Szakad az eső, elviszed a gyereket autóval?

“Más meg azonnal autót vett, ahogy gyereke lett, mert hát csak nem mennek gyalog 😃”

Nekem már a gyerekek előtt is volt autó, de igen, baromira megkönnyíti a mindennapjainkat.

Autóval 5 perc reggel az óvoda-iskola, gyalog egy 30 perc lenne (és igen, reggel bizony sokat számít). Nem kell cipekedni, az edzős felszerelést, hangszereket hozni-vinni, elférnek az autóban. Nagybevásárlás sem logisztika, mert csak hazafelé beugrunk, bármit vehetünk, nem kell azon gondolkozni, hogy fogom hazacipelni a gyerekek cuccai mellett.

Nekem pl. kényelmesebb is, mert egész nap 8-10 centis tűsarkúkban vagyok, őszintén, nem szívesen sétálnék bennük minden nap kilométereket, meg valahogy a stílusomhoz sem illik a gumicsizm/túrabakancs, vízlepergetős szerelés… Sokkal kényelmesebb mélygarázsból mélygarázsba közlekedni, nem kell állni a megállóban 40 fokban, vagy épp -5 fokban, szakadó esőben, hóban.

Az autó azért van, hogy kényelmesebbé, könnyebbé tegye az életet. Miért ne használjuk? Mozogni, edzeni tud a külön erre való foglalkozásokon, meg tesiórán. Régen rossz, ha a gyerek attól lesz “hájgombóc”, mert segítik a szülei a mindennapokon…

Nekem általában nem volt opció, hogy elvisznek (egy autó, azzal apu már többnyire rég elment mire mi indultunk). Ha apu még otthon volt és amúgy is arrafelé ment, akkor elvitt minket, természetesen (nem mindig mindenkit, amikor többfele jártunk suliba, akkor csak azt, aki amúgy busszal ment volna).

Alapból nem volt bajom a gyaloglással esőben sem, de volt, hogy annyira esett, hogy átázott a táskám és szárítgathattam a külső zsebben tartott dolgaimat (ugye az esernyő sem takar mindent, plusz szél is van). Mondjuk ezt nagyban annak köszönhettem, hogy tovább tartott beérni, mert senki nem engedett át a lámpa nélküli zebrán, sőt, még jól le is fröcsköltek ahogy belehajtottak a patka melletti pocsolyába (sokszor gyorsítottak a kocsik a zebra előtt - időjárástól függetlenül -, hogy még véletlenül se lépjen le a gyalogos és nekik nehogy fél percre meg kelljen állni). Esernyő ide vagy oda, bizony csurom víz volt minden, ami kilógott a kabát alól. Ha még volt fűtés, akkor a radiátornál kicsit meg tudtam szárogatni magam, ha nem, akkor így jártam. Nem voltam egyedül a problémával, bár az osztálytársaim 90%-a busszal jött amúgyis, csak a megállótól gyalogoltak.

Aki ridegtartásban neveli a gyerekét, az minek vállalta...?

Gondolom, ezeknél van az, hogy a gyerek majd akkor megy egyetemre, ha összegyűjti magának rá a pénzt és bejut a kollégiumba, jogsija és autója akkor lesz, ha spórol rá. Évente kap 2 pár cipőt és egy nadrágot, vigyázzon rájuk, mert nincs ám olyan, hogy valami csak úgy megtetszik neki és megvesszük.

Drágább, márkásabb játékok, kiegészítők nincsenek, mert "hülyeség".

Lányoknak kozmetikus, fodrász, manikűr szintén, oldja meg magának otthon, évente 1 fodrász talán belefér, szigorúan csak hajigazítás céljából, festés, hajkezelés és egyebek biztos nem.

Hajjaj, néhányan jobban jártak volna, ha a szex helyett inkább túrázni mennek aznap.

Nem cukorból vannak, és nem kell menekülni az esőtől.

Én és a csapatom, esőben ugyan úgy dolgozunk, mint napsütésben a szabad ég alatt. Sokszor már az sem tűnik fel, hogy esik.

Miért, ha nem vagyunk cukorból, akkor kötelező mindent elviselni, nem lehet kényelmesebbé tenni az életet?

Én pl. a házból sem megyek ki szívesen, ha esik az eső, nemhogy még sétálgassak kint.

De ugyanez igaz a nyári melegre is, a légkondit a kocsiban már indulás előtt bekapcsolom, hogy mire odajutok, hogy induljak, már kellemes hűvös legyen benne.

"Aki ridegtartásban neveli a gyerekét, az minek vállalta...?"

Az, hogy esőben elsétál valaki az oviig a gyerekkel, miért ridegtartás?

Olvasd már el a válaszokat... :D

B..sszus, ha a gyerekem megkérne, hogy ugyan vigyem már el, én meg ráérek, megteszem. Nem még izmozom, hogy engem sem vittek anno kocsival, nem vagy cukorból, dagadt leszel, ha elviszlek és hasonlók.

Önálló, logikusan gondolkodó, életképes embereket kellene nevelni a gyerekekből. Manapság már fára mászni sem tudnak..., mert a túlzott jóllét ez hozza magával.

Mint mikor egyszer nem is olyan rég megálltam segíteni egy defektes autónak. Megkérdeztem mire van szükségük, emelő, kerékkulcs? A válasz: van mindenük, de nem nyúlnak hozzá, mert koszosak lesznek. Elköszöntem és mentem tovább.

Az eső és eső között is van különbség, de egy nyári enyhe záporban esernyővel nyugodtan tud sétálni. Felhőszakadásba pedig szívesen elviszem.

Nem attól lesz életképes a gyerek, ha szívatva van feleslegesen.

Mert ez, hogy anyuka otthon van, a kocsi a garázsban, a gyerek meg gyalogoljon az esőben, igenis szívatás.