Szerintetek mit csináljak a párom gyerekével kapcsolatban vagy az egész helyzettel?
Kérlek ne iteljetek el nem könnyű igy se az egész.
4 éve vagyok együtt a párommal és 1,5 éve költöztünk össze.
Nem vagyunk mar mai csirkék, ő 53 éves, én 44 leszek.
A páromnak van egy felnőtt 27 eves lánya.
És itt kezdődik a történet. A paromnak született unokaja, 4 honapja. A lanyat meg 2 hete elhagyta a ferje.
Mivel nem volt hová mennie, beszélt a párommal hogy ide jönne egy darabig míg a készülő házukat el nem adjak. A párom ezt az én megkérdezesem nélkül hagyta neki.
Ad.1: Bosszant, hogy nem kerdezett meg.
Ad.2: tudja hogy nem rajongok a gyerekekért és így is.
De halljatok én ezt nem birom. Nem tudom elviselni a sirast, a vergodest. Eltűnt a saját szferam.
A lanyat se tudom már elviselni, folyamatosan panaszkodik, kotyvaszt a konyhaba, folyamatosan a gyereket ajnaroztatja a parom meg partner benne. Én még csak ulok és azon gondolkodom, hogy hova az istenben kerultem.
Nem tudom mit csináljak. Legszívesebben fognam a cuccom és lelepnek. De szeretem a parom, végre hosszú ido után talaltam valakit akivel egy hullámhosszon vagyunk és erre ez van. Megszakadna a szívem a szakítás miatt. De ezt így tovább nem tudom elviselni.
Én elmennék a helyedben. Végülis nem erre szerződtél.
Még akkor sem tudnám elviselni, ha csak a lány költözött volna vissza (úgy értem, ha nem lenne gyereke).
Szerintem azért nem kérdezett meg, mert számított a véleményedre (nem akarod hogy jöjjenek), de a saját lányának mégse mondhat nemet és nem akart hisztit.
Engem is bosszantana a helyzet amúgy, főleg hogy a csaj a körülmények ellenére (nem fértek el rendesen) sem akar albérletbe menni, amit ráadásul fizetne a párod. Ha más nincs, költözz el te addig, amíg meg nem oldódik.
Ki van borulva, nem akar egyedul lenni, segitsegre van szuksege. Ezek amiket mond vagy hallok.
Ja meg hogy az a penz amit alberletbe menne inkabb tegyek félre hogyha majd eladjak a hazat és potolni kell akkor bele tudja tenni.
Ja hát biztosan te is szívesen lennél egyedül egy albiban idegen helyen kisbabával, amikor a párod, akivel azt a babát együtt vállaltátok, elhagyott éppen.
A csajnak talán emellett még szülés utáni depressziója is van, ami nem gyerekjáték és nem, nem vennéd észre. Rajtam sem látszott sokáig.
A párod háza, a párodnak pedig a gyereke lesz az első mindig, akár tetszik ez neked, akár nem.
Kotyvaszt a konyhában meg áztatja magát a kádban? Ember, ő tulajdonképpen otthon van, ott nőtt fel. Hatalmas trauma érte ezek szerint, amit időbe telik feldolgozni.
Ha ennyi empátia sincs benned, akkor nem is értem mit bír benned a párod. Oké, együtt laktok. De ha te nemet mondtál volna, akkor mi van? Nem fogja magára hagyni a gyerekét a bajban, csak mert neked nem tetszik a dolog.
Nem tudsz aludni, mert a kisbaba sír? Hát igen, a gyerekek ilyenek. Menj addig albiba, fizettesd a pároddal.
Egyértelmű hogy a saját házamba a gyerekem szó nélkül jöhetne bármikor bármennyi időre.
Ha te másképp gondolod akkor remélem nincs gyereked...egy család elvileg erről szól.
Lépj le, mindenkinek jobb lesz
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!