Szívesen fogadjátok a családtagjaitokat a saját otthonotokban?

#10 Sajnos konfliktuskerülő vagyok, de igyekszem kerülni a témát. Időnként úgy voltam, hogy oké, aludjon itt, de igyekeztem nemleges választ adni.

Eleve ha itt van, akkor "nem tisztel" engem.

A szomszédaimat megkértem, ne az ajtóm előtt dohányozzanak, erre ő kimegy oda dohányozni, majd megsértődik, ha szólok érte.

Aludtam volna még erre nekiállt hangosan telefonálni korán reggel.

Volt "lekéstem a vonatot/buszt, ott aludhatok-e" kérés amivel kierőszakolja, hogy ott lehessen.

Maga a jelenléte amúgy ritka, azért nem heti/havi szint, de bármikor felmerül a kérdés egyszerűen rosszul vagyok tőle.

Hozzátenném, testvéreim otthon élnek, ők is ilyenekről számoltak be, hogy elhívja őket "lekéstem a buszt, értem tudsz jönni?" kéréssel miközben ezer éve tudja a buszok menetrendjét és tudja, hogy testvéreim korán kelnek mert mennek munkába.

Legutóbb az volt, hogy testvéreim itt voltak, őket szívesen látom. Erre anyám is bejelentkezett, hogy "itt aludhat-e" mert már a városban van. Láttam, hogy testvéreim teljesen lehangoltak lettek, amint megjött el is vonultak aludni a másik szobába.

Amikor megjött elkezdett hangosan beszélni, értem, hogy halkabban legyen, mert a többiek már alszanak, de ugyanúgy beszélt tovább hangosan.

Amikor felkeltem még ki sem nyitottam a szemem, már beszélt hozzám, miközben tisztában van vele, hogy nehezen kelő vagyok.

Eleve nem olyan érzésem van, hogy "hozzám jön" hanem én csak az ingyen szállás vagyok.

De már ott tartok, hogy simán közlöm, nincs itt alvás, ha menni akar keressen szállást.