Tudomásomra jutott, hogy anyám az exemmel kibeszél. Szerinte ez teljesen normális, én vagyok a gonosz, amiért ez zavar. Kinek van igaza?
Anyám és az exem jóban vannak, amivel semmi bajom nincs. Jópár hónapja szakítottunk, és én nemrég elkezdtem randizni egy férfival, akivel nagyon jól alakulnak a dolgok és kezd elmélyülni a dolog.
Exem szabályosan zaklatott, amikor ezt megtudta, annyira, hogy a rendőrséget is felhívtam tanács ügyben, mivel megijedtem tőle (folytonos hívások, emailek, problémás üzenetek minden felületen stb.). Ezt egyébként sírva el is mondtam anyámnak. A zaklatás abbamaradt egy ideje, erre nemrég megtudtam, hogy anyám végig kapcsolatban volt/van az exemmel és rólam beszélgetnek, az új kapcsolatomról.
Anyám azt is mondta neki, hogy ha esetleg szakítanánk az új párommal, szerinte volna esélye újra az exemnek. Közben az ismerőseit ajánlgatta neki, hogy nézze meg Facebookon, mert annak a csajnak nagyon bejön. Exem már a randijairól is mesélt anyámnak. Rengeteg telefonhívás volt, kb. 3 naponta beszéltek hosszan, folyamatos chatelés is ment.
Mikor szembesítettem anyámat, és megkérdeztem, hogy mégis miért csinálja ezt, teljesen kiakadt rám, hogy hát ő emberileg szereti az exemet és sajnálja, mert nagyon nehéz időszak van mögötte, és pánikrohama volt és félt, hogy öngyilkos lesz akár, ezért beszélgetett vele és ő csak "ápolta a lelkét". Közben azt is elmondta, hogy hát az új páromban ő még nem bízik, mert nem ismeri annyira.
Most nagyon hideg a hangulat, a bizalmam teljesen összetört. Őszerinte ebben nincs semmi, nem is titkolta, csak nem mondta el. Aztán persze családtagok visszamondták nekem, ahogy azt is, hogy anyám szabályosan megfenyegette őket, hogy nem mondhatják nekem vissza.
Egyszerűen nem érti, mi ezzel a probléma, nem érti, miért sért ezzel durván határokat. Szerinte én vagyok a gonosz, amiért nekem ezzel problémám van.
Eljöttem meglátogatni anyámat, itt derült ki a dolog. Igyekszem megértő lenni, de nem megy. Azon gondolkodtam, hazamegyek a tervezett idő előtt, annyira elárulva érzem magam. Anyám szerint csak féltékeny vagyok...
Ti mit gondoltok erről a dologról?
Valaki kérdezte, és igen, elsírtam anyámnak, hogy olyan szinten zaklatott, hogy megijedtem tőle, hogy ez már beteges. De anyám erre annyit mond, hogy ő kérte meg, ne keressen engem többé, ezért állt te, tehát "ezt is neki köszönhetem".
Most úgy csinál, mint aki nem érti, mi ebben a probléma. Meghallottam előbb, hogy nagymamámnak is kibeszélt, hogy hát ő nem érti, miért reagáltam így.
Én kiosztanám és haza mennék. Határokat kell húzni, ahogy fentebb is írták.
Ha tovább folytatja elgondolkodnék szeret e.
Oké, beszél akivel akar...de a saját lányom csak nem "árulom el".
Azert tegyuk hozza, hogy valoszinuleg a kerdezo sem egy artatlan baranyka ha mar a szakitas utan uj faszi utan nezett..
Valoszinuleg a kerdezo anyja tudja, hogy milyen aljas modon jart el az exet illetoen ezert valoszinuleg lelkiismeret furdalast erzett a lanya helyett is es ezert csinalja, amit csinal.
Nyilvan ez szerintem is beteges de ha a mogottes dolgokat nezzuk akkor valszeg ez lehet a pszichologiaja a dolognak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!