Hogyan mondjam el szüleimnek hogy nem fogom tudni befejezni egyetemet?
Jelenleg elsőéves vagyok egyetemen, rengeteg időt beleölök a tanulásba, de már egyértelműen látom hogy teljesen feleslegesen.
Napi szinten tanulok 5-8 órát, attól függően hogy mennyi energiám van és mégis valószínű hogy már az első félévben 2 tárgyból bukni fogok. Eleve nem szerettem volna egyetemre menni mert féltem hogy nem fogom tudni befejezni, de a szüleim rám erőszakolták hogy már pedig nekem muszáj egyetemre mennem, ezért ha már eljöttem egyetemre akkor úgy voltam vele hogy mindent megteszek hogy sikerüljön, és most mégis itt állok első félév közepén úgy hogy mindjárt jönnek ZH-k és hiába tanulok mint a gép, semmi nem marad meg.
Szüleim is nagyon sok pénzt fektetnek bele tanulmányaimba, még az albérletemet is ők fizetik, és most nagyon rosszul érzem magam így hogy tudom hogy csak a pénzüket pazarolják rám mert nem tudok megfelelni az elvárásaiknak.
Amikor szakmát akartam tanulni, szüleim nem engedték mert úgy tervezték hogy diplomázni fogok, ezért most csak egy érettségim van, nem tudom mit tudnék csinálni, fogalmam sincs milyen szakmák érdekelnének, vagy mit tudnék dolgozni ha otthagynám most egyetemet, illetve azt sem tudom hogy mindezt hogy mondjam el szüleimnek, mivel tegnap is beszéltem anyámmal és hiába próbáltam mondani neki hogy már teljesen tönkre megyek ebben a hosszú mindennapos eredménytelen tanulásban, és úgy érzem hogy nem fog sikerülni nekem az egyetem, ő csak annyit mondott hogy ilyen az élet, mindig vannak nehézségek, de ő hisz benne hogy betudom fejezni egyetemet.
Egyszóval nem érti hogy min megyek keresztül, mert én 100%-ig biztos vagyok benne hogy már első félévben 2 tárgy nem lesz meg, hiába tanulok napi 5-8 órát, szó szerint semmit nem tudok abból a 2 tárgyból és a többi ami valamennyire még megmarad az is épphogy megüti az 50-60%-ot, gyakorlati órákon az ellenőrző kis teszteken...
Egy hét és zárthelyi dolgozatok, ott ha valamelyik tárgyból nem lesz meg 50% akkor az a tárgyam kuka és jövőre csinálhatom újra, illetve egyből csúszok is egy évet mert az a 2 tárgy amiből biztos hogy nem lesz meg 50% nekem az mindkettő olyan amire másik tárgyak épülnek.
Ha van valakinek valami ötlete hogy hogyan tudnám elmondani a szigorú szüleimnek hogy én ezt nem fogom tudni folytatni akkor sokat segítene mert jelenleg nagyon elkeseredett és kétségbeesett vagyok.
Illetve ha valakinek arra is lenne ötlete hogy mit tudnék csinálni miután otthagyom az egyetemet akkor annak is nagyon örülnék, akiket eddig kérdeztem, mindenki azt mondta hogy tanuljak valami szakmát ami érdekel, de őszintén, semmilyen szakmát nem ismerek mivel kiskorom óta tabu volt az a téma hogy én szakmát tanuljak.
Előre is köszönöm a válaszokat!
19F
#30
Teljesen korrekt amit mondasz, de ha az adott szülő hallani sem akar a szakmáról mint lehetőség, mert ő elhatározta hogy a fia már pedig diplomás lesz akkor akkor ez olyan mintha a falnak beszélnék amikor mondom neki hogy mit szeretnék egyetem helyett, ezért félek nagyon ettől az egész helyzettől és már lassan mentálisan teljesen felemészt.
Ne azt mondd, hogy ezt szeretnék, hanem azt, hogy ezért és ezért ezt választottam. Ha másképp nem megy, akkor előbb lépj, utána szólj.
Bár szerintem a ti kapcsolatotokból az őszinte megbeszélés, és a te felnőttként kezelésed még hiányzik.
De ez nem csak a szülők bűne. Egy fiúgyerek a te korodban küzd ezekért, és ha nem is egyből, de eléri. Te még tele vagy félelemmel. Függőségben tartanak, de nem is mersz leválni. Bízz magadban!
Nekem csak arra van néhány tanácsom, ha a folytatás mellett döntesz:
-Ne add fel, mindent meg lehet tanulni! Ha megvan a BSc-d, akkor utána elmehetsz szakmát tanulni, vagy azzal valahová...
-Csoportban tanulj, ne egyedül, ahogy egy korábbi hozzászóló is írta.
-ZH-ra ne az anyagot próbáld megtanulni, hanem a korábbi ZH-példákat gyakorold, és esetleg az ahhoz kapcsolódó anyagot.
-Priorizáld a feladatokat, másképp nem megy. Nálam a legnehezebb 2-3 tantárgy vitte el a tanulási idő nagy részét.
-Nekünk elsőéves korunkban voltak mentoraink (felsőbb évesek), akik nagyon hasznos tanácsokat tudtak adni a ZH-ra és vizsgára.
