SZTE-Anglisztika alapszakon angol szak mellett lehet másik nyelvet is felvenni? Ha igen, mely idegennyelvek közül lehet választani?

Egyetértek az #1 válaszolóval. Az anglisztika alapszak munkaerőpiaci értéke nulla, a fordító és tolmács mesterképzés pedig nem több egy tipikus mézesmadzag egyetemi bevételforrásnál. Ez utóbbit arra találták ki, hogy eltölts még két évet az egyetemen a semmiért. Ugyanis a fordító és tolmács pálya többszörösen telített. Ne is álmodj arról, hogy ebből meg tudsz majd élni, hacsak nincs valahol protekciód egy cégnél: egy rokon, aki felvesz a cégébe. Az évenként meghirdetett fix fordítói és tolmácsi állások száma jó, ha eléri az ötödét az évenként végzők számának. Talán még annyi sincs.

Persze gondolhatod, hogy akkor hogy adnak ki a könyvkiadók annyi fordított könyvet. Elárulom: nem ám fix állásban foglalkoztatott fordítókkal dolgoznak, hanem eseti megbízásokat adnak, ugyanis ez anyagilag jobban megéri. Más szóval legyél magánvállalkozó, s vállald fel azt, hogy úgy lesznek megbízásaid, mint a kutya vacsorája. Senki nem fogja garantálni, hogy ha egy fordítást befejezel, akkor utána azonnal lesz újabb megbízásod. S mivel rengetegen vállalnak fordítást, ez annyira lenyomja az árakat, hogy ha kiszámolod utólag, hogy egy óra munkával mennyit kerestél, nevetséges óradíj jön ki. Saját tapasztalatból beszélek. Volt egy angoltanár ismerősöm is, aki két könyvet lefordított, majd rájött, hogy nem éri meg, mert magánórák adásával óránként háromszor annyit kereshet. Mindezek miatt nehogy azt hidd, hogy a gyakorlatban magánvállalkozó fordítók pusztán ebből meg tudnak élni. Tipikusan nyelvtanárok szokták a fordításokat csinálni, egyfajta mellékjövedelem-szerzésként, hogy kitöltsék azokat az időszakokat a napban, amikor nincs tanítvány. A kiadókat nem az érdekli, hogy kinek van fordító és tolmács mesterdiplomája, hanem hogy ki csinálja meg legolcsóbban a munkát. Nem kötelesek hivatásos fordítókat alkalmazni.

Egyszóval: felejtsd el a fordítói és tolmácsi pályát. Lehúzol 5 évet az egyetemen, elhasználsz 10 állami félévet, s aztán végzés után igen nagy eséllyel rá kell jöjjél, hogy az egésszel semmire nem mentél, mert felkopik az állad. Hidd el nekem, ha nincs protekciód, ebből megélni szinte egészen biztos, hogy nem tudsz majd. S ha fél-egy év után rájössz, hogy fölösleges volt az egész, akkor mihez kezdesz majd? Megmondom: kénytelen leszel angolórák tartásából megélni. A fordító és tolmács mesterszakot mindenképp felejtsd el, de ha nem akarsz tanárkodni, akkor az anglisztikát is.

Ez egyetemfüggő.

Alapvetően úgy néz ki a dolog, hogy van egy főszakod (ami az anglisztika) és mellég felveszel egy “mellékszakot” vagyis minort, de ez nem mindenhol ilyen egyszerű. Sok egyetemen van például szakirány, specializáció, sáv stb., ami bonyolíthatja a helyzetet. Például nálunk kötelező volt választani egy szakirányt (ami anglisztikás) és mellé kellett választani egy specializációt (ami anglisztikás) VAGY minort. Úgyhogy volt olyan, akinek nem volt minorja (nekem sem), hiszen nem volt kötelező.

Az is egyetemfüggő, hogy hol milyen minorok közül lehet választani és azoknak milyen követelményeik vannak. A minor nem csak nyelv lehet, hanem lehet pl. szociológia, történelem, kommunikáció és média, néprajz, filozófia stb., illetve a nyelveknél kérhetnek előzetes nyelvtudást, jellemzően középfokot (nyelvvizsga és / vagy felvételi van). Én emiatt nem választottam minort, mert csak nyelvet szerettem volna, de nem volt nyelvvizsgám más nyelvből és nálunk nem lehetett semmit sem a nulláról kezdeni. Ez is mindenhol más, de jellemzően a nagyobb európai nyelvekhez kérnek előzetes nyelvtudást, “különlegesebb” nyelvek viszont nincsenek minden egyetemen.

Úgyhogy ennek szerintem érdemes előre utánanézni az egyetemek oldalain, ott meg lehet találni hogyan épül fel a tanterv, milyen minorok vannak stb.

#2 és #5 voltam. Látom, néhányan lepontozták a válaszaimat. Pedig ezeknél hasznosabb és korrektebb információkat a kérdezőnek nemigen lehetne adni a jelen helyzetben. Ha valaki mást tud a fordítói és tolmácsi pálya realitásairól, kíváncsi volnék rá. Bár gondolom, azért nem cáfolja senki a soraimat, mert igazából nem tudja cáfolni. Még nem késő a kérdezőnek nem beiratkozni szeptemberben és irányt váltani, az államilag támogatott féléveket pedig másra fordítani egy újabb felvételivel. Tudom, hogy ez radikális döntés, de még mindig jobb, mint 5 év múlva rádöbbenni, hogy az egyetemi évek el lettek vesztegetve.

A bölcsészkarok védett elefántcsont-tornyában a hallgatók egy védett álomvilágban élhetnek, észre sem véve, hogy milyen farkastörvények uralkodnak, milyen realitás van a való világban. Ám a diplomaosztó napján hirtelen kiraknak a falakon túlra, hogy álld meg a helyed, és az égvilágon senkit nem fog az egyetemen érdekelni, hogy hogyan boldogulsz. A professzoraid továbbra is maradnak az elefántcsont-toronyban, s taníthatják az újabb generációknak a kora újkori angol költészet remekeit. Nekik ez egy kényelmes, nyugis állás. Te pedig legnagyobb eséllyel annyit tudsz majd kezdeni a diplomáddal, hogy bekeretezheted és kiszögelheted a falra. S majd miután rájöttél, hogy sehova nem vezet az álláskeresgélésed, elmehetsz magánórákat adó nyelvtanárnak, vagy ha az nem tetszik, akkor egy fél vagyont elkölthetsz arra, hogy munkaerőpiaci értékkel bíró végzettséghez juss.