Hogyan mondjam el szüleimnek hogy nem fogom tudni befejezni egyetemet?
Jelenleg elsőéves vagyok egyetemen, rengeteg időt beleölök a tanulásba, de már egyértelműen látom hogy teljesen feleslegesen.
Napi szinten tanulok 5-8 órát, attól függően hogy mennyi energiám van és mégis valószínű hogy már az első félévben 2 tárgyból bukni fogok. Eleve nem szerettem volna egyetemre menni mert féltem hogy nem fogom tudni befejezni, de a szüleim rám erőszakolták hogy már pedig nekem muszáj egyetemre mennem, ezért ha már eljöttem egyetemre akkor úgy voltam vele hogy mindent megteszek hogy sikerüljön, és most mégis itt állok első félév közepén úgy hogy mindjárt jönnek ZH-k és hiába tanulok mint a gép, semmi nem marad meg.
Szüleim is nagyon sok pénzt fektetnek bele tanulmányaimba, még az albérletemet is ők fizetik, és most nagyon rosszul érzem magam így hogy tudom hogy csak a pénzüket pazarolják rám mert nem tudok megfelelni az elvárásaiknak.
Amikor szakmát akartam tanulni, szüleim nem engedték mert úgy tervezték hogy diplomázni fogok, ezért most csak egy érettségim van, nem tudom mit tudnék csinálni, fogalmam sincs milyen szakmák érdekelnének, vagy mit tudnék dolgozni ha otthagynám most egyetemet, illetve azt sem tudom hogy mindezt hogy mondjam el szüleimnek, mivel tegnap is beszéltem anyámmal és hiába próbáltam mondani neki hogy már teljesen tönkre megyek ebben a hosszú mindennapos eredménytelen tanulásban, és úgy érzem hogy nem fog sikerülni nekem az egyetem, ő csak annyit mondott hogy ilyen az élet, mindig vannak nehézségek, de ő hisz benne hogy betudom fejezni egyetemet.
Egyszóval nem érti hogy min megyek keresztül, mert én 100%-ig biztos vagyok benne hogy már első félévben 2 tárgy nem lesz meg, hiába tanulok napi 5-8 órát, szó szerint semmit nem tudok abból a 2 tárgyból és a többi ami valamennyire még megmarad az is épphogy megüti az 50-60%-ot, gyakorlati órákon az ellenőrző kis teszteken...
Egy hét és zárthelyi dolgozatok, ott ha valamelyik tárgyból nem lesz meg 50% akkor az a tárgyam kuka és jövőre csinálhatom újra, illetve egyből csúszok is egy évet mert az a 2 tárgy amiből biztos hogy nem lesz meg 50% nekem az mindkettő olyan amire másik tárgyak épülnek.
Ha van valakinek valami ötlete hogy hogyan tudnám elmondani a szigorú szüleimnek hogy én ezt nem fogom tudni folytatni akkor sokat segítene mert jelenleg nagyon elkeseredett és kétségbeesett vagyok.
Illetve ha valakinek arra is lenne ötlete hogy mit tudnék csinálni miután otthagyom az egyetemet akkor annak is nagyon örülnék, akiket eddig kérdeztem, mindenki azt mondta hogy tanuljak valami szakmát ami érdekel, de őszintén, semmilyen szakmát nem ismerek mivel kiskorom óta tabu volt az a téma hogy én szakmát tanuljak.
Előre is köszönöm a válaszokat!
19F
válasza:1.
Ez a "szakmát tanuljál", a mostani idők flexe, amikor egy betanított munkás az építőiparban többet kereshet, mint egy egyetemet végzett.
Meg az idióta, elmaradott munkaalapú társadalom lózung, a világot előrébb juttató, tudásalapú társadalom helyett.
De légy erős, aki diplomás lesz az is szakember, mert az adott szakmát a legmagasabb szinten műveli (sőt fokozhatja PhD-ig)
Arról meg ki tehet, hogy nincs kőműves, meg szobafestő egyetem?
A "szakmunkák" 99%-ához elég a szakképző szint. Ennyi.
2.
Sajnálatos, hogy a szüleid ilyen ostobák, hogy egy nemszeretett szakot erőltetnek.
Mit tanulsz?
Mihez lenne affinitásod?
Talán egy másik szakkal nem lenne balhé.
Fogalmam sincs mit tanácsolhatnék, mi sosem eröltettünk semmilyen irányt a gyerekeinknek, az hogy továbbtanultak a számukra is magától értetődő volt.
válasza:Úgy ne hagyd ott az egyetemet, hogy elképzelésed sincs, hogy mihez kezdj utána. Azzal is gond van, hogy a szüleid erőltették, meg azzal is, hogy ötleted sincs, mit szeretnél csinálni. Előbb találd ki, hogy mit szeretnél. Az, hogy tanulj szakmát, nagyon általános tanács. A szakma nem csak fizikai munkát jelent, pl a diplomás ápoló is egy szakma. Gondolkozz azon, hogy mi érdekel, milyen munkakörben tudod elképzelni magad később. Lehet, hogy továbbra is egyetemen kellene tanulnod, csak más szakon, de jobb lesz a beszélgetés a szüleiddel, ha már konkrét elképzelésed van, hogy hova szeretnél jelentkezni.
