Anyám nem mondta el hogy testvérem születik, ezt hogy dolgozzam fel? többi lwnt

Amikor az öcsém született, én 5 éves voltam. Értelmes embernek tartom magam, de őszintén szólva nekem sincs túl sok emlékem anyám terhességéről.

A kérdést olvasva elgondolkodtam, zavar-e ez engem bármiben, - most, 42 évvel később - és arra jutottam, hogy egyáltalán nem. Lehet, hogy én vagyok rosszul összerakva, de nemhogy pszichológusnak nem érzem szükségét, még negatív érzésem sincs emiatt. Kicsi voltam akkor, nem emlékszem már, ennyi.

Nyilvánvalóan nem eltitkolta, csak nem emlékszel, és most beugrott.

Én sem emlékszem xy terhességére, mert 5-6-10 évesen nem is érdekelt. Terhes, oké, és?

A féltékenykedésen kívül, ami testvérek között gyakran előfordul, semmilyen egyéb normalitást nem fedezek fel a sztoriban.

Szerintem a Kérdező mentálisan sérült és ebbe kapaszkodik, mit kiváltó okba.

Nekem is van 4 évvel fiatalabb húgom, de már gőzöm nincs, hogy miként éltem meg, hogy lett és akkor amíg anyám kórházban volt, ki vigyázott rám. Pedig én is féltékenykedtem rá, mert erre viszont tisztán emlékszem.

"azért is haragszom mert veszélyeztette a húgomat..."

Mivel?

Azzal, hogy rájött a szülés és már nem tudott eljutni a kórházba?

Látszik, hogy neked alapban bajod van anyáddal, csak nem tudod, hogy mi, így mondvacsinált dolgokat szedsz elő, amivel igazolhatod magadnak, hogy jogosan haragszol.

Tényleg keress fel pszichiátert!

24-esnél a pont!

"Szerintem a Kérdező mentálisan sérült és ebbe kapaszkodik, mit kiváltó okba."

Én még gondoltam arra, hogy valami más miatt jöhetett ez elő a kérdezőben, hogy még azt se mondta el neki a saját anyja, hogy terhes.

Azért elég sz@r érzés, mikor mindig minden információt elhallgatnak előled.

Én pl 17 éves voltam, mikor arra ébredtem, hogy a mentőautó betolat az udvarunkra. Elvitték mamámat (mint később végül megtudtam, mert éjszaka elmászkált, elesett s eltörött a lába a forgónál). De akkor senki nem mondot semmit, pedig apámtól meg nagynénémtől is válaszokat vártam, s mint írtam, már 17 voltam.