Tudomásomra jutott, hogy anyám az exemmel kibeszél. Szerinte ez teljesen normális, én vagyok a gonosz, amiért ez zavar. Kinek van igaza?
Anyám és az exem jóban vannak, amivel semmi bajom nincs. Jópár hónapja szakítottunk, és én nemrég elkezdtem randizni egy férfival, akivel nagyon jól alakulnak a dolgok és kezd elmélyülni a dolog.
Exem szabályosan zaklatott, amikor ezt megtudta, annyira, hogy a rendőrséget is felhívtam tanács ügyben, mivel megijedtem tőle (folytonos hívások, emailek, problémás üzenetek minden felületen stb.). Ezt egyébként sírva el is mondtam anyámnak. A zaklatás abbamaradt egy ideje, erre nemrég megtudtam, hogy anyám végig kapcsolatban volt/van az exemmel és rólam beszélgetnek, az új kapcsolatomról.
Anyám azt is mondta neki, hogy ha esetleg szakítanánk az új párommal, szerinte volna esélye újra az exemnek. Közben az ismerőseit ajánlgatta neki, hogy nézze meg Facebookon, mert annak a csajnak nagyon bejön. Exem már a randijairól is mesélt anyámnak. Rengeteg telefonhívás volt, kb. 3 naponta beszéltek hosszan, folyamatos chatelés is ment.
Mikor szembesítettem anyámat, és megkérdeztem, hogy mégis miért csinálja ezt, teljesen kiakadt rám, hogy hát ő emberileg szereti az exemet és sajnálja, mert nagyon nehéz időszak van mögötte, és pánikrohama volt és félt, hogy öngyilkos lesz akár, ezért beszélgetett vele és ő csak "ápolta a lelkét". Közben azt is elmondta, hogy hát az új páromban ő még nem bízik, mert nem ismeri annyira.
Most nagyon hideg a hangulat, a bizalmam teljesen összetört. Őszerinte ebben nincs semmi, nem is titkolta, csak nem mondta el. Aztán persze családtagok visszamondták nekem, ahogy azt is, hogy anyám szabályosan megfenyegette őket, hogy nem mondhatják nekem vissza.
Egyszerűen nem érti, mi ezzel a probléma, nem érti, miért sért ezzel durván határokat. Szerinte én vagyok a gonosz, amiért nekem ezzel problémám van.
Eljöttem meglátogatni anyámat, itt derült ki a dolog. Igyekszem megértő lenni, de nem megy. Azon gondolkodtam, hazamegyek a tervezett idő előtt, annyira elárulva érzem magam. Anyám szerint csak féltékeny vagyok...
Ti mit gondoltok erről a dologról?
60.: Én nem hazudtoltam meg a kérdezőt, csupán szkeptikus vagyok. Leírtam, hogy nem helyeslem az anya titkolózását. Viszont valóban homályos az ügy.
Nálad azt látom, hogy indulatoktól fűtve érvelsz, nem objektív, logikai alapon. Kinevezted patás ördögnek az anyát és az exet és ártatlan angyalnak a kérdezőt. Nem akarod árnyaltan látni a dolgokat.
Amúgy erősen kétlem, hogy bármilyen diplomád lenne ennyire rossz helyesírással.
Akkor rosszul látod.
Nem jártam magyar iskolába, Ausztriába élek 5 éves korom óta!
Nem igazán izgat kétled e...a tény tény marad és én ebben is dolgozom.
Fontos látni azt, hogy a kérdező leírása a történésekről dezinformációnak minősül abban az esetben, ha olyat hallgat el, ami a teljes képet megváltoztathatja. Gondolok itt arra, hogy mind az anya, mind a lánya és mind az ex pasi megítélése nagyon függ a szereplők tettlegességének a motivációjától.
Mondok egy példát. Ha egy anyuka megöl egy fiatal srácot azért, mert az éppen meg akarja erőszakolni a lányát, akkor ez emberileg sokkal megérthetőbb, mintha kedvtelésből gyilkolna, továbbá enyhítő körülménynek is számítana az anyuka részére. Ugyanakkor ha egy külső szemlélő csak annyit írna le mondjuk egy ilyen fórumon mint a gyakori, hogy "egy rossz arcú nő megölt egy fiatal egyetemista srácot" akkor mindenki kaszát és kapát ragadna a lányát védelmező anyukával szemben és ez csak azon múlt, hogy hogyan lettek beállítva a szereplők és mennyi információ lett megosztva. Tulajdonképpen hazugság nem került kimondásra, mégis az információ hiánya eltudja ferdíteni a valóságot. Erre szokták azt mondani, hogy ne csak az igazat mond hanem a valósat is.
Ahogyan már többen ki szagoltuk, itt a kérdező feltehetőleg az igazságot mondja, de a valóságot nem és ez a legnagyobb probléma. Persze lehet titkolózni, csak akkor objektív választ nem fog kapni, csak olyan két bites megszólalásokat, mint amilyeneket az itteni válaszolók többsége adott.
Kiemeltem a kérdést, de hiába, mert itt van egy-két ember, aki szerint létezik az az indok a szakításra, ami miatt egy anya titokban rendszeres kapcsolatot tarthat az exszel, és kibeszélheti a gyereke bizalmas dolgait.
Továbbra sem fogom elmondani a szakítás okát, mivel teljesen lényegtelen, de azon nem gondolkodott el vajon ez a két akadékoskodó, hogy ha tegyük fel én voltam a szar szemét, akkor mi a szarért zaklat az ex (egyébként a mai napig)? Ha ő annyira megbántva érezni magát, akkor miért nem hagy békén engem és anyámat??
Ezzel a valaszoddal csak minket erositesz meg, ugyanis sut belole, hogy direkt felreertelmezel minket es azokat a mondataimkat direkt figyelmen kivul hagyod, amelyekben kifejeztuk a szolidaritasunkat veled es az egyet nem ertesunket az ex magatartasaval.
Egyebkent siman zaklathat teged az ex akkor is ha te voltal a “szar/szemet” ember, mert sajnos nagyon sok embernek alacsony az onbecsulese es kepesek egy nagyon rossz kapcsolatba is az utolso pillanatig kapaszkodni..
Mindenesetre sajnalom, hogy keptelen vagy tul latni a sajat serelmeiden de azt megjobban sajnalom, hogy ennek a levet az olyan naiv valaszolok isszak meg, akik elso blikkre elhisznek mindent amit itt olvasnak.
Nincs közünk a szakítás okára, meg az egészhez sem.
De szerintem a kibeszélés a szakítás oka miatt lehet.
Meg még sok más tényező miatt is.
68.: Akkor nem olyan rossz ember, mint aminek be akarod itt állítani. Nem helyes, hogy a hátad mögött tette, de van benne együttérzés.
Amíg nem tudjuk, mi a teljes történet, csak homályban tapogatózunk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!