Hogyan győzzem meg anyukámat arról, hogy váljon el az apámtól?
Nos kezdem az elején, hogy erre miért is lenne igazán szükség. Anyukámmal nagyon jó kapcsolatban vagyok, mindent elmondhatok neki, mindig segít nekem, számíthat rám, és én is őreá. Mindig figyelembe szokta venni, hogy amit tesz, az jó legyen nekem. Az egyetlen gond az, hogy az apám mindkettőnket terrorizál lelkileg és nem egyszer fizikailag is bántott. 20 éve ismeri az apámat és 17 éve házasok. Rengetegszer bántotta őt, és már ő sem tudja nagyon kiállni az apám viselkedéseit, elfogja őt is az utálat az apám viselkedései miatt. Azonban akárhogy könyörgök neki, mégsem válik el tőle. Valahányszor felhozom ezt, mindig két választ kapok. Vagy azt, hogy nem akarja, hogy rossz anyagi körülményeim legyenek, vagy pedig csak szimplán hallgat. Tény, hogy apám sokkal jobban keres anyánál, de akkor sem lenne opció szerintem hagyni, hogy egyszer úgy ellökjön az apám bármelyikőnket is. Nem egyszer fenyegetett az apám azzal, hogy teljesen kiüti a fogsorainkat, és nem egyszer meg is próbálta. Amikor anyukám elment az ügyvédhez, addigra begyógyultak az ütéstől lévő zúzódások, ezért az ügyvéd válasza az volt, hogy semmi bizonyítékot nem tudtunk hozni annak érdekében, hogy az apám ellen bármilyen eljárást indítsanak. Apám ezenfelül borzasztóan nárcisztikus, önimádó, a másikat lehúzó, gúnyos, és bántja anyukámat, hogy miért nincs lefogyva (pár kiló feleslege van) holott az apám egész nap home officeban van otthon és időközben 165 kilogrammra hízlalta fel magát. Magamrészéről felháborítónak és borzasztóan fájdalmasnak tartom, hogy nem tudok semmit tenni, és még évekig el kell viselnem apám viselkedéseit, valamint anyát olyan szinten kikészíti, hogy még aludni se tudjon. (16 éves vagyok, és még egyetemre is szeretnék majd menni). Előre is köszönöm a válaszokat!
16/F





Igen, add meg az instádat, én szeretném.
És azt is, amit az utolsó írt: anyukád mit mond. Köszi.





Én nem írtam hogy kamu csak azt hogy a kérdező nem éppen a gyerek. De ha az is vagy akkor is ugyanazt gondolom.
"Azzal ne lehet takarózni higy a gyerek érdekében marad. Mert nem. A saját érdekében, talán a jó élet miatt, vagy a félelemtől nem mer lépni. Bárhogy is, nem a gyerek jóléte érdekli mivel a pénzzel kitörölheti ha közben otthon terrorizálják. Egy sérült embert nevelnek."
42. Anyukád azt hiszi hogy kisebb lesz a veszekedés ha csendben tűritek. Mert őt már apád megtörte. Nem fogja fel higy ebben te is tönkremész.
Nincs valami barátotok vagy rokon aki segítene nektek az esetleges költözésben? Pl arra gondolok hogy fel megy hozzátok amíg osszepakoltok hogy apád ne bántson titeket. De azt is megcsinalhatjátok higy legközelebb kihivjatik a rendőrséget és nem tagadjátok le hogy apád bántott, és látleletet vesznek. Ekkor őt is el viszik, azt hiszem nem is mehet haza egy ideig. Ebben az időben ti szépen összepakoltok és elkoltöztök.





Már hogy az érve az el nem hagyás mellett az, amit írtál? "Kisfiam, azért nem hagyom el ezt a bántalmazót, mert te nem vagy elég szófogadó, mert az apád mikor provokál, nem hagyod magad, és megmondod neki, hogy hagyjon békén, illetve nem hagyod annyiban, hogy szidjon minket és lehordjon." Ezért nem hagyja el?
Akkor ha szófogadó lennél, hagynád, hogy szidjon és lehordjon titeket? Akkor elhagyná? Próbáld ki ezt is. Mind a 16 évben ilyen voltál? Visszaszóltál mindig, ha hétéves voltál, ha tizenhat?










Jólét alatt anyukám azt érti, hogy továbbra is sportolham azt a sportot, amelyet régóta csinálok, fontos számomra és értek hozzá. Teniszezek. Ez nem két forint és hiába keres jól anyukám, nem valószínű, hogy folytatni tudnám. Ezenkívül a rezsi (ami mivel nem egy kis lakás) elég magas, 50-60 ezer forint havonta, és azt félig az apám fizeti. Anyukám így sem szokott mindenféle szirszart megvenni, nem jár shoppingolni a barátnőivel, stb. Ezeket nem teszi, de mégis aggódik az anyagi biztonság miatt. Remélem mostmár érthető, hogy mit és miért mondok.
És igen, el is tudom fogadni amit mondtok meg nem is. Van amelyikkel egyetértek, van amelyikkel nem. Azért mert nem vagyok elfogult.





Képes vagy lemondani az anyagi jólétről vagy kényelemről a te és anyukád érdekében? Mert ha nem akkor nincs is miről beszélni.
Képes vagy feladni a kényelmes életet és elmenni dolgozni legalább nyáron? Vagy egyetemet kollégiumban vagy részmunkaidős állás mellett csinálni?





Tudom hogy nem fer, az élet sosem az. De választani kell. Ha kisebb lakásba költözök anyukáddal de ő jól keres biztos megleszek. Viszont ha folytatni akarod a teniszt ami fogalmam sincs mennyi akkor ahhoz neked is hozzá kell tenned.
Szóval ha elvárod anyukádtól hogy otthagyja apádat akkor az azt jelenti hogy el kell fogadod hogy neked is meg fog változni az életed.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!