebb fejjel. Pontosabban szembesülni fogsz ezzel.

Nagyon kevés a kiegyensúlyozott ember. Kiegyensúlyozott szülőkből pedig mégkevesebb van.

Ami még jó és praktikus:

Adott eberekkel pl szomszéddal vagy szüleiddel megbeszélni, felosztani, hogy ki melyik nap főz.

Anno lakótársammal és jófej szomszéd nénivel beszéltük meg, hogy felváltva főzünk így csak 3 naponta kellett beállni a konyhába, nem naponta. Mellette több időnk jutott diákmelóra, tanulásra stb.

Annyi, hogy nénike helyett mi mentünk boltba pl hazafele, ezzel is megkönnyítve neki a dolgokat. Idősen a 4.emeletről nem a legjobb az ő korában járkálni, főleg nem cuccal, súllyal.

Kommunikáció, praktikus megoldás, szervezés, odafigyelés, empátia, tisztelet.

Beszélj szüleiddel, találjatok ki valamit együtt. Nekik is jobb lesz és neked is.

Persze be is kell tartani.

Nekem is több kedvem van fôzni, ha nem kell mindennap a konyhában ügyködnöm.

Találjatok közös megoldást az helyett, hogy így infóhiányosan elhordod a szüleidet.

Egyesek pedig vakon (felnőtt létükre) faszán gurulnak is a te indulataiddal, megnyilvánulásoddal párhuzamosan ezen a lejtőn, ami szintén nem szép dolog a részükről.

Ez is példa arra, amit mondtam: sok felnőtt amolyan nagyra nőtt gyerek.

Nem kérdőjeleznek meg dolgokat, nem gondolkodnak más aspektusokból.

S nagy igazság: ha akarsz valamit tegyél meg mindent érte s ha annak ellenére se megy vagy jön össze, akkor van jogod mondogalódni, majd pedig elengedni.

Szóval hajrá! Legrosszabb esetben magadnak csinálod a kaját, ha nem jutsz közös nevezőre. De mindenképp próbáld meg. Legyél nyitottabb, rugalmasabb.

Viszont hétvégére összetudsz dobni egy főtt ételt. Akár 2-3 napi adagot is. Mégha nem is fagyasztod le, akkor is 3 napig simán eláll. Feltéve ha kapsz rá pénzt.

En úgy vagyok vele hogy fontos a főtt étel, el nem tudom képzelni hogy kenyér kenyérrel legyen, nem is egészséges. Nálunk jót csinálnak a menzán legtöbbször, nyilván szakács függő. Ha kamaszként enni szeretnél, de otthon ezt nem kapod meg, akkor hétvégén kell megcsinálni és akkor 2-3 napot tudsz finom meleg ételt enni, ami nagyon maximum 2 óra alatt megvan. De az tényleg max.

Olvasva a dolgaidat...

Figyi, mondjad le a menzát, rakd zsebre a kesst, rakd el 2-3 napnyi 500 ft-odat(vacak 1-2 péktermék jön csak ki abból, holott pl veszel rétes tésztát nyersen boltba 1200-1500 árban és betöltöd amivel akarod, sokkal több kijön, de ha magad csinálod a tésztát pl hétvégén, ugyanennyi kessből 2-3 heti reggeli pékterméked lenne). Abból már lehet főzni, sütni, főleg ha alap dolgok vannak otthon, mint pl olaj, cukor, só, liszt, tejföl stb.

Ideje megtanulni, hogy miből mit lehet csinálni.

Krumpliból kapásból sorolni lehet, miket lehet kihozni.

Liszt és tojásból szintén.

Bővítsed a tudásodat, tájékozódj.

Lehet itt rafináltnak lenni.

46-os voltam.

Kérdező, mondtad ezt a szüleidnek?

Elég félreérthetöen fogalmaztál az itt lévőknek, lemaradtak a részletek, de láthatóan minőségi éhségről, minőségi éhezésről van szó. A kenyér+ felvágott kombó hosszú távon nagyon egysíkú, a menza kaja csak tűzoltásra elég egy fejlődő szervezetnek.

Ha nem mondtad otthon, azt hihetik a szüleid, hogy ez így rendben van. Ha nem főznek, mégiscsak neked kell odaállnod a tűzhely elé, vannak fél óra alatt elkészíthető ételek (pl. csirkemell, rizs, főzelékek), vagy amik mellett nem kell folyamatosan ott állni csak fel/be dobod (pl. sütőben sült hús krumplival együtt megsütve, vagy levest felrakod, otthagyod). Ha többet csinálsz, marad másnapra is, de ha csak 2 naponta eszel is otthoni főttet, jobb mint ami most van.

Zuhanyzás mennyi, 10-15 perc, főzés 30 perc, ha otthagyós kaja, akkor legyen 60 perc, de közben tudsz tanulni vagy addig lezuhanyzol. Tehát elmenne kb. 60 perc a főzés+ pancsival, marad így is 1-1,5 órád tanulni.