Mennyire normális az ha az anyuka a lebetegedett (megfázott és lázas) felnőtt gyerekével otthon marad és nem megy dolgozni?

1-es, ebben az esetben kórház. Nyilván kedves gesztus, ha valaki rosszul van, és megterhelő pl teát csinálni, és én is otthon maradnék mondjuk a párommal esetleg a legnehezebb 1-2 napban, de aki nem tud egyáltalán felkelni sem, és egy teát megcsinálni, annak kórházban a helye.

Amikor covidos voltam, marha szarul voltam, de épp hogy meg tudtam egy teát csinálni. Ha az nem ment volna, wcre sem tudtam volna kimenni és az ágyba vizeltem volna.

Bármikor otthon maradnék a nagykorú lányom,de még a férjem miatt is.

A kórházról meg annyit,bár lehet ez csak a mi városunkra érvényes,hogy teljesen lekaksizzák a betegeket. A lányomnak pl terhesen kellett hirtelen befeküdnie,de az ebédet nem tudta megenni,mivel nem csomagolt kanalat és villát magának. Így amíg lehet,én otthon ápolnám a szeretteimet.

A szabadságával azt csinál, amit akar. Táppénzre kiírni nem fogják.

Mondjuk, nekem furcsa, az tényleg szélsőséges, ha valaki a WC-ig nem bír kimenni. Minden mást oda lehet neki készíteni 1 napra.

Azért egy megfázásból eredő lázzal otthon lehet hagyni egy felnőtt embert.

De még egy 14 éves kamaszt is.

Ettől függetlenül, ha anyuka könnyen ki tud venni szabadságot és szívesen szánja erre, akkor kívülről véletlen se nevezném ezt abnormálisnak. Ez az ő dolguk. Én biztos nem csinálnám meg és mástól se várnám ezt magam felé, de más életét én nem minősítem.

Van az az állapot, amikor tényleg jó, ha otthon tud vele maradni valaki, de ha az 1-2 nap alatt nem múlik el, akkor szerintem is kórházba kell küldeni, nem otthon ápolni.