Gáz felnőtt emberként szülőtől pénzt elfogadni szorult helyzetben?
Felnőtt, 30 közeli emberként nehéz helyzetbe kerültem, mert elveszítettem a munkahelyem. Úgy néz ki ősztől lesz másik, de addig nehezen tudnám megoldani a mindennapokat, főleg mert a nagyon jó helyen lévő albérletemet nem szeretném feladni. A szüleim felajánlották hogy támogatnak, fizetik a lakhatást ebben az időszakban. Jó anyagi helyzetben vannak, nekik nem lenne nagy kiesés ez a pénz. Bántja az önérzetemet, de elfogadtam az ajánlatot.
Szerintetek gáz szülőktől felnőttként pénzt elfogadni?
10.
Jól van sztahanov, te munka hőse.
Haladjál tovább...
Nem gáz, ezért is család a család.
Az viszont elgindolkodtató, hogy 30 évesen nincs normális mértékű megtakarításod gond esetére. Ezek szerint nem engedheted meg magadnak az albérletet hosszútávon, költözz haza a szüleidhez.
Felnőtt embernek luxus tartalék nélkül élnim
Nem vagyok sztahanov, csak nem volt megtakarításom 23 évesen, egyetem után, hogy azt éljem fel, így inkább elvállaltam a gyárat mint hogy éhendögöljek meg lekapcsolják a házamban az áramot és gázt.
Azt meg nem vette be a gyomrom hogy a szüleim tartsanak el, mikor életképes fiatal felnőtt voltam.
De gondolom a kérdező súlyos beteg, ezért munkaképtelen.
25.
Az a te bajod, hogy nincs olyan meleg és szeretetteljes a kapcsolatod a szüleiddel, hogy hánytál a gondolattól is, hogy segíthetnek.
Nem eltartás te fogyaték, hanem segítség.
26.
A hárompipás nagyon beindult.
Itt hergeli magát. :D
Jól van tudjuk, hogy egy hős vagy, de itt nem te vagy a téma, hanem a kérdező.
Nyiss egy kérdést és fényezd ott magad, hogy mennyire önálló voltál.
Hát jó...
Akkor rajtam is segíthetne valaki.
Bár nekem a segítség tényleg az ha munkaképtelen vagyok/keresek munkát de nem találok egyszerűen.
A kérdező önként ismerte be hogy nem is akar munkát keresni addig. Olvassátok csak vissza!
Az meg elég szomorú ha önfényezésnek számít az ha egy felnőtt embert már nem a szülei tartanak el. Az ugye megvan hogy a szülei is megdolgoznak azért a pénzért?
Mellesleg nagyon jó kapcsolatom van a szüleimmel, ezerszer megcsókolnám a kezüket a sok áldozatért amit értem hoztak, a gyári munkás apám belerokkant a sok melóba, alig tud menni, az ápolónő anyám is szó szerint egész nap mosta a sz@rt csak hogy megadjon nekem mindent gyerekként. Valahogy nekik nem derogált ennyire leadni, csak hogy jó körülmények között nevelkedjek. Már csak hálából is próbálom visszaadni nekik mindezt, most pl új konyhabútorokat kaptak stb. Tényleg elásnám magam ha tudnám hogy munkaképes vagyok, nem vagyok súlyosan megsérülve/lebénulva, csak egyszerűbb eltartatni magam velük mint dolgozni.
De ja, lehet sértegetni, sztahanovnak nevezni, én továbbra is úgy gondolom hogy legalább bennem van egy kis jóérzés és hála.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!