Hogy dolgozzam fel hogy gyülöl az egyettlen testvérem?

Hali!

Szóval nehéz gyerekkorunk volt, de hozzám képest azért több mindent megkapott a hugom aki hat évvel fiatalabb. Gyerekként sokmindent átéltünk együtt, és igyekeztem mindíg is mindent megtenni érte. Amikor megbukott, kapott magántanárokat, ha kellett akkor iskola is lett cserélve ha nem érezte magát ott jól és hasonló dolgok. Én már lassan nyolc éve külföldön élek, és tudom hogy ez megviselte nagyon, engem is, de nem írt nekem mailt sem pedig tudta a mail címem, amikor meg írtam neki mindíg azt kaptam vissza hogy nem létezik a mail címe. . . mindíg gondoltam rá, sosem mentem üres kézzel haza, volt hogy tömött sporttáskányi új ruhákat vittem neki, d epl. a ballagásaira is mindíg hazautaztunk majdnem 2000kilométert oda-vissza, és amikor volt a ballagás akkor is én cibáltam el az utolsó pillanatba fodrászhoz meg szerveztünk virágot sütit stb. . . Volt itt kint nálunk is látogatóba, bár igaz hogy tanulmányi eredményhez kötöttük, mert a párom is azt mondta hogy az nem lehet hogy megbukik az iskolában, és akkor még jutalomképpen két hetes nyaralást is kap. . szóval a suli sikerült kihztuk magunkhoz, de sajnos pont mikor itt volt beteg lettem, de azért elmentünk vele kirándulni, minigolfozni, fürdeni, meg elvitttem múzeumba is meg sétálni, biciklizni stb. . . Amikor elvesztette a munkáját, napokat ültem itt kint a gép elött és kerestem neki melót, innen kintröl telefonáltam a hírdetökkel, megcsináltam neki az életrajzát, még el is klüldtem és hasonlók. . . . Erre azt kaptam meg töle hogy mindíg is ö volt a fekte bárány. . és hogy öt nem akarta senki - ezt a baromságot az idióta apánk mesélte be neki hogy anyukánkat rossz színben tüntesse fel- és olyanokat vágott a fejemhez amik nem igazak. . . Aztán egyik este felmentem egy netes helyre ahol tudtam hogy ö is ott van és beszélgettem vele, de ö nem tudta hogy én vagyok az . . . olyanokat írt a növéréröl - vagyis rólam- amik nem igazak. . hogy én ö rá féltékeny voltam, hogy ö csak azért jöhetett ki hozzánk mert apánk nálam kikönyörögte és hogy nálunk be volt zárva a szobába és nem mehetett sehova, és gyerekként le se szarták, és hogy ö senkitöl nem kapott szeretet. És hogy engem csak anyánk érdekel öt nem is hívom fel, és a szülinapján meg a névnapján sem köszöntöm fel soha - nem igaz egyáltalán vagy telefonáltam mindíg de egy smst mindíg is irtam neki- és hasonló dolgok.

Azt írta hogy semmi nincs ami a növérével összekötné, és hogy nem is érdeklem öt.

Nagyon nagyon nagyon fájt amiket írt és mondott, és most egy világ omlott össze bennem, mert hiába vagyok messze töle és mindig is nagyon szerettem az én kishugomat és mindíg igyekeztem a lehetöségeimhez képest mindent megtenni érte, de most nem tudom hogyan tovább????

Nem tudom feldolgozni hogy, ennyire gyülöl. . .

Van pár szavatok hozzám??