Jogos ha egy picit sértődött vagyok?

Majd ha te is szülő leszel, meg fogod érteni az aggodalmukat. Azért olyan sokat nem veszítettél, úgy sejtem talán húszas éveid elején vagy, még pótolhatsz "mindent".

Ha nagyon sok neheztelést hordozol a szívedben a szüleid ellen, érdemes pszichológushoz fordulni és kicsit kibeszélni és átfordítani ezeket az érzéseket, hogy ne egy megkeseredett emberré fejlődj.

A január 28 16:46-kor írt válasz "jobban is jártál, hogy nem buliztál...

...

...az igazi értékek és az igazán fontos dolgok."

része szerintem jó gondolatokat tartalmaz.

Persze hozzáteszem, hogy nem tudom, hogy a kérdező milyen nemű, de az adott részeket át lehet helyettesíteni a másik nemre tartozó dolgokkal. (Ha nem akartál másokkal nemi életet élni akkor természetesen ne sértődj meg a válasz adott részén.)

A sértődés az pedig alapvetően olyan dolog, amin az ember jobb ha túlteszi magát. Ha elengedi a feszültséget.

A tőbbi részre azért nem hivatkozok, mert nem vagyok tisztában a szüleid gondolataival. Bár ha hívők, feltehetőleg tényleg szeretnek és a javadat akarják. Ha valóban hisznek Jézusban, akkor ugyanis kötelességük szeretni a másikat és szeretettel viselkedni a másikkal, ahogyan ők szeretnék, hogy velük tegyenek.

Azért ne haragudj rájuk, mert ők jót akarnak neked. Úgy gondolják, hogy ez a jó út, hogy így tesznek veled jót, így vigyáznak rád.

Neked pedig valóban jogod van ahhoz, hogy a saját utadat te válaszd és eldöntsd hogy mi a jó. Szép lassan, fokozatosan lesz is ehhez lehetőséged. Ha most még ők határozzák meg, hogy mit csinálsz, később egyre inkább kipróbálhatod majd a saját utadat.

"szüleim hit gyülisek és ő szerintük a vilagi élet a Sátántol van"

Én nem vagyok hit gyülis, de magam is így gondolom!

Nem normális ez a mai világ és az viszont tök normális, ha valaki nem akar ehhez csatlakozni, mert nem tartja jónak azt, ami nem az!

Nem értem, hogy egyesek szerint miért normális az, hogy egy tininek nem hagyják, hogy tiniként viselkedjen és éljen.

A hitgyülis agymosottakat meg próbáld meg elkerülni. Ők károsabbak, mint egy kis diszkó.

Ha egy tinit nem engednek bulizni, túlságosan korlátozzák, akkor kiéli magát később. Szerintem ez kevésbé jó.

Nem tiltani kell a bulizástól, hanem korlátokat állítani, beszélgetni vele sokat, hogy hogy viselkedjen, mit ne csináljon, mitől óvakodjon stb. Persze így is előfordulhat, hogy pl. néha többet iszik a kelleténél, de kivel nem fordult ez elő a bulizós korszakában?

Középiskolában volt egy évfolyamtársam, akinek az anyja ugyanabban a suliban tanított, nagyon szigorú volt, sosem hagyta belekeveredni a fiát semmibe, ő volt a kis mintagyerek. Később egyetemen ugyanabba a kollégiumba kerültünk, na akkor aztán úgy érezte, hogy végre felszabadult: buliban józanul sosem láttam, ivott, drogozott, nőzött állandóan. Kétlem, hogy ennyire kirúgott volna a hámból huszonévesen, ha korábban hagyják tiniként élni.