Elfogadnátok így a hàzat a szülőktől?

Az emberek még saját magukat se szeretik, maximum valami kifacsart nárcisztikus módon,

Épp erről szól a történet.

Az anyja nem átjárna. Bejárna. Ahogy most is berobog kopogás nélkül a felnőtt gyereke szobájába és kiröhögi a gyereket, micsoda úrimuri kopogni, jaj már kicsikém... na ne.

#11 Nem a szülőkkel van gond, hanem azzal, hogy ha adni akar, akkor adjon - azaz írja a nevére, ne mismásoljon, hogy "lakhatsz benne", ráadásul feltétellel, hogy újítsa is fel. Akkor adja neki ténylegesen, felújítja, lakik benne, kész. Szüleim bő 30 éve nagyapámtól egy üres telket kaptak nászajándékba, de fel sem merült, hogy beleszóljon abba, mikor, mit, hogyan építenek rá.

Az a baj ezzel a "lakhatsz benne" dologgal, hogy ha a szülő nevén marad, ő bármikor mondhatja ha pl. megromlik a viszony vagy nem épp a kedvenc családtagról van szó, hogy "akkor költözz ki, mert beköltöztetem a tesód/unokatesód" stb.

#14 Nagyon túldramatizálod. Ahol három generáció együtt él és nem toxikus a légkör, ott úgy sikerül egy egészséges szociális hálót kialakítani, hogy mindenki tudja a helyét. Azaz: az én fő társam az életben a férjem/feleségem. Akkor is ő volt a fő, amikor kisbabám/ovisom/tinédzserem volt, mert a gyereket sem tudtam volna nélküle felnevelni, meg akkor is ő lesz, amikor a gyerek felnő, mert a gyerekemnek akkor lesz egészséges érzelmi élete felnőttként és akkor tud jó házasságban élni, ha együtt is élünk, de érzelmileg nem rám támaszkodik, és én sem belé kapaszkodok folyton, ahányszor emberi kapcsolatra van szükségem.

Az, hogy valaki nem akarja az anyja minden szabadidejét az anyjával tölteni, még nem jelenti, hogy nem szereti a saját anyját, szimplán azt, hogy az anyjaként szereti, miközben megvan a saját élete. Ahogy az öregeknek is megvan a saját életük, sőt, még több idejük is van közösségi klubokba járni, kijárni a kocsmába/piacra kokettálni, a hobbijaikkal foglalkozni, és párnaponta/hetente felhívni a gyereket, adott hétvégén meg meglátogatni, hogy mi újság vele. Mert ez a normális. Akik több generációsan együtt élnek, azok sem járkálnak be egymás szobájába, besegít a gyerekkel kapcsolatos teendőkbe, meg együtt étkeznek, ennyi.