Mit szólnál ahhoz, ha a fiad elmondaná hogy egy fiúval van együtt párkapcsolatban?

49-es: teljesen egyetértek veled.

Én ebben a helyzetben nagyon szomorú lennék. Nem tagadnám ki a gyerekemet, de elvárnám, hogy tartsa tiszteletben a beállítottságomat, nézeteimet, és ne kényszerítse rám a párját.

Egy szülőnek az égvilágon mindent el kell fogadni, még akkor is, ha az fájdalmat okoz neki? Egy szülő nem lehet őszinte?

Egyébként az a véleményem, ami Vekerdy Tamásé, hogy minden emberben megvan a vonzódás mindkét nemhez, természetesen nem egyenlő mértékben. Ebből következik, hogy bárkit el lehet csábítani a saját neméhez tartozó által, ha a csábító elég rámenős, és a csábított elég gyenge.

És a csábítót nem látnám szívesen az otthonomban. A gyermekem felnőtt, azt tesz, amit akar, a saját felelősségére, de nekem is szabadjon a saját nézeteim szerint élni, és ne kelljen jó képet vágnom ahhoz, amitől legszívesebben megölném magam.

Sajnos a melegek kényszert éreznek, hogy tudassák az egész világgal a helyzetüket. Lehet, hogy ez azért van, mert ők is érzik: nem helyes úton járnak.

Ez az egyetlen kérdés, amiben egyetértek a kormánypárttal, nem szabad hagyni, hogy előbb-utóbb az legyen elfogadott, ha valaki meleg, és az legyen üldözendő, aki ezt nem helyesli.

78-as vagyok: természetesen ha valaki eleve úgy születik, hogy homoszexuális, az más kérdés.

De ha valaki addig a másik nemmel járt, önként, dalolva, sőt, házasságot is kötött vele, az nem születésénél fogva meleg. Őt elcsábították. Sajnálatos.

Mert nem természetes.