Ha az egyetem végképp nem megy, akkor munkát kell találnod. Az sem a világvége, van aki 1-2 év munka után jön rá, hogy mit is szeretne csinálni és még akkor is lehet egyetemre menni.
válasza:Most nem belerúgni akarok még egyet a "földön fekvőbe", de hogy a faxba nem tudsz átvinni egyetlen félévet bukás nélkül, napi 5-8 óra(!) tanulással???
Én is otthagytam az egyetemet az ötödik félévben, de addig szinte nulla időráfordítással vittem minden vizsgát (ELTE), pedig nem vagyok zseni.
Ha ennyire nem megy, igenis állj a szüleid elé és őszintén mondd el, amit ide leírtál.
Mondjuk nem ártana, ha addig lenne valami terved, hogy merre akarsz továbbmenni.
Biztos van valami, ami érdekel, amit szívesen csinálnál.
Szerintem ha kész tervvel állsz a szüleid elé, akkor sokkal könnyebben el fogják fogadni, mintha azt mondanád, hogy "Hát, otthagyom az egyetemet, mert nem megy. Ja, fogalmam sincs mit akarok csinálni".
Nyilván nagyon fiatal vagy, ebben a korban még én sem tudtam, merre-hova, csak körvonalazódott. Akkor válassz valamit, ami aktuálisan érdekel, később még válthatsz.
válasza:#3
Nem veszem bántásnak, értem mire gondolsz.
Eleve gimnáziumot is vért izzadva fejeztem be, jó lett az érettségim, jók lettek az évvégi jegyeim, de nagyon megszenvedtem mire befejeztem, hiába mondtam szüleimnek gimi után hogy egyetem nem lesz jó, had keressek valami szakmát, arra hivatkoztak hogy jó lett az eredményem gimiben is meg hogy milyen "okos" vagyok és egyetem is menni fog, de azzal nem voltak tisztában hogy nekem az mennyi szenvedés volt hogy elérjem azt a szintet.
Anyám nagyon jó tanuló volt, középsuliban is végig kitűnő, egyetemre viszont nagyszüleim családi okokból nem engedték, most anya velem akarja elérni azt amire neki nem volt lehetősége, csak az a baj hogy én nem vagyok olyan "okos" mint ő azt hiszi.
Muszáj volt egyetemre jönnöm, és most elértem azt a szintet ahol már ha megszakadok sem tudok megfelelni az elvárásoknak....
válasza:Tudod egy normális egyetemen ennyit kell tanulni, szóval nincs veled semmi baj.
Egy zh sikertelensége nem lehet bukás.
Általában 2 zh van a félévben, és vizsgaidőszakban pót zh, azaz javítási lehetőség.
Ne add fel!
Az első félévet nyomd végig, és annak az eredménye alapján láthatod, hogy tényleg olyan tragikus-e a dolog.
Fiamék 200 fős szakjából heten! végeztek a mintatanterv szerint, csúszás nélkül.
Sok sikert!
válasza: válasza:#3 Vagyok.
Nagyon sajnálom, sajnos vannak ezek a tipikus "a gyerekem által akarom megvalósítani önmagamat" szülők.
Az, hogy nem megy a tanulás nem azt jelenti, hogy nem vagy okos, ezt felejts el!
Az írásképed alapján nagyon intelligens emberkének tűnsz. Az, hogy a lexikális tudásod (ami az élethez egyébként édeskevés) nem jó, nem jelent semmit. Azt viszont, a saját érdekedben, tényleg ki kéne találnod, merre mennél tovább, mi az, ami érdekel. De írtam, ez nem kell, hogy végleges legyen, még bőven válthatsz majd. Emellett plusz egy szakma sosem árt. Ezen agyalj.
#6
Nem szeretném feladni, de nem látok más lehetőséget, próbálkozok legjobb tudásom szerint, nagyon sok időt fordítok tanulásra, de nem marad meg semmi, nyilván végig csinálom ezt a félévet, de ha több tárgyból bukok az első félévben akkor tényleg muszáj lesz újraterveznem, mert mentálisan teljesen tönkre fogok menni ha folytatom ezt a szenvedést, ezért szeretnék még most ötleteket kérni, hogy januárban ha tényleg minden cérna szakad akkor ne úgy álljak ott szüleim előtt ahogy #3-as is mondta hogy "Hát, otthagyom az egyetemet, mert nem megy. Ja, fogalmam sincs mit akarok csinálni"
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!