-Voltak próba-ZH-k, a gyakorlatvezetők folyamatosan oldottak meg ZH-n előforduló feladatokat.
-Tudd, hogy mit nem tudsz! Konkrét kérdésekkel lehetett az oktatókhoz vagy a gyakorlatvezetőkhöz fordulni, akik készségesen segítettek, de ehhez az kell, hogy lássák, sok mindent tudsz, de valahol megakadtál. (Ez akkor a legjobb, ha egy csoport megy az oktatóhoz, hogy „eddig jutottunk, és innen hogyan tovább?”.)
-Nagyon fontos a regenerálódás. Van, akinek ez buli, van, akinek ivászat, van, akinek sorozatnézés vagy sport de el kell tudnod magad szakítani a tanulástól, hogy az agyad befogadóképesebb legyen, mikor újra nekiállsz (a sport sokat tud segíteni)
-Nyilván meg kell találni az optimális arányt a pihenés és a tanulás között, illetve fel kell fedezned, melyik napszakban vagy a leghatékonyabb, legkreatívabb – ilyenkor tanulj!
Egy kis update.
Eltelt egy hónap, próbáltam megfogadni azokat a tanácsokat amiket kaptam hogy hogyan tanuljak, megtörténtek az első ZH-k és bejött az amitől féltem, bár a kettő közül az egyik kérdéses tantárgy 52%-ra sikerült, a másik tárgyból nem lett meg a minimum 50%, illetve ugyanabból a tárgyból a beadandó feladatom sem érte el az elvárt 50%-ot, utolsó héten lesz lehetőség pót zh-ra illetve pót beadandóra de a kettő közül csak az egyiket választhatom, mindkettőre nincs lehetőség, beszéltem a tanárral is, aki azt mondta hogy ezzel már nem lehet mit tenni, jövőre ősszel ismét találkozunk.
Amikor megkaptam az első zh-ra az eredményt, anyáék nagyon örültek hogy meglett 52% és azt mondták hogy ők tudták hogy megtudom csinálni, a második zh-ra tegnap kaptam meg az eredményt és még nem mertem elmondani otthon hogy mi történt...
Továbbra is ölik belém a pénzüket, én pedig most cserben hagytam őket...
Ez a két hónap alatt annyi erőt és időt fektettem bele ebbe az egészbe teljesen feleslegesen hogy most már egyértelművé vált számomra hogy nem fogom tudni befejezni az egyetemet és már nem is akarom folytatni mert csak az időmet és a szüleim pénzét pazarlom.
Most már csak az a kérdés hogy hogyan tálaljam ezt otthon mert szerintem eljött az idő hogy most vagy soha.
Úristen. Még azt is mi írjuk le neked, hogy milyen szakmák léteznek?
Ha jól értem nem dolgozol hanem ülsz egy albiban amit anyádék fizetnek és egész nap tanulsz de nem emlékszel semmire.
Szerintem te túl kényelmes vagy, megszoktad, hogy mindent eléd/alád tesznek, és még így sem boldogulsz.
Gőzöd sincs arról milyen szakmák vannak, te nem tudsz semmit, téged nem érdekel semmi, neked nem megy semmi, te nem akarsz egyetemre járni de azt sem tudod mi mást akarsz csinálni helyette....de majd mi nézzünk utána és mondjuk el neked, igaz?
Hát tudod mit? Anyád helyében fölmondanám az albit és mehetsz szépen dolgozni, eltartani magad. Aztán akkor majd meglátod, mi a valóság, mert amiben most te élsz, az egy rózsaszín habosbabos álomvilág, csak épp pofátlan és lusta vagy, és nyávogsz, ahelyett, hogy élnél a lehetőségeiddel. Remélem nem támogatnak tovább.
#36
Már idő közben találtam szakmát hogy mit szeretnék csinálni, ráadásul szívesen dolgoznék az idő alatt is még a képzést elvégzem, csak jó lenne ha ezt az egészet nem hajléktalanként kezdeném el, pedig muszáj lesz mert otthonról kiraknak ha elmondom hogy ez a tervem. Egyébként köszönöm a kedves szavakat 36os, sokat segítettél.
Nekem ez fura.
Én alig tanultam, volt, hogy hajnali 3ig buliztam, aztán délelőtt átolvastam az anyagot és négyes lett a zh-m.
Persze órákon figyeltem, fokozatosan tanultam, nemcsak vizsgaidőszakban.
A beadandóhoz tudsz használni forrásokat! Van időd megírni. Hogyan lehet, hogy nem sikerült? Legalább átnézetted volna valakivel.
Nem azzal van a baj, hogy kampányszerűen tanulsz?
Egyszerre akarsz mindent bemagolni, amit nem tanultál meg szorgalmi időszakban?
Én volt, hogy szenvedtem egy beadandóval. Hajnalig fenn voltam egy héten keresztül,hogy mindennel végezzek. Egyszer már sírtam is.
Végül jeles lett.
Amit meg tudsz írni nyugodtan, nem vizsgán, azt hogy nem tudod kettesre megírni?!
Én volt, hogy segítséget kértem. Ha igazán akarnád meg tudtad volna csinálni szerintem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!