Miért nem vagyok soha elég jó a szüleimnek? (18/L)

"De megdicsérni azért még nem kell érte... a megalázás soha nem elfogadható"

És az nem megalázó, ha a jó teljesítményért nem dicsérik meg? De igen, az! A négyes átlag igenis jó.

"A négyes átlag igenis jó."

Már akinek...

Ne magadból indulj ki.

Látom, fáj a négyes tanulóknak az igazság.

Szerinted ha jó a négyes, akkor miért létezik az ötös is? Hmm?

Az csak egy finom megfogalmazás, hogy a négyes "jó". Azért hívják így, mert nem akarják megbántani azokat, akik nem teljesítenek olyan szinten, ami elvárható lenne.

Megdicsérni akkor kell a gyereket, ha fel is mutatott valamit. A négyes nem egy nagy teljesítmény. Elég gáz, ha valakinek ez megfelel.

A tanárok dolgát meg pont, hogy azok nehezítik meg, akik nem tanulnak semmit, mert hát minek a jó bizonyítvány. Utána meg mehet a tanár nyáron pótvizsgáztatni.

Ne akarj nekik megfelelni, mert barmit teszel, nem lesz jo.

Kezdj el gondolkodni azon most, hogyan alakits ki majd onallo életet 18 utan.

"Látom, fáj a négyes tanulóknak az igazság."

Elég rosszul látod. Tanár vagyok, bocsika. :)

"Szerinted ha jó a négyes, akkor miért létezik az ötös is? Hmm?

Az csak egy finom megfogalmazás, hogy a négyes "jó". Azért hívják így, mert nem akarják megbántani azokat, akik nem teljesítenek olyan szinten, ami elvárható lenne.

Megdicsérni akkor kell a gyereket, ha fel is mutatott valamit. A négyes nem egy nagy teljesítmény. Elég gáz, ha valakinek ez megfelel."

Az ötös azért van, hogy ha valaki valamiben nem csak jó, hanem kimondottan jeleskedik benne, akkor azt kapjon. A négyes meg azért, hogy ha valaki valamit jól csinál, akkor azt.

Megdicsérni meg bármiért lehet és kell is egy gyereket: mindig, amikor úgy látjuk, hogy a dicséret tovább hajtja, teljesen függetlenül attól, hogy ötöst kapott-e vagy négyest, vagy akár csak hármast. Ha a korábbi jegyeihez képest a kettes is javulás, akkor igen, a kettesért is meg kell dicsérni, akkor lesz belőle majd hármas is, meg még jobb.

Azzal meg a legkiválóbban tanuló gyerek kedvét is el lehet venni az egésztől, ha folyton azzal szekálják, hogy miért csak négyest kapott, miért nem ötöst. Ezt a saját példámból is tudom. Én is voltam gyerek, akinek a szülei egy időben túlságosan is hozzászoktak az ötösökhöz. El is kezdett romolni az átlagom, amikor nem tudták a négyeseket is úgy fogadni, ahogyan az motiváló lett volna.

"A tanárok dolgát meg pont, hogy azok nehezítik meg, akik nem tanulnak semmit, mert hát minek a jó bizonyítvány."

És az ilyenek részben pont azok, akiknek amúgy a képességeik megvannak, csak a szülők agyonnyomják őket az irreális elvárásaikkal. Mert egyáltalán nem reális elvárás az egyetlen gyerekkel szemben sem, hogy mindig csak ötösöket kapjon hosszú éveken át, főleg, ha több, vagy akár az összes tantárgyból is ezt várják el tőle.

A másik meg az, hogy a tanár annak érdekében, hogy minél inkább személyre szabottan tudja tanítani az adott gyereket vagy csoportot, azt is ki akarhatja deríteni, hogy hol vannak a gyerek határai, tehát lehet, hogy direkt állítja olyan feladat elé, amit igenis csak négyesre tud megoldani akkor is, ha egyébként mindig ötösöket szokott szerezni. Ennek kapcsán arra is megtaníthatná (ha a szülő hagyná), hogy hogyan ne omoljon össze, hogyan maradjon kitartó akkor is, ha nem mindig sikerül neki minden olyan jól, mint ahogy arra számított. De ha a szülő a háttérben lenyomja a gyereket ilyenkor, ahelyett, hogy bátorítaná, akkor a tanár a feje tetejére is állhat, a gyerek akkor is elveszíti a lendületet - na így nehezíti meg a szülő a tanár munkáját.

"Utána meg mehet a tanár nyáron pótvizsgáztatni."

Inkább egy olyan gyerek pótvizsgáztatása legyen a vége, akinek a szülei egész évben támogatták a munkámat, mint egy olyan gyerek nem pótvizsgáztatása, aki egész évben folyamatosan szorongott és a jobb jegyért könyörgött vagy épp csinálta a műsort rendszeresen, mert a szülei megkérdőjelezték a munkámat, meg azt, ahogyan a gyerek munkáját értékeltem.

Kedves kérdező !

Teljesen egyetértek veled én ugyanebben a cipőben vagyok és voltam is , mégutobb minden úgy fest maradok is! Ne foglalkozz vele !

Most ez amit leírtál kisértetiesen hasonlít minden szava az én életemre csak én kicsit idősebb vagyok nálad nem részletezem mert sokminden megegyezik. Ha pontossabban érdekel keress meg privátban ott adok ha szeretnél elérhetőséget és beszélgethetünk mert rájöttem miért van ez de itt túl hosszú lenne.