Hogyan alakíthatok ki jó kapcsolatot a párom kamasz lányával, aki a tinikor kellős közepén van?

Csak viselkedj természetesen. A párom lánya 17 éves volt, mikor megismertem. Soha nem akartam az anyja lenni, hiszen az már van neki (és akivel egyébként szintén jól kijövök).

Hétvégén szokott hozzánk átjönni, ilyenkor elbeszélgetünk, "hülyülünk", filmet nézünk stb. Ergo barátnők vagyunk. Szerintem te se erőltess semmit, ha akar, majd nyit feléd.

Hagyd békén, ne jópofizz, ne legyél a nyomában, ne told rá magad - és legfőképp ne erőltesd rá a saját értékrendedet, mikor ő tök másban nevelekdett.

Én nagyon örültem volna, hogy mostohaanyám nem akar "nevelni" tizenhat éves koromban, mellesleg egy teljesen más nevelési elvet hozva, mint amiben én felnőttem, és ami apával nekünk megfelelt.

Nem, neki muszáj volt rám erőltetnie az OCD-jét meg a kontrollmániáját, ahelyett, hogy leszállt volna rólam.

A kapcsolatunk olyan is volt: egy kalap szr, de már tízéve nem láttam, szerintem. Nem is érdekel, mi van vele, sőt...

Ne felejsd el, hogy neked a párod gyereke nem gyereked, barátnő légy, ne pótanyuka, azt nem viselik jól.

20-as, apám is ezt éreztette velem - kár volt, megszületnem, mert nem a szerinte elvárt módon viselkedek, hanem lázadozok (semmi komolyabb, csak megvédtem az álláspontomat és néha húztam a számat).

A gyereked kamasz, majd kinövi. Én is kinőttem, kétév alatt.

Ok, felszusszantam, 24 es.

Csak az undoksága szünet nélküli, es jó tudni, hogy szerinted van egy vége is, habár nehezen merem hinni.

20 as voltam

25-ös

18 éves lány vagyok, ígérem neked, hogy egyszer el fog múlni :D A kamaszkort mindketten megszenveditek, a lányodban dúlnak az érzések és a hormonok, érthető hogy nem tudja kezelni az indulatait.

Elhiszem hogy nehéz, de maradj türelmes még egy kicsit, és ne utasítsd el mikor újra közeledni fog hozzád.

27 Biztos nem véletlen olyan amilyen. Én már 19 vagyok de ezt a tipikus tini korszakot amit sokan mondanak én nem tapasztaltam magamon én mindig is normálisan viselkedtem anyámmal megadtam mindenkinek a tiszteletet akitől én is megkaptam viszont aki köcsög volt ahhoz én is mindig úgy áltam mint a féreg apámhoz.

Nembiztos hogy veled van a baja csak lehet nem érzi úgy hogy számíthat rád vagy nem érted meg úgy őt stb. Gyerek-felnőtt között alapból se sok az egyetértés máshogy látják a világot.

Mindenben számíthatott rám, megtettem érte mindent azt is, ami lehetetlen volt, támogattam mindenben, kiszedtem a hulyeségeiből, engedem bulizni, tőlem kér tanacsot a fiúügyeivel, mindig megvédtem mindenki előtt, és ez a hála! Egy jó szava nincs!

Szuletesnapomra annyit nem mondott isten éltessen, annyi, hogy aznap bevetette az ágyát!

Néz lenézően, undorral. Nem iszom, mosakodom.

Zsebpenzt sokat kapott, azt mondta hogy az neki jár.

Mindenért ordít, hiszteriazik mint egy részeg férfi, ajtókat csapkod. Igaz, kiskorában is hasonlóan viselkedett.

17 év ment el ezzel az életemből, szívemből lelkemből támogattam, hát nem marha voltam? Ezt érdemlem!

29, ez nem oké. Az apja hol van? Vidd el pszichológushoz. Addig meg nuku zsebpénz.

Kérdező, szintén a gyerek szemszögből van emlékem: ne piszkáld. Majd keres, ha kíváncsi rád.