Meg lehet azt szülőnek bocsájtani, ha nem érdekelné az öngyilkossági kísérleted/szándekod és csak azon aggódna hogy mit szólnának az ismerősök, meg mekkora szégyen lenne?
Elolvastam üzenetváltást az anyám és a párja között. Volt egy kiserletem, illetve pánikroham közben, amikor rám szólt hogy ne bőgjek megmondtam neki, hogy milyen gondolataim vannak.
Tudtam hogy ki fog beszélni, ez így is lett, ezért elolvastam az üzeneteit.
Olyanokat irt, hogy mi lesz a házzal, meg mit fognak szólni a rokonok, amikor ez a h…e öngyilkos lesz?
Szorongasom, depressziom van, és pánikbeteg vagyok, rengeteg trauma ért gyerekként a szüleim miatt is.
Ennek ellenére én próbáltam normálisan viszonyulni az anyám felé, de amióta ezt elolvastam, olyan düh és harag van bennem felé, hogy nem tudok vele mit kezdeni.
Hogy mondtam ilyet egy szülő a mentális beteg gyerekével kapcsolatban?
Hülyének érezném magam, ha ezt csak úgy elfelejteném és szó nélkül hagynám.
Lépjek túl rajta vagy ez megbocsájthatatlan?
(Tudom milyen emberek vannak itt(tisztelet a kivételnek), ha gyűlölködni akartok, vagy rajtam kiélni a gondotokat, akkor inkább tényleg ne írj, mert most is instabil vagyok)
49, igen csak én ezen nem tudok túllépni. Plane hogy ez már nem az első beszólása volt. Nem értem mi az istennek csinál az gyereket, aki ilyen. Lett volna egy testvérem is, de kiborult mikor megtudta hogy terhes és gondolkodás nélkül elvetette. Nem értem hogy engem miért nem vetetett el. Plane hogy az apám is csak egy mentális beteg senki, egy ilyet aztán nem kell megfogni a gyerekkel.
Nincs senkim, nem tudok elköltözni.
Csak emészt ez az egesz, ha felhozom neki, akkor meg vagy kussol, vagy betámad valami baromsággal, ami miatt olyan dührohamom lesz, hogy volt már hogy véresre csikartam magam, utána meg elájultam a fájdalomtól. Hat itt tartunk
Én sem léptem túl kérdező, de realizáltam a kilátásokat. Olyan ember, aki utólag nevetgél egy életveszélyes fenyegetésen (mégha tényleg 99,99999%, hogy tényleg csak szavak, de tett nem lesz) annak lemehetek én hídba is, sosem fogja belátni, hogy amit mondott az miért botrányos. Egyszerűen primitív EQ szinten mozog. Kicsit hasonló a sztorink, kifelé az én anyám is nagyon mutatja magát, él-hal azért, hogy ki mit szól. Még az is passzol, hogy pasifogó vagyok durván én is, és apám sem épp egy átlagember (vélhetően autisztikus, elég egyértelmű tünetei vannak). Tesók terén nekem van két féltesóm anyai részről (velük kifejezetten jó a kapcsolat), de engem tudatosan szült azért, hogy apámat megfogja. Sikerült is neki.
Mindent megértek, amit leírtál, kifejezetten sok hasonlóságot vélek felfedezni köztünk. Azzal, hogy marod magad meg belemész a játszmáiba semmit nem érsz el, csak jobban kikészít. Nem, sosem fogja elismerni, hogy bármit is elrontott. Sosem fog őszintén bocsánatot kérni. Sosem fogja realizálni a dolgokat, sosem fog magába nézni. Ha sokáid feszegeted (én is csináltam) akkor megkaphatod tőle, hogy véleménye szerint azt te akkor megérdemelted, te hoztad ki belőle (én anyám ezt vágja akkor a fejemhez ha sz.r a kedve, jobb esetben meg nevet egy jót, hogy az csak vicc volt, ne vegyem komolyan). Enyém néha kibökött egy rövid teátrális bocsánatkérést, de abban nem volt őszinteség, inkább csak gúnyos poénkodás az érzelmeimen, hogy hátha elkussolok.
Pszichoterápiába jártam és fogok is még, nagyrészt a családom miatt. Kemény és hosszú út volt nekem is megtanulni, de jobb nem várni a csodát. Érzelmileg elmaradott embertől, aki nem fogja fel a gyereke öngyilkossági kísérletének a súlyát sokat várni nem lehet. Ez nem rólad szól, hanem róla. Csúnya nem csúnya így beszélnie az embernek az anyjáról, de ez a valóság: ezek az emberek primitívek. Nem fognak öregségükre megvilágosodni és EQ-t növeszteni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!