Elfogadnátok így a hàzat a szülőktől?
A nagyanyámék néhány éve elhunytak ès a házat, ami a szomszéd faluban van anyám örökölte meg. Anyám azt mondta, ha felújító magamnak, akkor az enyém lehet lakhatok ott. Tudom nagyon hálásnak kell ezért lennem, hiszen nem mindenkinek adatik ez meg viszont gondolkozok az albérleten is, a munkahelyem közelében, mivel vannak fenntartásaim ezzel kapcsolatban.
Ahogy anyámat ismerem, tuti mindig átjárkálna váratlanul, hogy épp erre jártam ès csak beugrottam címszóval. A magánszféra szó kifejezés számára szó szerint ismeretlen. Amikor mondom neki, hogy ha bejön a szobámba, akkor kopogjon már, mert mindekinek van magánszerája, akkor csak röhög, hogy jó dolgomba nem tudok, már milyen hülyeséget kitalálni. Vagy amikor rossz kedve van, akkor meg jön azzal, hogy egyszer még vissza fogom sírni, hogy ő bejött a szobámba.
*Most, tök mindegy, hogy anyum-e az illető, ha mondjuk zavarja a nyugalmamat, feszkós leszek tőle, vagy pl nem jó a viszonyunk, akkor engem ott ne keressen.
Ha valami nagy baja lenne, és szólna telón, akkor nagy eséllyel mennék neki segíteni, de ő ne járkáljon át, pláne ne hívatlanul. Ha mondjuk rosszban lennénk, akkor ő ott ne kotnyeleskedjen, okvetlenkedjen.
Más se jöhetne hívatlanul, pl legjobb barát, akivel teljesen megértjük egymást , pláne meg egy olyan szülő, akinek pl feszélyez a közelsége, hgoy kellemetlen,ha ottvan; akár direkt idegesítő/(rosszindulatú), akár véletlenül, akaratlanul.
Az én nyugalmamat, magánszférámat, személyes teremet ne zavarja.
14
Én nem értékeltem egyik válaszodat sem, de szerintem aki lepontozta, az lehet, hogy azért tette, mert a válaszod azt tükrözi, hogy figyelmen kívül hagytad a kérdező által leírt tényeket.
És nem, annak nem a szeretet meg a "gondoskodási fétis" az oka, ha egy szülő az - akár kamasz, akár felnőtt - ember kifejezett kérésére sem tudja olyan szinten tiszteletben tartani a személyes terét, privát szféráját, hogy ne robogjon be rendszeresen kopogás nélkül a szobájába, hanem valami egészen más.
Ezt a kérést, igényt szerintem egy szülő, aki szereti a gyerekét, figyelembe veszi és tiszteletben tartja, nem pedig "kiröhögi".
Ahhoz, hogy több generáció harmóniában, feszültségtől és komolyabb konfliktusoktól mentesen együtt tudjon élni, minden érintett részéről kell alkalmazkodóképesség és érzelmi intelligencia.
Aki már abból erődemonstrációt csinál, hogy csak azért sem kopog, azzal ez nem működne.
Kérdező, a helyedben tisztáznám anyukámmal a részleteket, hogy milyen feltételekkel gondolta ezt a lehetőséget.
Ha nem kerülne a nevemre az ingatlan, akkor biztosan nem költenék több millió forintot a felújítására.
Azt viszont érdemes tudnod, hogy ha ajándékozással a nevedre kerülne, akkor un. ajándékozási illetéket kellene fizetned utána, ami - ha jól tudom, lakástulajdon ajándékozása esetén 9%.
Ha bármilyen megfontolásból nem költöznél oda, és ott áll évek óta lakatlanul, akkor meg tényleg érdemes lenne eladnotok, vagy kiadnotok, ha van rá kereslet, mert így csak viszi a pénzt.
(Mondjuk arról nem írtál, hogy lakik-e jelenleg benne valaki, aki fűt, fizeti a rezsit, rendben tartja a kertet, stb.)
A nevemre íratná, ha oda költöznék. Viszont ez nem tántorítaná vissza, hogy oda járjon ha gondol egyet. A zár csere meg nyilván sértődés generelána. Tudom az albérlet is, viszont, akkor nem tudja a fejemhez vágni, hogy ez a hála a házért.
14:
Nagyon durván kiforgatod ezt az egészet. Én szeretem anyámat, de amint írtam mindenkinek van privátszférája, amibe senki nem tartozik bele. Se az anya se az apa se a férj, feleség, se a legjobb barát.
Èn is nagyon szeretem a páromat, de mégis tudom, hogy vannak dolgok amik rá tartoznak, vagy vannak olyan pillanatok amikor nincs ott a helyem (wc, fürdés, barátnőkkel közős program). Miért, mert mindenkinek van a szerettei melett magánélete. Lehet, hogy te nem igényled, de akkor próbàld meg elfogadni, hogy a másik igen, és nem bűntudatot kelteni benne.
23-as
Tökéletesen egyet értek. Az hogy a kérdező nem szeretné ha megbeszélés nélkül, hívatlanul beállítson az anyja szerintem egy teljesen reális kérés. Ez nem azt jelenti hogy nem szereti csak szeretne magának egy saját magánszférát ami nem valósulhat meg úgy hogy az édesanyja állandóan ellenőrizgeti ami egy „elajándékozott de tulajdonképpen nem a tied a haz” szituációban nem lenne egyedi eset.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!