Miért kell kiborulnia az anyámnak, ha véletlenül idegennyelven válaszolok?
A magyaron kívül beszélek spanyolul és angolul is. Sorozatokat, filmeket már nem tudom mikor néztem utoljára nem spanyolul, vagy angolul, de az annyira nem befolyásolta a beszédemet random szituációkban. Vannak bizonyos hobbijaim, amikkel kapcsolatban információkat, tippeket mindig valamelyik idegennyelven keresem meg. Ha egy ilyen hobbimmal vagyok elfoglalva akkor rendszerint azon az idegennyelven gondolkodom fejben, amelyiken keresztül több információt tanultam meg az adott dologról. Például ami leggyakrabban problémát okoz, az az, hogy szeretek Simsben építeni, a különböző trükköket, praktikákat angol nyelvű videókból tanultam, ezért teljesen angolul gondolkodom, ha a Simsben építek. Ha ilyenkor szól valaki hozzám, annak reflex szerűen angolul válaszokat. És a szüleim esetében is előfordul. Ők viszont nem beszélnek idegennyelveket. Anyu pedig mindig veszekedést csinál abból, hogy miért bem magyarul válaszoltam, amikor éppen elmélyülten csináltam valamit, amit idegennyelvű videók alapján tanultam, vagy éppen kifejezetten videót néztem. És teljesen meg van sértődve,hogy én ezt lenézésből, meg felvágásból csinálom, holott egyébként nagyon nem, csak erre van ráállva az agyam. Ő meg ettől teljesen ki va borulva, kiabál, olyanokat vág a fejemhez, hogy lehet, hogy én beszélek angolul/spanyolul, de ő legalább nem egoista/életképtelen/bunkó/egyéb sértő jelzők.
Nyugodt pillanatokban már számtalanszor elmondtam neki, hogy nem direkt csinálom, akko úgy tűnik, mintha megértené. Aztán ha megint megtörténik a szituáció, akkor ordít ugyanúgy.
Holott ha az első mondatom után szóvátenné normálisan, hogy ő ezt nem érti, az bőven elég lenne, hogy észrevegyem, hogy hoppá...
Miért kell neki az ilyen szituációkon ennyire nagyon kiborulni?
‘’Ha ilyenkor szól valaki hozzám, annak reflex szerűen angolul válaszokat. És a szüleim esetében is előfordul. Ők viszont nem beszélnek idegennyelveket.’’
‘’ Egyébként nem gondolom hű de extrának, hogy két nyelven beszélek. Lehetne három is, csak a harmadikat nem használom a hazaköltözésünk óta, szóval az megragadt a nehézkes megértés szinten. Suliban úgymond már általánosban kéttannyelvűs voltam, aztán hazaköltöztünk, a középiskolát itthon végeztem.’’
Ha anyádék nem beszélnek idegen nyelveket, akkor ahonnan hazaköltöztetek, ott mégis milyen nyelven kommunikáltak?
A munkakör, amiben anyu volt nem igényelt nyelvtudást. Ex-nevelőfater intézett mindent, amihez meg kellett szólalni nem magyarul.
Apuval akkor külön voltak, így ő itthon lakott.
Egyébként ha szívatni akarnék bárkit is, akkor nem random pillanatokban valaszolnék úgy, hogy ne értsék, hanem én kezdeném úgy a beszélgetést. Meg amúgy ilyen alap egyszerű kérdésekre, amikre egy szavas válasz elég, leginkább azoknál fordul elő a kérdésben említett kellemetlenség. Tehát nit tudom én, az a kérdés, hogy hol a kulcs, én meg egy szóval válaszolok, hogy mit tudom én, a konyhapulzon, vagy bármi ilyesmi.
Nem tudom, hogy miért akad ki.
Sváb családból származom, kb. csak a sávok 1946-os deportálása miatt nem lett a német a második anyanyelvem.
Többen váltogatták a nyelveket a családban. Pl. dédim úgy beszélt a szüleivel, hogy a szülők németül beszéltek hozzá, ő meg sokszor magyarul válaszolt. 😂 Szerintem csak a magyaroknak furcsa ez a jelenség, mert a kommunizmus óta az emberek többsége csak magyarul beszél, azt is rosszul.
Én Angliában éltem évekig, kb 2-3 havonta látogattam haza. Nem voltak kint magyar ismerőseim, csak a családdal beszéltem telefonon magyarul, s mivel az drága volt ritkábban.
Egyszer úgy adódott, hogy 4-hónapig nem tudtam hazalátogatni, mikor utána Ferihegyre értem és megakartam kérdezni egy ott dolgozót, hol van már a csomagom, nem tudtam megszólalni magyarul. Komolyan kellett 1-2 perc, persze az ott dolgozó tudott angolul nem ezzel volt a baj, azzal volt hogy magyarul szerettem volna beszélni, de angolul jöttek ki a szavak, én meg lefagytam, és hülyének nézett. :)
Szóval, én nem tartalak hibásnak téged. Anyukád nem érti, mert nem volt ilyenben még része. Csak annyit tudsz tenni, hogy sokszor elmondod neki nyugodt pillanatokban, hogy nem direkt csinálod.
De ne hasonlítsuk már azt, hogy valaki külföldön él és kommunikál, ahhoz, hogy a kérdező magyar nyelvű környezetben angolul néz videókat 😂
Az unokatesom 10+ éve Németországban él, németek közt dolgozik, csak németül kommunikál, és nagyon ritkán jár haza, nála értem, hogy idő, mire átáll a magyarra.
De azért ez tök más eset. Nekem a párom angol anyanyelvű, két éve napi szinten vagy együtt vagyunk, vagy minimum beszélünk, természetesen angolul. De az sosem okozott gondot, hogy akár beszélgetés közben másnak meg magyarul válaszoljak. Ismerek elég sok kétnyelvű, haromnyelvu családot, egyikben sem gond, max a kisebb gyerekeknel szokott lenni preferált nyelv, de ha mindkettőt beszélik, akkor kamasz korukra már nincs ezzel sem probléma. De ez megint nem az a szint, amiről a kérdező beszél, ez inkább a kamasz fiam szintje, aki ugyanígy angolul játszik, beszélget a neten, videókat néz, hireket olvas, szóval aktív nyelvhasználó, ahogy szerintem azért a 40 alattiak között ma már viszonylag sokan, de érdekes módon ez másoknak nem szokott problémát okozni.
Állítólagos nyelveket beszélőknek tényleg ennyi eszük van?
Mit nem lehet ezen megérteni és miért kell a kérdezőt lehurrogni.
Neki így jár az agya, nektek meg másképp.
Az anyja meg egy frusztrált, tanulatlan idióta.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!